2012. január 17. Közélet

Túlélt két totalitárius rendszert, a nemzeti szocializmust és a sztalinizmust, így aztán nem fél a legújabb próbálkozástól sem, amely arra irányul, hogy a demokráciát Magyarországon visszaszorítsák – válaszolta a németországi Die Zeit újságírója kérdésére Heller Ágnes - akit a német "liberális" lap nemes egyszerűséggel sztárfilozófusként emleget – arra a kérdésre, hogy mi ösztönzi őt arra, hogy az "Orbán-ellenes tüntetők arca" legyen. A magát a patkányköztársaságos judeobolsevik tömeggyilkos, Lukács György tanítványának valló holokauszt-túlélő ezen alkalommal sem feledkezett meg arról, hogy a németországi és világ-liberálisok tudtára adja: "A magyar emberek a nagyzási mánia és kisebbségi komplexus, bunkó viselkedés és áldozati hűhó között ingadoznak." Heller egyebek mellett amiatt retteg, hogy mint egykor a Versailles-i szerzödést Németországban, most Magyarországon a trianoni terrordiktátumot teszik "politikailag termékennyé". Orbán a közelmúltban egy Trianon-emléknapot is bevezetett, hogy egy sebet nyitva tartson szavazatok reményében - fejtegeti az elvakult zsidó magyargyűlölő banya a németországi újságnak adott interjújában.

Heller a németországi újságírónak elmondja: "Ő nem fél, ő csak felháborodott. Azon háborodott fel, hogy Magyarországnak Orbán Viktor személyében populista miniszterelnöke van. Azon, hogy ő (Orbán) a pártjával egy új alkotmányt hozott létre, ami által a „Magyar Köztársaságot“ átnevezték „Magyarországra“. Amellyel az Alkotmánybíróság hatáskörét beszűkítették. Amellyel a Nemzeti Bank függetlenségét aláásták. Amellyel a kereszténységet, a szeretetet és a hitet a magyar nemzeti karakter megmozdíthatatlan részévé tették. Amellyel egy történelmi képet rögzítettek, amely maga Horthy Miklós nemzetvezér diktatórikus rezsimjére hasonlít, s amelynek antiszemitizmusa hírhedt volt."

Heller azon is felháborodott, hogy "az országnak immáron egy médiafelügyelő bizottsága van, amely a kormánypárt tagjaiból áll, amely azonban nem a parlament által ellenőrzött – ennek a bizottságnak jelentős befolyása van mind a kereskedelmi, mind a közszolgálati adókra, újságokra és honlapokra. Az is felháborítja, hogy Magyarország a csőd előtt áll, amely az euró krízisét megerősítheti.

Az 1929-ben Budapesten született holokauszttúlélő Lukács György (judeobolsevik tömeggyilkos) filozófus tanítványa és munkatársa volt. 1978-as emigrációja után Melbourne-ben oktatott. 1986-ban átvette a New School for Social Research tanszékét New York-ban. Filozófiai műveiben többek között a hétköznap fogalmaival, az emberek szükségleteivel, a reneszánsz és Shakespeare emberképével foglalkozik. Heller Ágnes a Goethe-érem tulajdonosa is.

Amikor több tízezren Orbán ellen az utcára vonultak, a neves filozófusasszony is köztük volt és, elmondása szerint megfiatalodottnak érezte magát - írja a cikk szerzője, a biztosan vizigót származású Dr. Adam Soboczynski.

Márciusra újra tömegtüntetéseket terveznek és ezeknek ő is az élükre áll. Mint ahogyan Heller Ágnes, amióta Orbán hatalmon van, a tiltakozásokat színpadi vitákon való fellépésével és számos interjúval próbálja feltüzelni. Elkötelezettségével Heller Ágnes az Orbán-közeli média célpontja lett, amelyek róla kutatási pénzek botrányos elsikkasztását híresztelik, ami bizonyíthatóan egy kitaláció - fogalmaz a baráti újságíró.

Heller Ágnes egy barátja lakásának konyhaasztalánál ül, amelynek nem csak az az előnye, hogy közvetlenül a Dunánál fekszik, hanem az is, hogy lifttel elérhető. Saját lakását csípőfájdalmai miatt egy időre el kellett hagynia – a túl sok lépcső miatt. Innen, egy pesti toronyházból, egy széles körkép nyílik Budára, amely váraival, kastélyaival és palotáival békésen fénylik a téli napsütésben.

Miért siklott ki ennyire Magyarország az EU más kelet-európai országgal szemben - teszi fel a kérdést a riporter. Magyarország - mondja Heller Ágnes, a keleti blokkban különleges volt. És nem csak nyelve sajátos egyedisége miatt. Az 1989-es forradalom Magyarországon nem tudott egy hosszan tartó tiltakozási mozgalomra, a nép akaratára hivatkozni, mint Lengyelországban a Szolidaritással, vagy Csehszlovákiában a Prágai tavasszal.

S aztán két trauma terhelte meg az országot, mind a kommunista időkben, mind a jelenben - mondja Heller. Az egyik trauma Trianon, a másik a nemzeti szocializmus.

A trianoni békeszerződéssel, amellyel az első világháború véget ért, Magyarország területének körülbelül kétharmadáról kényszerült lemondani a szomszédos országok javára. Mint egykor a Versailles-i szerződést Németországban, most Magyarországon a trianoni szerződést teszik politikailag termékennyé. Orbán a közelmúltban egy Trianon-emléknapot vezetett be. Azért, hogy egy sebet nyitva tartson szavazatok reményében - sápítozik a gyűlöletbanya.

A magyarok, nem is olyan kevesen, úgy gondolkodnak magukról, mint Európa áldozatai - mondja Heller Ágnes. Nem feltétlenül mint tettes, habár az ország Hitler-Németország szövetségese volt és a nemzeti szocialista Nyilaskeresztes Párt vérfürdőt rendezett a zsidók körében - állítja a múmia.

Magyarország történelmi traumájára a szocializmus a hallgatás leplét borította. Ezzel magyarázva Magyarország szerinte kiforratlan mentalitását, amely „bonapartisták“ által, mint Orbán, elcsábítható. Az emberek Magyarországon nagyzási mánia és kisebbségi komplexus, bunkó viselkedés és áldozati hűhó között ingadoznak - nyilatkoztatja ki a túlélő.

Bonapartizmus – Heller Ágnes ezt a fogalmat tudatosan az időszerű politikai vegyületre alkalmazza. Őt zavarja - mondja bosszúsan, hogy pontatlanul egy jobboldali konzervatív kormányról beszélnek. A jobboldali ideológiát Magyarországon csupán a korrupciós hatalommegtartás érdekében alkalmazzák - érvel.

A zsidó Heller Ágnes saját bevallása szerint a munkatáborokba történő deportálást és mészárlást többször éppen hogy csak megúszta. Mint kiskorút – osztrák apját Auschwitzba deportálták – a Dunánál akarták agyonlőni, de megszakították az akciót ismeretlen okokból, mielőtt ő sorra került volna. Aztán beszél az imádott Lukács Györgyről, a kommunista Magyarországról, emigrációjáról, illetve arról, hogy a Nyugat tárt karokkal fogadta a Kádár-rendszer szélsőbalos bírálóját.

Arra a kérdésre, hogy a rendszerváltás után miért tért vissza, először is csóválja a fejét. Buta kérdés. Ő magyar, Budapest gyermek- és ifjúkorának városa, a visszatérés ezért számára magától értetődő volt... S hogy megbánta-e, hogy visszatért Magyarországra? Nem. De nem is kell túlzásba esni - figyelmeztet a liberális tüntetések arcaként aposztrofált "sztárfilozófus."

A jelenlegi kormánynak hiányzik két meghatározó lehetősége, hogy a társadalmat valóban radikálisan forradalmasítsa: se halálbüntetéssel, se a zárt határokkal nem rendelkezik. Mindkettő szükséges a diktatúra tökélyre emeléséhez. Ő ebben kiismeri magát - mondja a zsidó vénasszony a beszélgetés végén. (Hunhir.info)

Szabad Hirek