011. január 18. Közélet

Fejtő Ferenc halálát követően, ma, a magyarországi baloldal felkent „nagyöregje” illetve „nagyöregasszonya” Heller Ágnes, akiről a minap kiderült, hogy nem az igazság, illetve a bölcsesség szeretetéből „filozofált”, hanem állami pénzeken értékesítette elfekvő írásait.

 Lukács György, Heller és a többi magyarországi hivatalos „filozófus” szerepe abban nyilvánult meg, hogy egy értelmetlen ideológiának – az érthetetlenség eszközeivel – igyekeztek mélységet kölcsönözni.

Teljes név	Lukács György
Született	Április 13, 1885 Budapest , Ausztria-Magyarország
Meghalt	Június 4., 1971 (éves 86) Budapest , Magyarország
Korszak	20. századi filozófia
Régió	Nyugat-Filozófusok
Iskola	Marxizmus

Skizofrén ember aki megtagadta múltját

Lukács teljes neve, eredeti német volt, Georg Bernhard von Lukács Szeged és a magyar volt aSzegedi Lukács György, Bernát , tette közzé a nevét, vagy Georg Lukács György. (Lukács mondják a legtöbb angolul beszélők, a magyar kiejtés, hogy a magyar kiejtése: [luka ː tʃ] .)

Ő született Löwinger György Bernát egy gazdag zsidó családban Budapesten . Apja József Löwinger (később Szegedi Lukács József , 1855, Szeged - 1928), egy befektetési bankár milliomos, anyja Adele Wertheimer ( Wertheimer Adél ,zsidó, 1860, Budapest - 1917). Lukács tanult az egyetemeken a budapesti és a berlini, megkapta a PhD 1906-ban.

Míg a részvétel gimnázium és egyetem Budapest, Lukács tagsága különböző szocialista körök hozta őt érintkezésbe a anarchista-szindikalista Szabó Ervin , aki pedig bevezette őt a munkálatok a Georges Sorel . Lukács kilátások ebben az időszakban volt, modernista és anti-pozitivista . Származó 1904-1908-ben részt vett egy színházi csoport készített játszik a drámaírók, mint Henrik Ibsen , Strindberg augusztus és Gerhart Hauptmann .

Lukács sok időt töltött Németországban: tanult Berlinben 1906-ban és 1909-1910-ben ismét, ahol megismerkedett a Georg Simmel , és Heidelbergben 1913-ban, ahol összebarátkozott Max Weber , Ernst Bloch és Stefan George . Az idealista rendszer Lukács csatlakozott az akkoriban eladósodott a kantianizmus , hogy uralja a német egyetemeken, Platón helyett, Hegel , Kierkegaard , Dilthey és Dosztojevszkij .Munkái lélek és forma , valamint elmélete a regény is megjelent 1910-ben és 1916 volt.

Lukács visszatért Budapestre, 1915-ben, és vezette a szellemi kör, a vasárnapi Kör, illetve a Lukács Kör, ahogy nevezték, ami volt elfoglalva mindenekelőtt kulturális témák ből eredő közös érdeke az írásaiban Dosztojevszkij, mentén Lukács érdekeit az utolsó heidelbergi év, és amely által szponzorált eseményeken, hogy nyert a részvétel az ilyen végül alakok, mint Karl Mannheim , Bartók Béla , Balázs Béla és aPolányi Károly többek között, akik közül néhányan szintén részt vett a heti találkozók. Az elmúlt évben a háború, a résztvevők oszlott meg politikai lojalitás, bár egyre több a vezető csatlakozott Lukács az ő hirtelen váltás a Kommunista Párt.

Figyelembe véve az első világháború és az orosz forradalom 1917-es , Lukács átgondolására gondolatait. Lett elkötelezett marxista ebben az időszakban, és csatlakozott a fiatal kommunista párt Magyarországon 1918-ban. Részeként a kormány a rövid életű Magyar Tanácsköztársaság , Lukács tette népbiztos Oktatási és Kulturális (helyettes volt a népbiztos Oktatási Kunfi Zsigmond ).

Történelem és osztálytudat (eredeti német)

A Kommunista hóhér

Időszak alatt a Magyar Szovjet Köztársaság Lukács volt az egyik fő párt vezetője és egy politikai komisszár az ötödik osztály a Magyar Vörös Hadseregben . Ebben a minőségében ő kivégeztetett ártatlanul nyolc személyek Poroszlón május 1919, miután gyakorolta a megtorlást.

Miután a Szovjet Köztársaság (Tanácsköztársaság) vereséget szenvedett, Lukács menekült Magyarországról a felelősségre vonás elől Bécsbe. Letartóztatták, de megmenekült a kiadatási erőfeszítéseinek köszönhetően a külföldi csoport az írók amely magában foglalta Thomas és Heinrich Mann , az egykori akik később alapja a karakter a nafta a Lukács című regényében a Magic Mountain . Az ő idejében Bécsben a 1920-as években, Lukács összebarátkozott más Bal kommunisták, akik dolgoznak, vagy száműzetésben van, köztük Victor Serge, Adolf Joffe és Antonio Gramsci .

Lukács  fordította figyelmét, hogy a fejlődő lenini eszmék terén a filozófiára. Fő művei: ebben az időszakban az esszék gyűjtött a magnum opus "Történelem és osztálytudat" , első kiadása 1923-ban.Bár ezek az esszék megjelenítése jeleit, amit Lenin a továbbiakban: " ultra-baloldaliság ", akkor alighanem végezze az ő erőfeszítést nyújt leninizmus a jobb filozófiai alapon, mint a volt Lenin. Együtt a munkáját Karl Korsch , a könyv megtámadták a Komintern V. kongresszusa júliusban 1924- Zinovjev Grigorij . 1924-ben, röviddel Lenin halála után, Lukács is megjelent a rövid tanulmányt Lenin: A tanulmány a Unity az Ő gondolkodás . 1925-ben megjelent kritikai felülvizsgálatát Nyikolaj Buharin a manuális a történelmi materializmus .

Mint magyar emigráns, aki aktív maradt a baloldal a magyar kommunista párt volt, és ellenezte, hogy a moszkvai által támogatott program Kun Béla (Khon Béla) . Ő "Blum-tézisek" 1928 szólított fel megdöntésére az ellenforradalmi rezsim Horthy útján stratégia hasonlít a népszerű frontok az 1930-as években. Ő javasolta a "demokratikus diktatúra" a proletariátus és a parasztság , mint egy átmeneti szakaszt, ami a proletárdiktatúrát . Lukács stratégiája az volt, elítélte a Komintern , majd azt követően vonult vissza az aktív politizálástól való elméleti munka.

 Lukács concepciós "revizionizmus" amint az a marxista elméletet, amennyiben dialektikus materializmus, aki szerint, a termék az osztályharc:

"Ezért a feladat az ortodox marxizmus, a revizionizmus és győzelemre utopia felett soha nem jelenti a vereséget, egyszer s mindenkorra, a hamis tendenciák. Ez egy folyamatosan megújított  harcban az alattomos hatása a polgári ideológia a gondolat ellen, hogy a proletariátus. marxista ortodoxia nem őre a hagyományoknak, ez az örökké éber próféta hirdette közötti kapcsolat feladatai a közvetlen jelen és a összessége a történelmi folyamatra. "

(wikipedia.org alapján)

A következőkben vizsgáljuk meg az elmúlt neoliberális kormány udvari filozófusának a „Húsz év múlva” c., ma is igen bántó, és az elmúlt neoliberális kormányzat lényegét tartalmazó, írását. Heller Ágnes: „Húsz év múlva” című írása, a Heti Világgazdaság 2009. újévi, (2009/01 (január 3.) számában jelent meg. Ebben, többek között, azt üzeni az általa a „rendszerváltás veszteseinek” minősülő magyaroknak, hogy az államtól ne várjanak semmit, mert sorsukért ők maguk felelősek – menjenek külföldre „szerencsét próbálni”. (Ez a „Blame the victim” – „Hibáztasd az áldozatot” neoliberális kifogás jellegzetes példája.)

A „ Húsz év múlva” c. írás, annak embertelen és nemzetellenes üzenete mellet, nyelvezetét tekintve, és mint fogalmazvány is, a magyar nyelv és az írott szó teljes mérvű megcsúfolása. („Nem tudtuk átadni saját képünket…” „Mind felül, mind alul, mind a politikai osztályban, mind a „népben”, mind az időseknél, mind a fiataloknál.”)

Biblia magyarázat, vagy amit akartok…

Heller Ágnes „ Húsz év múlva” c. írása „a reformok elkerülhetetlenségének” parancsát vallási szintre emeli, az emberek életét gúzsba kötő megszorításokat pedig egy orwelli fordulattal a személyi szabadság megnyilvánulásának minősíti:

„A történet új, a mi utolsó húsz évünk, a rendszerváltás utáni történeteink története. A történet veleje azonban igen régi. Isten kiszabadította Izraelt az egyiptomi fogságból, hogy többé csak neki, azaz a törvénynek engedelmeskedjenek, hogy ne legyenek többé egy zsarnok kiszolgáltatott rabszolgái. A nép eleinte ujjongott. De mikor nem ment minden olyan simán, ahogy azt elképzelték, azonnal visszavágyódtak Egyiptom húsosfazekaihoz, s imádni kezdték az aranyborjút. Dióhéjban ez történt az utolsó húsz év alatt nálunk is.”

Heller a dühödten vallásellenes, bolsevik Kun Béla népbiztosának, Lukács Györgynek, volt a tanítványa és egykori pártfogoltja. Megdöbbentő, hogy a tüntetőleg ateista gyökerekkel rendelkező Heller Ágnes a magyarországi társadalmi állapotokat egy vallási példával igyekszik megmagyarázni. Fenti írásában Izrael ótestamentumbeli történetének egyik meghatározó szakasza Magyarország területére kerül, és ezzel Izrael népe azonossá, tehát felcserélhetővé válik a magyarokkal. Ennek a szemfényvesztő, de igen leleplező helycserének érdekében félremagyarázza magát a Szentírást is.

Ótestamentumi példázata (annak teljességében és részleteiben is) téves. A magyarok, a (szovjetek) fogságából való kiszabadulásukkor nem vándoroltak a pusztában, mert otthon voltak. A Birodalom összeomlott, és a fáraó katonái kivonultak. Végső fokon pedig csak az történt, hogy az oroszok kivonultak, a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap pedig bevonult. A magyar vályogvetők csak gazdát cseréltek. Még a munkafelügyelők és a hajcsárok is maradtak ugyanazok.

Heller Ágnes bibliai párhuzamai részleteikben sem állják meg a helyüket. Szerinte: „… mikor nem ment minden olyan simán, ahogy azt elképzelték, azonnal visszavágyódtak Egyiptom húsosfazekaihoz, s imádni kezdték az aranyborjút”. Az Ótestamentum szövege szerint, a zúgolódás (a „húsosfazékhoz” való visszavágyódás) és az aranyborjú imádatához való visszaesés két külön esemény. A zsidók – a pusztában való kilátástalan és keserves vándorlásuk idején – zúgolódtak, és vágytak vissza az egyiptomi húsosfazékhoz (Mózes Második könyve 16. 1-15, Mózes Negyedik Könyve 14. 1-3). Az aranyborjú imádata pedig már a Tízparancsolattal és a kőtáblák összetörésével kapcsolatos (Mózes Második Könyve 32. 1-6). Az izraeliek nem azért tértek vissza az aranyborjú imádatához, mert visszavágytak az egyiptomi rabságba, hanem azért, mert Mózes túl sokáig maradt a hegyen, és a népnek szüksége volt valamire, ami „előttük járjon”. Az aranyborjú imádatához való visszaesés a szellemi vezetés fontosságáról, az ember esendőségéről és a megpróbáltatásokról szól, nem pedig a Marx által meghatározott társadalmi ideológiák helyességét vagy a „haladás” eszméjét hivatott bizonyítani. Heller fenti írásában külföldre küldené a magyarországi neoliberális politika veszteseit: „De mire várnak? Segélyre? Arra, hogy életük saját hozzájárulásuk, rizikóvállalásuk nélkül, majd valahogy, az „állam mama” jóvoltából, jobbra fordul?”

Napjainkban, azonban kiderült, hogy maga Heller éppen az „ állam mama” jóvoltából és az igazán rászorulók kárára igen bőven részesült húsosfazék legjavából.

Fenti írásában nem mulasztja el a „ bűnös nép” bélyegének elismétlését sem. Szerinte, azért, hogy Magyarország tagja lett az európai Uniónak, nem szabad elfelejteni, hogy a magyarok mindkét világháborúban a „rossz” oldalon álltak. Heller szerint, most azonban a „győztesek” (a jó) oldalán állunk. Jobb lenne, ha a magyar jellemről való hányaveti megállapítások és a felhánytorgatás helyett a helyes magyar nyelvhasználattal, a rászorulókkal való együttérzéssel törődne, mert – amint Kosztolányi írja – a szóhasználat, a nyelvtan, a stilisztika és erkölcstan egy egység. Heller Ágnes megélhetési „filozófiájával” az a legnagyobb baj, hogy hiányzik belőle nemcsak a bölcsesség szeretete, de az értelem, a józan gondolkodás és az alapvető emberség minden jele is – hiszen, amint az kiderült, pénzért és megrendelésre íródott.(Nemzeti InternetFigyelő)

JOBBOLDALI GONDOLAT