Hiába kapott több alkalommal is mentőcsomagot az EU-tól Görögország, az a jelek szerint nem húzta ki a bajból a mediterrán államot: a görög gazdaság továbbra is recesszióban van, a munkanélküliség pedig az egekbe emelkedett. Vajon mi várhat Magyarországra, ha megállapodik az újabb hitelfelvételről az IMF-fel és az EU politikáját követve újabb és újabb megszorításokkal él? Miként térhetünk le a görögökéhez hasonló útról?

A közelmúltban újra felröppentek olyan – az elmúlt években már szinte megszokott – hírek, hogy Görögország fizetésképtelenné válhat. Az újabb görög mentőcsomagot nem szavazták meg, de két év haladékot kaphatnak az adósságrendezésre, így 2020 helyett 2022-re kell majd elérnie, hogy az államadósságot a GDP jelenlegi több mint 170 százalékáról a görög hazai össztermék 120 százalékára csökkentse.

Mit értek a görögök az IMF-hitellel?

Nézzük, mit is jelentett Görögország számára az EU-IMF hitel és hogy vajon tényleg működik-e a válságkezelés. A mediterrán állam Európa legnagyobb krízisét éli át, válaszút elé állítva az eurózóna tagállamait valamint az unió egészét – írja az Iránytű Intézet elemzésében. A 2008-as gazdasági válság jelentősen megrendítette a közös valutával rendelkező országot, majd miután a krízis 2010-ben eszkalálódott, az év májusában mentőcsomagra kényszerültek.

Görögország államadóssága 2010-ben elérte a GDP 142,7 százalékát, 2011-ben pedig már 165,4 százalékát, ehhez hasonló tendenciát mutat a munkanélküliségi ráta 13,9-ről 20,9 százalékra történő emelése. Az adósságok finanszírozhatósága 110 milliárd eurós készenléti hitelcsomag felvételét tette szükségessé. A csomag azonban több szempontból is sikertelennek bizonyult. Amellett, hogy a gazdasági mutatók nem javultak, a segítségért cserébe megkövetelt megszorító intézkedések komoly állampolgári elégedetlenséghez vezettek, amik sztrájkokban, tüntetésekben, új politikai erők megjelenésében, valamint kormányváltásokban mutatkoztak meg.

A politikai erőviszonyok átrendeződése (jelentősen előretört a radikális jobboldali Arany Hajnal) mellett tehát az újabb mentőcsomag is elkerülhetetlenné vált, tovább fokozva a tagállamok  – mindenekelőtt Németország  lakosságának – elégedetlenségét a hitel finanszírozásából adódóan. A 2012-es, mintegy 130 milliárd eurós hitelcsomag felvétele, illetve feltételei emellett a görög lakosságot, ezáltal az ahhoz idomuló, jelentősen transzformálódott politikai erőteret is megosztotta. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság mintegy kétharmada a mentőcsomag feltételeinek újratárgyalása mellett foglal állást.

Az intézkedések hatására bár a költségvetési hiány mintegy 34 százalékkal csökkent 2012 első nyolc  hónapjában az előző év azonos időszakához képest, a görög gazdaság továbbra is recesszióban van. A görög statisztikai hivatal (Elstat) azt jelentette, hogy a hazai össztermék (GDP) 7,2 százalékkal csökkent a szeptember végével záródott három hónapban éves szinten a második negyedévi 6,3 százalék visszaesést követően. A munkanélküliség pedig immár 25 százalék fölé emelkedett, az egy évvel ezelőtti 18 százalékról, így Európában éllovas a mediterrán állam.

Sarokba szorítva az EU: adósságelengedést kérnek

A görög kormányfő az adósság egy részének elengedését kívánja elérni, hiszen néhány év alatt visszafizethetetlen mértékű államadósság halmozódott fel. A hitel részletének befagyasztása miatt a görög kormány és a trojka tárgyalóasztalhoz ült, a vita a hiánycél mértékét és a pótlólagos költségvetési megtakarítási csomag összegét érinti, a hitelezők ugyanis nem elégedettek az abban foglaltak alapján megtakarításra kerülő 7,8 milliárd euróval. A részlet folyósítására novemberben minden bizonnyal sor kerül, hiszen Görögország bedőlésével az eurózóna krízise eszkalálódna – vélte az Iránytű Intézet elemzésében. Jean-Claude Juncker, az euróövezet vezetője szerint viszont egyelőre nem várható döntés a Görögországnak nyújtott nemzetközi hitel újabb részletének folyósításáról. Pedig Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök korábban jelezte: a kassza kiürült, és az új hitel nélkül az ország akár már pénteken fizetésképtelenné válhat, amikor esedékessé válik egy ötmilliárd eurós hitelrészlet visszafizetése. 

Nem kényszerülünk hitelfelvételre

A második Orbán-kormány gazdaságilag kezdettől fogva kényszerpályán mozgott, melynek legfőbb  okai az ország nagymértékű (a GDP mintegy 82 százalékára rúgó) eladósodottsága, a nemzetközi pénzügyi  rendszerben uralkodó bizalmatlanság és az euró-zóna válsága, valamint a Matolcsy György vezette  csúcsminisztérium  – a makrogazdasági adatok által utólag is visszaigazoltan  – inkoherens  gazdaságpolitikai célrendszere és eszköztára – áll az Iránytű Intézet elemzésében.

Az új gazdaságpolitikai irányvonallal, az adórendszer  átalakításával, a munkahelyteremtéssel és a növekedési célokkal kapcsolatos kezdeti ambiciózus  várakozások, s az ezeket erősítő kormányzati retorika („gazdasági szabadságharc”) után politikai  szempontból egyértelműen kudarcként volt elkönyvelhető, amikor a második Orbán-kormány  bejelentette, hogy újabb tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal egy elővigyázatossági  hitelkonstrukció rendelkezésre bocsátása érdekében (az elképzelések szerint egy 2-3 évre szóló, 12-15 milliárd euró közötti összegről szóló megállapodásról volna szó).

Az is csakhamar világossá vált, hogy  az adósságteher csökkentését, a gazdasági stabilizációt és a növekedés feltételeinek megteremtését  célul kitűző Széll Kálmán-tervek prognózisait, cselekvési ütemtervét át kell írni a vártnál jóval alacsonyabb gazdasági növekedés és a tartósan rossz külső gazdasági környezet következtében.

A  2013-as évi központi költségvetés sarokszámainak a szokásosnál korábbi elfogadása üzenetértékű volt  mind a pénzpiacok, mind a nemzetközi hitelszervezetek számára, ám a rögzített tételek nem  bizonyultak „kőbe vésettnek”. Ezt támasztja alá például az utólag bejelentett több száz milliárd forintos „egyenlegjavító” intézkedéssorozat, amelynek legutóbbi, harmadik részletét pénteken jelentette be Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-szlovák gazdasági fórumán.

Az IMF-fel folytatott tárgyalások elhúzódása mögött egyszerre játszhatnak szerepet politikai és gazdaságpolitikai okok. A helyzet sok szempontból különbözik a 2008-astól (amikor is a Gyurcsány-kormány a Valutaalaptól, az EU-tól és a Világbanktól összesen 25, 1 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg) : egyrészt az IMF politikája terén is érezhetők hangsúlyeltolódások (a fiskális konszolidáció  továbbra is elsődleges, ugyanakkor – részben a szervezet élén bekövetkezett személyi változás, részben a dél-európai országok válságának tanulságaként  – a Valutaalap is osztja azt az  álláspontot, miszerint ezzel párhuzamosan növekedésösztönző lépésekre is szükség van), másrészt a magyar gazdaság aktuális helyzete sem indokol egy gyors, várhatóan szigorú feltételek melletti megállapodást. Jelenleg tehát közvetlen kényszerhelyzet nem áll fenn.

Az egyetlen út: újtatárgyalni az államadósságot

A Jobbikot korábban többször megvádolták azzal, hogy az államadósság újratárgyalása kapcsán a görög útra akarja téríteni Magyarországot, de az igazság az, hogy éppen a nemzeti radikális párt akarja a görög útról letéríteni a kormányt – mint ahogy erről Vona Gábor beszélt a parlamentben az államadósságról tartott vitanapon. A Jobbik szerint ugyanis az államadósság fenntarthatatlan.

A párt elnöke szerint ezt támasztja alá a Morgan Stanley, a globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni elemző stábjának adósságfenntarthatósági modellszámítása, amely szerint az államadósság szinten tartásához a következő évtizedben minden évben a gazdasági növekedésnek minimum 1,5 százalékosnak kell lennie, a deficitnek mindössze 3 százalékosnak, a forint-euró árfolyamnak  forintnak, az állampapírok kamatának 5,5 százalékosnak. Ha ezekből bármelyik nem teljesül, az államadósság elszáll. Ezeket a számokat megnézve látható, hogy ezek közül óriási társadalmi pusztítás árán maximum a 3 százalékos deficit tartható, vagyis ha komolyan vesszük a figyelmeztetést, akkor az áldozat így teljesen értelmetlen.

A Capital Economics londoni elemző cég sorba vette a lehetőségeket az adósságprobléma megoldására Magyarországon. A lehetőségek: az infláció felpörgetése, a gyors gazdasági növekedéssel kinőjük az adósságot, további megszorítások illetve az adósság újratárgyalása. Az infláció felpörgetését a devizaalapú adósság nagy tömege nem teszi lehetővé, a gyors gazdasági növekedés illúzió, nincs ilyen várakozás és potenciál a gazdaságban, a további megszorítások pedig társadalmi elégedetlenséghez vezethetnek – idézte Vona a cég elemzését, amely így zárul: „minden oda vezethet, hogy a 2014-es választásokra készülve a gazdaságpolitikai döntéshozók egyre inkább nyitottá válnak az adósságkezelés alternatív megoldásaira”.

A Jobbik elnöke idézte a Fidesz-közeli Századvég Intézet elemzését is, amelyben leírták: ha két évvel ezelőtt a mostanra valóssággá vált adósságkönnyítést Görögországgal megteszik, akkor nemcsak hogy Görögország, talán egész Európa elkerülhette volna a válság ilyetén elmélyülését.

Mint látható, Magyarország számára csak egy lehetőség van, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló agóniát, de egyelőre a jelek szerint a kormánypárt nem ezt az utat választja, mint ahogy a napokban bejelentett újabb megszorító csomag is ezt mutatja.  (barikad.hu)

Szabad Hirek