2011. június 5.  Közélet

Meglehetősen könnyen ítélsz emberügyben....

Horthy még az amerikaiak bevonulása után 4 évig élt az egész családjával a németországi Weilheimben.

Talán azok a zsidó szervezetek, akik voltaképpen Portugáliában is fölkarolták Horthyt és voltaképpen eltartották, talán ELSŐKÉZBŐL több dolgot jobban és máshogy tudhattak , mint mi, Rólad nem is beszélve....

Mit mond a Horthy-korszakról és főleg Horthy Miklós háborús kényszerpályájáról a tudós történész, Péter László, aki a londoni egyetemen munkálkodik 38 éve?

Fasisztaellenes és tulajdonképpen ebből adódóan németellenes is volt. Németellenesség alatt azt értem, hogy Németország, a Harmadik Birodalom olyan politikai koncepció alapján szerveződött, amelyet Horthy Miklós, aki annak idején Ferenc Józsefet szolgálta – a maga konzervatív nemességből származó katonatiszti, helyesebben tengerésztiszti pályát befutott konzervatív vallásos ember – semmilyen körülmények között nem vállalta soha, sem a 30-as években a háború előtt, sem a háború alatt azt a programot, amit Hitler jelentett.

Az angol kormány azt is tekintetbe vehette, hogy a Horthy-család ma is élő tagja Edelsheim-Gyulay Ilona grófnő a kiugrási irodában rádiósként szüntelenül tartotta a kapcsolatot Londonnal.

Egy hibát viszont Horthy számlájára írhatnak az utókor: HEZITÁLT. Horthy betegesen, öregesen viselkedett, állandóan hezitált, ez a magatartása hozzájárult ahhoz, hogy a kiugrási puccs ne sikerüljön.

Milyen érdekes, hogy a háború alatti szövetségesek közül Szlovákia, Románia, Bulgária, sőt még Norvégia akkori vezetőit is halálraítélték és kivégezték. Egyedül Horthy Miklós volt az, aki a szövetségesek kezére került, és mégsem számított háborús bűnösnek.

P. L.: Szerintem arról van szó, hogy a szlovák vezető, a horvát vezető és a többiek bábkormányt hoztak létre, őket Hitler ültette a hatalomra. Horthy pedig már akkor hatalmon volt, amikor Hitlernek még az volt a problémája, hogy a rendőrség aznap viszi-e a börtönbe, vagy a következő héten. Horthy Miklós egy konzervatív, nemzeti, bizonyos szempontból nacionalista és eléggé régi vágású politikai rendszert hozott létre. 1919–1920-ban, annak idején amikor a rendszer létrejött, voltak politikai kilengések. De ehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy ennek a rendszernek a létrejöttében éppen az angol kormány bábáskodott. Ezért szó sem lehetett arról, hogy a környező országokban működő bábkormányokkal egy szintre lehessen helyezni.

S. A. : Van, aki azt mondja, hogy Horthy Miklósnak 1941-ben, amikor Bárdossy „összehozta” a hadüzenetet, tulajdonképpen repülőre kellett volna ülnie, és emigrálnia kellett volna, sorsára hagyva az országot. Ez milyen alternatív megoldást hozott volna az ország számára?

P. L. : Én nehezen tudom elképzelni, hogy ez segített volna az ország politikai megítélésében, 1945-ben. Abban az esetben viszont, ha a Horthy-rendszer már 1941-ben összeomlik, 1944 helyett, akkor csak azt tételezhetem fel, hogy azok akik 1944 októberében hatalomra kerültek, a magyar nyilasok – német segítséggel –‚ ezek már 1941-ben hatalomra kerültek volna. Nem tudom elfelejteni, hogy a háborús években sokat szidott Horthy-rendszer, egy nagy kelet-európai menekülttáborrá vált. Nagyon sokan, főleg Lengyelországból, máshonnét is, magyar területre érkezve, némi védelmet élveztek. Nálunk jogrend uralkodott, egészen 1944 nyaráig.

S. A.: Az is kétségtelen, hogy Horthy 44 nyarán megakadályozta az Endre László–Baky László-féle puccsot, és megmentette legalább a budapesti zsidóságot, ha a vidékit már nem is tudta megmenteni.

P. L .: Nyilvánvaló, hogy a Horthy-féle államrendszer ellenállást tanúsított a hitleri államelképzelések legrosszabb fajtájával szemben.

S. A. : Vannak Pesten emberek, akik azt állítják, hogy az újratemetés nagyon komoly aggodalmakat ébreszt, nemcsak a kisantant egykori tagjaiban, a szomszédos országok vezetőiben, hanem még a nagy hatalmak körében, pl. Anglia vezetésében is. Ön lát ebben valami valószínűséget?

P. L. : Semmiféle valószínűséget abban nem látok, hogy az angol politikát Horthy Miklós újratemetése bármilyen szinten érdekelné. Biztos vagyok benne, hogy a magyar külpolitika ebben a tekintetben megteszi azokat a lépéseket és nyilatkozatokat, amiket ilyen esetben a szomszédok tőle elvárnak. Ezen túlmenően pedig nincs sok közük a környező országoknak ahhoz, hogy Magyarország hajlandó vállalni a múltjának egy jelentős darabját, még akkor is, ha politikailag nagyon sok mindennel, ami abban az időben történt, ma már nagyon kevés ember ért egyet. Ez a megélt múltnak a tisztelete és megbecsülése, és semmi köze Horthyék politikai törekvéseihez.

S. A .: Néhány szó még Horthy antiszemitizmusáról. Londoni forrásaink szerint a háború után a németországi Weilheimben fölkereste a volt kormányzót Dr. Ruben Heckl, a zsidó szervezetek ismert képviselője, aki később Begin miniszterelnöknek munkatársa lett, és a hálás zsidóság nevében megköszönte Horthy Miklósnak mindazt, amit a kormányzó a magyar üldözöttek tízezreinek megmentéséért tett. Azt, hogy igen nehéz helyzetben Hitlerrel és Eichmann-nal is szembeszállt. Később, amikor a Horthy-család Portugáliába költözött, ezt a házat négy amerikai zsidó személyiség adományozta nekik, és ők küldték a család számára a havonta rendszeresen érkező anyagi támogatást, amely nélkül Horthyék nyomorogtak volna, hiszen egy fillért sem hozhattak el, amikor a nácik elhurcolták őket Budapestről. Megérdemlik hogy felsoroljuk nevüket: John Montgomery, 1941-ig amerikai követ Budapesten, Apponyi Madeleine grófnő, a híres Apponyi család tagja, és két kiemelkedő magyar zsidó, akiktől egyébként a pénzadományok oroszlánrésze származott, Pátyi László ügyvéd és Chorin Ferenc, nos ennyit Horthy állítólagos antiszemitizmusáról.

(A Sugár András által készített interjú elhangzott a Panoráma műsorában, 1993. augusztus 27-én)(internetes körlevél)

Szabad Hírek