2010. február 28. Közélet

Három házaspár, egy eset: Hegedűs Zsuzsa-Kis János, Schmidt Mária-Ungár András, Hankiss Ágnes-Hankiss Elemér. Mindannyian az SZDSZ vagy a rendszerváltáskori Fidesz befolyásos háttérbázisához tartoztak, a liberális pártok ideológusai voltak. Ma is aktívan politizálnak, a leendő kormánypárt, a magát polgáriként meghatározó Fidesz-MPSZ környékén. Apák és fiúk helyett férjek és feleségek.

Képzavarral élve: Az SZDSZ kilehellte a lelkét, ha volt ugyan neki ilyen. Akkor miért érdekes a fentebb sorolt hat személy, három egykori és mai házaspár, közülük is elsősorban a hölgytagok? Mert míg a '90-es évek elején a vállaltan liberális Fidesz és nagytestvérük, az SZDSZ holdudvarának a tagjai voltak, ma látszólag a túloldalon állnak. Látszólag. Fontosak nekik az emberi jogok. Látszólag. A felszín kapargatása helyett némileg mélyedjünk bele, mit keres a leendő kormánypárt, a kétharmadra ácsingózó Fideszben és közvetlen környékén a volt MSZP-alelnök Csintalan Sándor mellett SZDSZ-alapítói kötődésű, idegen állapmolgárságú trockista, a leszbikus, liberális Ungár Klára sógornője, vagy épp Hankiss Elemrének a férje nevét máig megtartó egykori felesége, aki ma EP-képviselő?

Hol voltak ezek az értelmiségnek csúfolt emberkék az el múlt nyolc évben? Némák voltak a választási balliberális hazugságoknál. Ki fizette a révészt? Csak ilyen szakértőknek csúfolt emberkék vannak országunkban? Most már micsoda kritikákat tudnak megfogalmazni? Ne feledjük el. Annak idején amikor a SZDSZ a baloldalt választotta akkor rengeteg szakember kilépett, még akkor is ha egzisztenciális veszteséget okozott.

Csintalan-jelenség: a Jobbikra szavazni tilos

A Csintalan-jelenség, mellyel korábban lapunk hasábjain is foglalkoztunk időről-időre feltűnik a Fidesz-környékén: egy-egy korábbi (?) balliberális véleményformáló átáll a jobboldalra és úgymond a saját térfélről fogalmaz meg sommás elítélő állításokat (legtöbbször persze a radikális jobboldal tárgykörében) olyanokról, akik mindig is ezen az oldalon voltak. A balliberális "áruló" véleménye egy ideig biztosan érdekes, de a legtöbben átesnek a ló túloldalára. Feltételezhetnénk, hogy csupán megfelelési kényszerből, de a tendenciák mást mutatnak. ahogy Csintalannál, úgy most Hegedűs Zsuzsannánál. Aki az Inforádió egyik műsorában kifejezetten a Jobbik ellen való szavazásra biztatta a magyar választópolgárokat és a minél nagyobb részvételre. A második óhaj-felhívás egyfelől dícséretes lenne persze, ha hinnénk a liberális demokrácia meséjében és a hangzatos lózungokban, miszerint a demokrácia erejét és a szavazópolgárok felelősségteljességét jelenti a minél magasabb részvétel. Ez magasztos és szép elmélet, csak a mai európai és magyar valóságtól igen távol áll. Hegedűs Zsuzsa nem átallotta a mostani magyar helyzetet a 2002-es Franciaországihoz hasonlítani, amikor Jean-Marie Le Pen, a Front National (Nemzeti Front) elnöke legyőzte a szocialista jelöltet, Lionel Jospin-t az elnökválasztás első fordulójában. Hegedűs a jól hangzó „társadalmi alternatívát” hiányolja az ország tönkretételével, a mai elképesztő szegénységgel szemben, azt persze nem fejti ki, miféle társadalmi alternatívának volna itt az ideje, amikor az utolsó órák egyikében vagyunk. Még érdekesebb nem csekély módon demagóg, mondhatnánk hazug okfejtése: a Jobbik EP-választási sikerét az alacsony részvételnek és a média-demokráciának (!) köszönheti. „Kaptak egy tévét…”-hangzott el a szociológus szájából a rádióbeszélgetésben, amely kijelentés végképp értelmezhetetlen…

Kicsoda Hegedűs Zsuzsa?

Hegedűs Zsuzsa Párizsban élő szociológus. Az SZDSZ alapítójának és volt elnökének, Kis Jánosnak a felesége. Párizsban marxista szemináriumokra járt, az "új társadalmi mozgalmak" aktivistája volt. Alapítója a Zöld Pártnak. A Zöld Párt listavezetője az anarchista, kommunista, a cionizmust és többek közt a pedofíliát népszerűsítő Daniel Cohn-Bendit, aki az 1968-as Franciaországi diáklázadások egyik vezetője volt. Cohn-Bendit egy 1975-ös könyvében arról ír, milyen kapcsolatban állt, ahogy fogalmaz, milyen „találkozásai voltak” (magyarul szexuális érintkezés. A képviselő egy tévéinterjúban például azt ecsetelte, micsoda élményben volt része, amikor egy kisgyermek kigombolta a sliccét neki…- H.Á.) különböző gyermekekkel abban az időszakban, amikor egy radikális kommunában élt a korabeli Nyugat-Németországban. A pedofil Cohn-Bendit párttársa, Hegedűs Zsuzsa Francia–magyar kettős állampolgár, de szavazati joga Franciaországban van, ez egy vele készült interjúból is tudható: " Hiába van nekem egy saját tulajdonú lakásom Magyarországon, ahol állandóan be is vagyok jelentve, ettől még nekem szavazati jogom itt csak akkor lehetne, hogyha hivatalosan bejelentem Magyarországon is, Franciaország országban is, hogy hivatalosan áttelepszem. Ami azt jelenti, hogy áthozom a bankszámlámat, és ott lemondok a választási jogomról, tehát ott visszaadom a választási igazolványomat, és itt szavazok. És most – mielőtt még megkérdezi – ez nem olyan egyszerű döntés. Nemcsak azért, mert nekem a munkahelyem van ott, hanem az ember sehova nem tudja vinni a házát, a barátait, a szokásait." Ugyanebben az interjúban hallhattuk ideológiai és politikai hitvallását is: "Én egy zsigeri antinacionalista vagyok, legyen az francia nacionalizmus, szerb nacionalizmus, amerikai nacionalizmus, magyar nacionalizmus vagy román nacionalizmus."

A ma a Jobbikot a legnagyobb veszélynek tartó Hegedűs Zsuzsa az 1990-es évek elejéről a “Tégy a gyűlölet ellen” mozgalom és kampány elindítója és fő szervezője volt. Emlékeztetőül és a fiatalabbak kedvéért: A Demokratikus Charta (amelyet a fő demokrata, Gyurcsány Ferenc élesztett újjá 2008-ban) a kilencvenes évek elején alakult a nemzeti MDF-kormánnyal, a kormánypárton belül megerősödő lakitelki, népnemzeti vonallal szemben. Megtalálható volt benne minden mai hivatásos rettegő, jobboldali kormányok esetén utazóbőröndjeiket előkészítő, az SZDSZ alapítói, akkori és mai holdudvarának jó része. Chartává először Kiss Endre alakította a gondolatot. Első fogalmazványát 1991 januárjában mutatták be a Szabadelvű Kör budapesti rendezvényén, végleges változata "A közmegegyezés Chartája" címmel a Kapu című folyóirat 1991. májusi számában jelent meg. Fontos részlete a Charta valóságos előtörténetének, hogy 1991 első felétől konzultatív jellegű megbeszélések folytak a liberális minimum és a Charta-gondolat további kiépítésének lehetőségéről az SZDSZ, az MSZP és a Szabadelvű Kör között, a Charta alapjait az MDF budapesti Szabadelvű Köre fogalmazta meg. A Hegedűs Zsuzsa fejéből kipattant "Tégy a gyűlölet ellen" mozgalom a Charta alepelvein nyugodott és alapvetően a magyar, nemzeti, általuk népnemzetinek és nácinak mondott gondolatok és jelenségek ellen voltak hivatva fellépni. A Charta és a mozgalom legismertebb aktivistái voltak: Solt Ottília, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Rajk László, Bauer Tamás, Konrád György...és még sorolhatnánk.

Akiknek a jog szubjektív

A most a Jobbikra való szavazás ellen ágáló Hegedűs Zsuzsa 2002-ben még a jobboldal kérlelhetetlen ellenzéke volt, a "köztársaságot" féltette ugyanazoktól, akikkel most "együtt gondolkodik" és akiktől várhatóan szociális miniszteri bársonyszéket fog kapni. A Fidesz populizmusáról, nacionalizmusáról és szélsőjobbal való kacérkodásáról cikkezett még 2002-ben is. A jobboldalra a 2004. december 5.-i népszavazással "került", amikor hazatért Franciaországból és óriási médianyilvánosságot kapva az igen szavazatra buzdított. Azóta a jobboldali médiumok (Hír tv, Magyar Nemzet, Láchíd Rádió) állandó vendége. A magát ma is baloldalinak mondó szociológusokhoz, Szalai Erzsébethez és Ferge Zsuzsához hasonlóan neki is csak 2004-2005 környékén "esett le a tantusz": mindhárman ebben az időszakban kezdtek el publikálni a magyarországi mélyszegénységről, a leszakadók kilátástalan helyzetéről, a hárommillió koldus országáról. Azaz: az okozatról, amit maga az ok, a szocialista-szabad demokrata kormány ámokfutása, gyarmatosítása okozott az embereknek 2002 óta tartó regnálásuk óta. A valódi okról persze azóta sem beszélnek, hiszen mindhárman részei a gépezetnek és felelősei az okozatnak: Hegedűs 2002-ben még a Fidesz-kormány ellen uszított, Ferge Zsuzsa és Szalai Erzsébet mindig is a balliberális háttér fontos szakértői voltak.

Az említett szociológusokhoz és jogvédőkhöz hasonlóan Hegedűs Zsuzsa toleranciaküszöbét sem lépte át például a tavaly július 4-i, Erzsébet téri rendőrtámadás amely a gárdistákat érte, csak hogy messzebbre ne is menjünk példáért. A jogvédelem és az emberi jogok kérdésköre eszerint a Fidesz leendő szociális miniszterénél is meglehetősen szubjektív. Az egyelőre még csak tervben lévő szociális kártyáról és a monoki példáról eképp vélekedett Hegedűs, a leendő szociális miniszter: „Úgy nem megy, hogy önhatalmúlag kitalálom: a szociális segélyért mától dolgoztatok, egy részét ráadásul a haverjaim boltjában kötelező levásárolni - ennél nagyobb ocsmányságot én még nem láttam. A monoki polgármestert ezért legalább ki kellene közösíteni." (Olaszországban a szociális kártyával 25-50%-os vásárlási kedvezmény jár. szerk.)

Fidesz-főtanácsadó SZDSZ-es családból

A Fidesz politikai korrektségének másik záloga Schmidt Mária, hazánk harmadik leggazdagabb asszonya, a Budapesti Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Részvénytársaság résztulajdonosa. Az SZDSZ-es Ungár András özvegye. Schmidt Mária sógornője Ungár Klára. 2002-ig Orbán Viktor főtanácsadójaként dolgozott, jelenleg a Terror Háza Múzeum igazgatója. Posztgraduális ösztöndíjakkal, illetve vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben a Technische Universitäten, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Jad-Vashemben, a New York-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 2002-től a 20. századi európai diktatúrák és a demokratikus átalakulások összehasonlító kutatására létrejött, nemzetközi Ettersberg Alapítvány kurátora. egyik legfontosabb kutatási területe a magyarországi zsidóság és a holokauszt. Orbán Viktornak és a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek ezek szerint elfogadható a kitűnő családi pedigrével rendelkező Schmidt Mária polkorrekt személye. A zsidóság kutatásában ösztöndíjai közül említésre érdemesek: Három éves kutatási ösztöndíj a magyar zsidóság 20. századi történelmének tanulmányozására az MTA-Soros Alapítványtól, kutatási ösztöndíj az Oxfordi Egyetem St. Anne és St. Anthony Kollégiumok közép-kelet-európai modern zsidó történelemmel foglalkozó intézetében, ösztöndíj a Jeruzsálemi Yad Vashem magyar holokauszttal kapcsolatos anyagának tanulmányozására, egy éves kutatási ösztöndíj az MTA-Soros Alapítványtól az Indiana University Jewish Studies programjához, fél éves kutatási ösztöndíj a Tel-Avivi Egyetem 1945 utáni összehasonlító történelemmel foglalkozó munkacsoportjánál.

Hankiss Elemérné, a Fidesz EP-képviselője

A médiában meg nem történt rendszerváltásról szintén hosszasan cikkeztünk lapunk hasábjain. Előző lapszámunknak adott interjút a honi televíziózás történetének egyik legnagyobb formátumú újságírója, műsorvezetője, Chrudinák Alajos. Aki a magyar nemzeti érdekek képernyőn való megjelenésének meggátlójaként, az idegen érdekek feltétlen kiszolgálójaként Hankiss Elemért nevezte meg. A„tudományos gondolkodót”, a Társadalmi csapdák szerzőjét, a „Találjuk ki…” elnevezésű mozgalom szülőatyját, az SZDSZ akkori holdudvarának egyik legismertebb alakját, az MDF-kormány időszakában a köztévé elnökét. Akinek a felesége volt Hankiss Ágnes. Ma a Fidesz európai parlamenti képviselője, korábban a Fidesz médiumainak (Hír tv, Echo tv) állandó vendége, majd műsorvezetője. Hankiss Ágnes édesapja egyébként Erdős Péter, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, onnan a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak. Korábbi férje, az említett Hankiss Elemér, aki után felvette a Hankiss Ágnes nevet és ki tudja miért, a mai napig megtartotta. Második férje Vitézy László filmrendező, közös gyermekük Vitézy Dávid a VEKE szóvivője. A Vitézy-család egyébként a Fidesz befolyásos háttérbázisa. Az adriai vitorláskikötővel is rendelkező Vitézy Tamás a Fidesz-közeli Helyi Théma című ingyenes regionális hetilap tulajdonosa, míg Vitézy Zsófia a Magyar Nemzet kulturális rovatának a vezetője, korábban a Reform című hetilap főszerkesztője volt. Hankiss Ágnes politikai tevékenységét 1990-1994-ig a Fővárosi Önkormányzat Fidesz-frakciójában kezdte, ekkor a Fidesz az SZDSZ testvérpártja volt, egyúttal a Liberális Internacionálé tagja.. Ezt követően 1998-ig a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjének tanácsadója volt. 1995-től 2009-ig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület egyik alelnöki tisztségét töltötte be, valamit 1996-2008-ig a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes delegáltja volt. 2000-2003-ig a Károlyi Palota Kulturális Központ főigazgatójaként dolgozott. 2003-tól a Hamvas Béla Kultúrkutató Intézet igazgatója, 2008-tól pedig a Duna TV Kuratóriumának elnökségi tagja, amelynek 2005. február 17. óta Cselényi László az elnöke, akinek a számlájára írható a Duna TV-ből az összes nemzeti érdekeket megjelenítő gondolatnak a kiirtása, a szakmailag legjobb műsorvezetőknek és újságíróknak (például Szaniszló Ferencnek) az eltávolítása.

A fentebb ismertetett házaspárokról, családokról, háttéremberekről és médiaszereplőkről leírtak tények, csupán egymás után vannak illesztve. A következtetések levonása az olvasóra tartozik. Ahogy annak az átgondolása is, vajon miért a közös ellenségük egy olyan politikai erő, amely nem részesül kuratóriumi tagságokból, családi pedigréje nem predesztinálja bizalmi pozíciókra a közszférában és amelynek a tagjai már csak életkorukból adódóan sem lehetnek a beágyazott, több évtizedes múltra visszatekintő rendszer részei, sem nem rokonai semmilyen SZDSZ-esnek. A magát nemzetinek valló fideszes értelmiség számára pedig feltehető a kérdés: a 2002-es bukáskor, nyolc kerek évvel ezelőtt vajon ilyen jövőbeni háttérbázisról álmodtak?
Az írás megjelent a Bar!kád hetilap egy hónappal ezelőtti számában.
(barikad.hu alapján szerk.)