"Úgy vélem, ha egy eljárásban egy állampolgár méltósága és egzisztenciája az igazságszolgáltatás miatt sérül, az egy egész ország sérelme. Mert az egyes polgár sérelmének a lehetősége minden egyes polgár sérelmének lehetőségét is hordozza!" - Ezekkel a mondatokkal fejeződött be Kulcsár Gergely jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdése, amelyet a belügyminiszterhez intézett Dr. Gajdics Sándor nyugdíjas főiskolai tanár ügyében.

Dr. Gajdics Sándor kálváriája immár hat éve tart. Lízingelt személygépkocsijával 2005. október 11-én a 41. számú főúton közúti balesetet szenvedett, nekiütközött egy pótkocsis traktornak. A baleset bekövetkeztekor az út- és látási viszonyoknak megfelelően, a megengedett sebességhatárt betartva közlekedett. Ennek ellenére a szabálysértési ügyben eljáró Vásárosnaményi Rendőrkapitányság 25.000 Ft pénzbírsággal sújtotta, és 2 hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől.

A nyugdíjas főiskolai tanárnak azóta is harcolnia kell az igazáért - a magyar igazságszolgáltatás ellenében. Ezt a mondatot leírni is nonszensz, már ha valami töretlen optimizmustól hajtva a Magyar Köztársaságot jogállamként próbáljuk meg elképzelni.

Merthogy a szakszerűtlen és felelőtlen rendőri helyszínelés után Gajdics Sándort felelőssé tették egy olyan balesetért, amiben 27 hónapig tartó perújítási tortúra végén a bíróság jogerősen kimondta vétlenségét.

Dr. Komáromi Endre rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, az ORFK főosztályvezetője a baleseti helyszíneléskor keletkezett iratokat megvizsgálva számos hiányosságot, szakszerűtlenséget talált. A baleseti helyszínelést végző rendőrök olyan fatális hibákat követtek el, amelyek az ügy szempontjából döntő kimenetelűek voltak. Nem vizsgálták meg a pótkocsis traktor kivilágítását, észlelhetőségét, hiányos és felületes helyszínrajz készült, valamint nem hallgatták meg részletesen a balesetben részes feleket, s így az ügyiratban csak felületes, az elbíráláshoz szükséges alapvető kérdéseket sem érintő meghallgatások szerepelnek. A hibákat az Országos Rendőr-Főkapitányság olyan súlyosnak ítélte meg, hogy egy 2006. április 6-án keltezett levélben Tamás György Lajos rendőr ezredes, az ORFK közbiztonsági igazgatója felszólította a vásárosnaményi kapitányságvezetőt: annak érdekében hogy a jövőben ne forduljanak elő ilyen mulasztások, a hibákat tegye oktatás tárgyává!

Az ORFK az ügyet belső üggyé, a vizsgálat eredményét szolgálati titokká minősítette. Így annak eredményéről, illetve a Vásárosnaményi Rendőrkapitányságnak szóló levél tartalmáról sem Dr. Gajdics Sándort, sem az eljáró bíróságot nem tájékoztatták. Lényegében ez a legfőbb oka a hat éve tartó pokoljárásnak, melynek során a nyugdíjas főiskolai tanár olyan tragikus helyzetbe került, hogy a bíróság lényegében mindennemű kárt és költséget rá hárít, ennek következtében az is meglehet, hogy egy tisztességgel és számtalan megpróbáltatással leélt élet végén nincstelenné, hajléktalanná teszi őt az úgynevezett igazságszolgáltatás.

Az 1956-os megtorlások életre szóló következményeit elszenvedő honfitársunk most, nyugdíjas éveiben azzal kénytelen szembesülni, hogy a hazájában már egyetlen hivatal sincs, ahová jogsegélyért fordulhatna meghurcoltatása ügyében. Dr. Gajdics Sándor az elmúlt évek során ugyanis már minden létező fórumot megkeresett; legutóbb például az Országgyűlés elnökéhez, Kövér Lászlóhoz intézett levelet, amelyből az alábbiakban idézünk:

"Tisztelt Elnök Úr! Önnek lehetősége van arra, hogy egy vizsgálattal, a hivatkozott dokumentumok alapján, illetékes munkatársaival megállapíthassa, hogy az országgyűlés a 2008. évi panaszom kapcsán, korrekt eljárással, vizsgálattal megállíthatta volna az igazságszolgáltatás polgárellenes ámokfutását. Nagyon kérem, tegye meg!"

Szabad Hírek