2012. január 19. Közélet

Orbán Viktor kijelentette, hogy a Bizottság kifogásaira megtalálják a megoldásokat. A problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók.

Európai ellenzék nem olvasta a magyar törvényeket. Csak a magyar balliberális lózugokat ismertette kritikaként. Clinton kritikát, aki a magyar balliberálisokat pénzeli.

A szerda délutáni strasbourgi vita során több frakcióvezető szerint Magyarország kapcsán nemcsak egyes jogi és alkotmányos kérdésekről, hanem a demokratikus értékek aláásásáról kellene beszélni. Mások tiltakoztak ezen megállapítások ellen, és túlzónak tartották őket.

Az Európai Parlamentben egy nappal azt követően tartottak vitát, hogy a Bizottság szerdán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a jegybanktörvény, a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó jogszabályok kapcsán. A vitában egymásnak élesen ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg a képviselők arról, hogy milyen lépésekre van szükség.

Nicolai Wammen, a Tanács nevében felszólaló dán Európa‑ügyi miniszter leszögezte, hogy minden uniós tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket. "Amennyiben bármilyen kétely is felmerül ezzel kapcsolatban, akkor a Bizottságnak elemeznie kell a helyzetet, és ez meg is történt" - mondta. Wammen szerint párbeszédre van szükség Magyarországgal.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri, hogy a magyar jogszabályok összhangban vannak-e az uniós elvekkel. Elmondta, hogy tegnap a Bizottság úgy döntött, hogy három formális felszólító levelet intéz Magyarországhoz. A jogi kérdéseken túl azonban Barroso szerint a demokratikus elveket is tiszteletben kell tartani, mert az a magyar emberek legfőbb érdeke.

Orbán Viktor szerint a Bizottság által felvetett problémák könnyen, egyszerűen és gyorsan orvosolhatók. Az elmúlt másfél évben hozott intézkedésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarország átszervezése indokolt volt, mert 2010-ben a gazdasági összeomlás szélén állt az ország. Az átszervezés viszont érdeksérelemmel, lobbi érdekek és üzleti érdekek megsértésével járt - mondta. A tavaly elfogadott alaptörvénnyel kapcsolatban Orbán megjegyezte, hogy annak egyetlen pontjával kapcsolatban se fogalmaztak meg jogi aggályokat.

Joseph Daul (néppárti, francia) arra emlékeztetett, hogy Magyarország sok reformba kezdett a közelmúltban, mert a kormányváltáskor súlyos gazdasági helyzetet örökölt a kormány és burjánzott a korrupció. "Ma uniós jogszabályokról és elvekről beszélünk itt. Biztos vagyok abban, hogy Orbán úr tiszteletben tartja ezeket az elveket" - mondta.

Hannes Swoboda (szocialista, osztrák) szerint alapvető fontosságú kérdések, mint például az igazságszolgáltatás függetlensége a tét. Orbánhoz fordulva Swoboda azt mondta: "Ön hatalmat akar gyakorolni, hatalomban akar maradni. Ez az intézkedések mögött meghúzódó szellem, amely aláássa azokat a szabadságjogokat, amelyekért korábban ön is keményen harcolt."

Guy Verhofstadt (liberális, belga) elmondta, hogy több nemzetközi intézet számtalan kifogást megfogalmazott az új magyar alkotmánnyal, a médiatörvénnyel és a központi bank függetlenségével kapcsolatban. Szerinte egy kötelezettségszegési eljárás önmagában nem elég, ezért meg kell vizsgálni, hogy a magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények tiszteletben tartják-e az alapvető uniós értékeket, a szabadságot, a demokráciát és a jogállamiságot.

Daniel Cohn-Bendit (zöldpárti, francia) Orbán tegnapi sajtóközleményéről beszélt, amelyben a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Strasbourgban "megvédi a magyarok becsületék az európai baloldallal szemben". Cohn‑Bendit szerint Orbánnak emlékeznie kellene arra, hogy az EU egy olyan ház, amelyet "együtt építünk, mert a szabadságért és demokráciáért küzdünk". Cohn‑Bendit szerint Orbánnak azt sem szabad elfelednie, hogy bár többsége van, a "kisebbségnek joga van arra, hogy ne éljen félelemben".

Bokros Lajos (konzervatív-reformer) szerint Magyarországon többszörös válság is van. Bokros kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, és emlékeztette a képviselőket arra, hogy az előző magyar alkotmány nem volt sztálinista. Megjegyezte, hogy mielőtt az új alkotmány hatályba lépett volna, az Orbán-kormány az előző alkotmányt többször módosította, hogy "elkerülje a vizsgálatokat".

Marie-Christine Vergiat (baloldali, francia) kritizálta az alkotmány elfogadásának menetét és a felgyorsult jogalkotást. Kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy tiszteletben tartják-e az európai értékeket Magyarországon. A képviselő sürgette, hogy az EU hatékony megoldást találjon.

Zbigniew Ziobro (EFD, lengyel) szerint az EU arra használja hatalmát, hogy egy szuverén államot korlátozzon. Ziobro dicsérte Orbánt, mert volt bátorsága keresztülvinni a változtatásokat.

* * *

Mint a szocialista frakciót vezető osztrák Hannes Swoboda elmondta, nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is. A liberális csoportot vezető Guy Verhofstadt nemzetközi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát mutatott fel, amely összesen mintegy 30 aggályos területet tartalmazott a magyar jogszabályokkal kapcsolatban. A zöld frakciót vezető Daniel Cohn-Bendit egyebek között azt a kérdést tette fel: "miért van az, hogy az alkotmány szellemisége félelmet kelt Magyarországon?"

A vitában elsősorban szocialista, liberális és zöld képviselők a kormány politikájával kapcsolatban elhangzott aggályok szinte mindegyikét felemlegették, köztük a minapi európai bizottsági döntéssel jogsértőnek talált témákat éppúgy, mint az alkotmány egyes rendelkezéseivel, a választási és egyházi jogszabályokkal, a sajtószabadsággal kapcsolatban elhangzott fenntartásokat, de egyes személyi döntéseket is. Többen közülük úgy vélték, hogy a kormánypolitika rossz irányba megy, távolodik a jogállamiságtól, és nem mindig követi az európai értékeket.

Több felszólaló szerint a mostani vita az unió tesztje is volt, azt méri, hogy az EU hajlandó-e megvédeni közös értékeit. Az érintett frakciókhoz tartozók tagadták egyúttal, hogy összehangolt baloldali támadás folyna a kormány ellen.

A néppárti csoportot irányító Joseph Daul azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzetben vette át az országot, és ennek ellenére "elsöprő sikereket ért el". Meggyőződésének mondta, hogy Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.

Más néppárti felszólalók - egyebek között a médiatörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokra hivatkozva - szintén kiálltak a kormány mellett, hangoztatva ugyanakkor annak fontosságát, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság javaslatainak. Bírálták a Magyarországgal szemben szerintük alkalmazott kettős mércét is.

A vitában felszólaló magyar képviselők közül Szájer József (Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyarország ma európai demokrácia. A néppárti képviselő "kikérte magának", hogy egyes felszólalásokban az antiszemitizmus vádja is elhangzott, leszögezte, hogy Magyarországon a zsidók nem félnek. Az Orbán-kormány elsőként vezette be a holokauszt emléknapját, és most indult el a Wallenberg-év is - emlékeztetett.

A Magyarország elleni támadások szerinte azt jelzik, hogy az Európai Parlamentben elmulasztották megismerni egymást, a képviselők nem ismerik az országot.

Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió. Hangoztatta, hogy "az elrontott gazdaságpolitika, a demokráciaellenes intézkedések kijavítása elsősorban a magyarok érdeke".

Beszélt arról is, hogy bár a kormány az európai alapértékekkel ellenkező számos intézkedést tett, túlzásnak tartja, hogy "bárki Hugo Cháveznek, Puszta-Putyinnak, vagy diktátornak nevezze Orbán Viktort".

A frakciója vezérszónokaként felszólaló Bokros Lajos (MDF) úgy fogalmazott, Magyarországon "a jogállamiságot szőnyegbombázás érte". Az ország szerinte kettős válságtól szenved, egyrészt egy gazdasági, másrészt politikai válságtól, amely az új alkotmányhoz és a sarkalatos törvényekhez kapcsolódó problémákból adódik. Úgy vélte, Magyarország hosszú ideig kormányozhatatlanná válik majd.

Morvai Krisztina (Jobbik) viszont - szintén képviselőcsoportja nevében - arról beszélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudarcot vallott, olyan döntéseket hozott, amelyek "tömeges munkanélküliséget, elszegényedést, szenvedést okoztak Európában". Bizarrnak nevezte, hogy az EP-képviselők tanítják demokráciára Magyarországot, miközben például a szuverenitás kérdését nem vizsgálják.

Göncz Kinga (MSZP) egyebek között azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának. Az alaptörvény és a többi jogszabály szerinte aláássa a társadalmi konfliktusok békés megoldását garantáló intézmények függetlenségét. Úgy vélte, nem apró hiba, hanem a demokrácia elleni merénylet az adatvédelmi ombudsman hivatalának idő előtti felszámolása, a legfelsőbb bíróság független és kritikus elnökének eltávolítása, az alkotmánybíróság kompetenciáinak beszűkítése, a szegények, megbélyegzése, a társadalmi párbeszéd fórumainak felszámolása, a közmédia kormányzati túlsúlya.

Gál Kinga (Fidesz) kifogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem reagált ilyen élesen. A koppenhágai kritériumok csatlakozás utáni érvényesítésével kapcsolatban úgy vélte, ma sok régi tagállam nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, például a kisebbségek nem megfelelő védelme miatt. Kifogásolta, hogy a képviselők - saját bevallásuk szerint - nem olvasták el az alkotmányt, csak sajtójelentések alapján ismerik azt.

A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gyürk András a vitából azt a következtetést vonta le, hogy a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szélsőséges pártokat erősíti. Úgy vélte, Strasbourgban esély nyílt arra, hogy a vita a hisztériakeltés mellett a tényeken alapuló érvekről szóljon, de "ezt az esélyt, úgy tűnik, eljátszottuk". Kijelentette, hogy "a baloldal (...) a legnagyobb kárt a közös európai gondolatnak okozza".

Orbán: már csak egy pontban van konfliktusunk az EU-val az MNB-ről

A magyar kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa az Európai Bizottsággal a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) Magyarországról szóló szerdai strasbourgi vitájában, a képviselői felszólalásokra adott viszonválaszában.

A kormányfő azt mondta, az egyetlen konfliktus az MNB-t illetően az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarországnak nincs vitája az Európai Bizottsággal a bírák függetlenségéről. A nyugdíjkorhatár ugyanis nem az igazságszolgáltatás, hanem az új nyugdíjrendszer kérdése - mutatott rá.

Mint megjegyezte, szerinte nem méltóak Európához azok az ítéletek, amelyeket nem a józan ész, hanem a pártpolitikai düh vezet.

"Ha van Európában csak egy ember is, aki a politikai verseny barátja, az én vagyok" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor úgy értékelte, hogy a vitában elhangzott felszólalásokban számos ténybeli tévedés hangzott el. A bírálóknak ezért azt ajánlotta, olvassák el az alkotmányt, amely "nagyon értékes dokumentum", "megfontolásra érdemes lehet bármely országnak".

Az előző alkotmány szerinte nem védte meg az ország vagyonát, a versenyt, a környezetet és a polgári szabadságokat. Az új alkotmány szerinte ezt mind jól orvosolja.

A kormányfő szerint volt a strasbourgi vitának egyfajta európai aspektusa is, ideológiai vita. "Kétségkívül a mi eszméink keresztények, az egyéni felelősségre épülnek, a nemzeti érzést fontosnak tartjuk és pozitívnak, és a családot tartjuk a jövő alapjának". Mint mondta, "lehet, hogy ezzel állásponttal kisebbségben vagyunk Európában, de ettől ez még egy európai álláspont". (europarl.hu, mti)

Szabad Hirek