2011. június 26. Közélet

Eljön hát hozzánk a bérkínzásba adó emberrablók, Guantánamo-fenntartók, iraki népirtás-bajnokok, afganisztáni megszállók, palesztin gyötrők, palesztin népirtás támogató képviselője. Az alkalom: június 30-án, csütörtökön nyit a budapesti Lantos Intézet. Mint tudjuk, Tom Lantos – holokauszt-túlélő, humanista, nagy magyar- és emberbarát (további jelzőket hely hiányában nem áll módunkban halmozni) – az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke volt. Már az 1990-es politikai fordulatunk után meghallgatást rendezett, hogy felhívja a figyelmet a Magyarországon dúló antiszemitizmus veszélyére.

Lantos Ceausescu nagy barátja volt, mint olvasható egy volt bukaresti amerikai nagykövet könyvében, amelynek magyarra fordításának jogát Lantos magyarországi barátai tartják markukban azért, hogy az meg ne jelenhessen.

Tom Lantos – amerikai bírálói szerint – Izraelnek jóval nagyobb barátja volt, mint saját hazájának és gyakran dorongolta le ellenfeleit a „Hitlerre” vagy a „nácikra emlékeztet” fordulattal.

Clintonné találkozni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel és Martonyi Jánossal abbeli aggodalmában, hogy Magyarországot sokan bírálják a kormánya által vett irány miatt. Ha hihetünk az AFP francia hírügynökségnek. És miért ne higgyünk neki ebben az esetben?

Találkozik még a civil társadalom tagjaival, elsősorban emberjogi és egyéb aktivistákkal. Ha Dénes Balázzsal, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) – e nem kormányzati szervben megtestesült SZDSZ - elnökével nem fog találkozni, műhelyünk visszaadja működési jogosítványát. (Hogy Dénes a magyar társadalom mely szeletének érdekeit képviseli a találkozón, ahhoz a TASZ honlapján található vallomása ad fogódzkodót: „De főleg azt szeretem, hogy a TASZ-ban csupa jó arc vesz körül…”

A Tom Lantos Intézet hivatalos célja a „tolerancia” (nagyon szeretjük ezt a terhelt kódszót) és a „kisebbségi jogok” előmozdítása. (Hol a tolerancia a zsidók mint a kiválasztottak a  nemzsidók lenézésére, gyűlölködésükre amit tapasztalunk Magyarországon is.)

Ha az intézet a „kisebbségi jogokon” valóban azt is érti, mint a magyar társadalom túlnyomó többsége (elsősorban az olyan elnyomott kisebbségek jogainak védelme, mint a szlovákiai magyaroké), akkor Clintonnak találkoznia kellene az e téren aktív közéleti emberekkel is, akiknek az arca talán nem annyira tetszik Dénes Balázsnak. Hogy ez megtörténik-e, a választ erre a július 1-jei sajtóhírekben mindenki elolvashatja.

Orbán ma a kínai miniszterelnökkel tárgyal Budapesten. Ők egyáltalában nem fognak emberi jogokról beszélni, hanem a két ország kapcsolatainak erősítéséről, az azokban rejlő lehetőségek kiaknázásáról és persze konkrét kínai projektekről.

Azok, akik elítélik, hogy kettejük megbeszélésén nem lesz szó az emberi jogokról, ne feledjék: Kína külpolitikai alapelve, hogy semmilyen ország belügyébe nem szól bele és ugyanezt várja el másoktól.

Azoknak, akiknek ez nem tetszik, ne szalasszák el azt a remek alkalmat, hogy ezzel szemben az emberi jogokra oly fogékony Hillary Clintonnal megbeszéljék az amerikai fegyveres, igen sokszor keményvonalasan rasszista milíciák vészterhes, másokban félelmet keltő gyakorlatozásának vagy az amerikai támogatással folyó palesztin megszállás emberjogi kérdéseinek megvitatását.

Ha ez nem sikerül, bízzanak benne, hogy Dénes Balázs majd szót emel ezek ügyében is, hiszen ő emberi jogokra szakosodott. Ráadásul  olyan jó arcokkal van körbe véve.

És még egy. Az István király rockoperából egy kérdés olvasóinkhoz. Ha Ven Csia-pao és Hillary Clinton közül kellene választani, „Te kit választanál?”