2012. február 17. Közélet

A Magyar Nemzet EU parlamenti képviselőinek kötelessége Magyarország érdekeinek maradéktalan képviselete -párt és vallási érdekektől függetlenül-, ez Göncz Kinga és Tabajdi Csaba esetében nem valósúlt meg, azaz Magyarország érdekei ellen léptek fel amit a hatályos büntetőtörvénykönyv szerint kötelező megítélni.

IDÉZET A HATÁLYOS MAGYAR BÜNTETŐ TÖRVÉNYEKBŐL Hazaárulás 144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, c) háború idején, d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el. (3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. A hazaárulás jogi tárgyát a törvényhozó a célzat irányával megjelölve határozza meg. Ez a Magyar Köztársaság állambiztonsága és alkotmányos rendje, közvetlen tárgya pedig a Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje. a) Az ország függetlenségén a külső önállóságot kell érteni, amelynek lényege, hogy a Magyar Köztársaság saját államisággal bír. b) A területi épség a Magyar Köztársaság térségének sértetlenségét jelenti, amelyen az állami főhatalom érvényesül. Ez a terület a nemzetközi szerződésekben megállapított határok között lévő szárazföld, az ezen belül található belvizek és az ország között elterülő légtér. c) Az ország alkotmányos rendje (részletes magyarázat a 139. §-nál). 2. A törvényi tényállás két olyan elkövetési magatartást határoz meg, amellyel a magyar állampolgár a külföldi kormánnyal, illetőleg szervezettel érintkezésbe bocsátkozik. a) Külföldi kormánnyal vagy szervezettel kapcsolat felvétele kétoldalúságot jelent. Be. fejezettnek akkor tekinthető a bűncselekmény, ha az elkövető szóban, írásban vagy más módon (közvetítő útján) kapcsolatba került a külföldi kormánnyal vagy szervezettel. Ha ez a magatartás meghiúsul mielőtt a kapcsolat létrejött volna, a cselekmény kísérlete állapítható meg. b) A kapcsolat fenntartása esetén az elkövető és a külföldi kormány vagy szervezet között az összeköttetés már létrejött, a kapcsolat folyamatos. Az elkövetési magatartás aktív tevékenységet jelez, tehát a tényállás mulasztással nem valósítható meg. A külföldi kormány fogalma részletes kifejtést nem igényel. A külföldi szervezet fogalma már magyarázatra szorul. A külföldi szervezeten meghatározott célt szolgáló csoport és intézmény értendő. A külföldi szervezet lehet katonai, gazdasági, szociális, kulturális, politikai vagy bármely célja létrejött egység függetlenül attól, hogy a magyar állam azt hivatalosan elismerte vagy sem továbbá, hogy az nyíltan vagy titokban tevékenykedik. Egyetlen követelmény, hogy a szervezet az állam érdekeivel ellentétes érdekeket képviseljen. Szükséges megjegyezni, hogy a jogirodalomban a külföldi szervezet fogalmát illetően több fajta nézet alakult ki. a) Külföldi szervezet az ország területén kívül működő bármely szervezet, amely az említett érdekeket sértő cselekmény támogatására vagy megvalósítására alkalmas, b) az állam területén kívül működő szervezetről van szó, de feltétel, hogy az irányításában külföldi állampolgárok is részt vegyenek, c) határon belül lévő szervezet is ilyennek tekinthető, ha az külföldi. 3. Tettesi minőségben a hazaárulás alanya csak magyar állampolgár lehet. Azonos megítélés alá esik a kettős állampolgár is. Felbujtóként vagy bűnrészesként nem magyar állampolgár is felelősségre vonható. 4. Tényállási elemként szerepel a célzat, ezért a hazaárulás csak egyenes szándékkal követhető el. Az elkövetőnek tisztában kell lennie a tanúsított magatartás veszélyeztetésének lehetőségével és ezt a következményt kívánja is. A bűncselekmény alapesete immateriális delictum, megállapításához eredmény bekövetkezése nem szükséges, de a cselekménynek alkalmasnak kell lennie a cél megvalósítására. A bűncselekmény befejezett a megjelölt magatartások tanúsításával. A cselekmény fokozott társadalomra veszélyességére utal, hogy a (3) bekezdés az előkészületet is büntetni rendeli. 5. A bűncselekmény minősítő körülményei a) Súlyos hátrány okozása b) Állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával elkövetett hazaárulás. Ekkor a magyar állampolgár a személyes bizalmon alapuló fokozott hűség kötelezettségét is megsérti. c) Háborún azon időszakot kell érteni, amikor az Országgyűlés által kinyilvánított hadiállapot fennáll, de ilyennek tekintendő a 137. § 9. pontja szerint az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély. d) Külföldi fegyveres erő Nagyobb létszámú felfegyverzett csoportot jelent külföldi részvétellel. A behívás az ország területén kívül tartózkodó fegyveres erőkre, az igénybevétel pedig a belföldön állomásozókra vonatkozik. A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám) 144. § (1) hazaárulás bűntette 144. § (2) a) súlyos hátrányt okozó hazaárulás bűntette 144. § (2) b) állami szolgálat (hivatalos megbízatás) felhasználásával elkövetett hazaárulás bűntette 144. § (2) c) háború idején elkövetett hazaárulás bűntette 144. § (2) d) külföldi fegyveres erő behívásával (igénybevételével) elkövetett hazaárulás bűntette 144. § (3) 1. t. hazaárulás előkészületének bűntette 144. § (3) 2. t. háború idején hazaárulás előkészületének bűntette. Hűtlenség 145. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 1. A bűncselekmény jogi tárgya hasonlóan a hazaáruláséhoz, a Magyar Köztársaság függetlensége, területi épsége és alkotmányos rendje. 2. Az elkövetési magatartások - kapcsolat felvétele és kapcsolat tartása - azonosak a hazaárulás elkövetési magatartásaival, de az elkövető részéről hiányzik az állam elleni célzat. Az elkövetési magatartás egy elkövetési móddal bővül Az elkövető állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával való visszaélés. Ezért hűtlenség esetében a kapcsolat hivatalos jelleggel létesül, de az elkövető azt megbízatásához hűtlenül, a jogszerű kapcsolat rendeltetésével össze nem egyeztethetően érvényesíti. A hűtlenség veszélyeztetési bűncselekmény, megvalósulásához eredmény nem szükséges. Be. fejezett, ha a hivatalos megbízatással visszaélve olyan kapcsolat létesül, amely a Magyar Köztársaság tényállásban írt érdekeit veszélyezteti. 3. Tettes csak magyar állampolgár lehet, aki állami szerv szolgálatában áll vagy hivatalos megbízatást teljesít. 4. A bűncselekmény alanyi elemeit illetően a hűtlenséget csak szándékosan lehet elkövetni. A megvalósulásához célzat nem szükséges. Az elkövetőnek azt kell felismerni, hogy visszaélésével a Magyar Köztársaság jelentős érdekeit - függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti és azt kívánja vagy abba belenyugszik. Lényegében számos motívum és többfajta cél vezérelheti az elkövetőt a visszaélésben, csak egy nem, a bűncselekmény jogi tárgya veszélyeztetésének a célja, mert ez esetben a 144. § (2) bekezdés b) pontja valósul meg. A visszaélés nyomán a kapcsolat felvételének vagy fenntartásának alkalmasnak kell lennie a Magyar Köztársaság függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének a veszélyeztetésére. Ezért - álláspontunk szerint - e cselekmény egyenes szándékkal nem követhető el, amennyiben az elkövető előre látja a veszélyhelyzet kialakulásának a lehetőségét, s azt kívánja, úgy már erre irányuló magatartása a hazaárulás minősített esetét valósítja meg. A hűtlenség tehát az eshetőleges szándékkal való elkövetés esete. 5. Minősített esete A háború idején történő megvalósítást a törvényhozó szigorúbban rendeli szankcionálni (lásd a 144. §-ához fűzött magyarázat) A bűncselekmény megnevezése (BK 1. szám) 145. § 1. t. hűtlenség bűntette 145. § 2. t. háború idején elkövetett hűtlenség bűntette. (Polgári Hirszemle)

Szabad Hirek