Dániel Péter, ügyvéd a 2012. május 13-án ünnepélyes keretek között felavatott Horthy Miklós szobrot május 15 –én éjfél körül az alkotást vörös festékkel leöntötte és ecsettel bekente – emlékeztetett Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője. Hozzátette: az ügyészség megállapítása szerint a szobor megrongálásával több mint 100 ezer forintnyi meg nem térülő kár keletkezett, emiatt a vádiratban pénzbüntetés kiszabását indítványozta.

A politikus közölte: szerdán a Siófoki Városi Bíróság a legenyhébb büntetéssel, megrovással sújtotta  Dániel Pétert. Szávay István szerint ez már önmagában felháborító, az ítélet pedig egyenesen vérlázító.

A nemzeti képviselő felhívta a figyelmet: Budaházy György és társai 2006-ban a szovjet emlékműről kívánták eltávolítani azt a szovjet címert, amely a magyar társadalom jelentős többsége számára a vörös hadsereg pusztításának, valamint 40 év kommunista diktatúrának a szimbóluma volt. Budaházyék első fokon fél millió forintos, másodfokon 200 ezer forintos pénzbüntetést kaptak.  

Budaházy György és társai ügyében ügyében a bírósági ítélet leszögezi: a társadalomra való veszélyesség kapcsán a szóbeli indoklás kitér arra, hogy a vádbeli cselekmény megítélésénél közömbös a megrongált tárgy szimbólumértéke, illetve a rongáló motívumai, például az, hogy milyen társadalmi, politikai változások szándéka vezette. Szávay István megjegyezte: az üggyel kapcsolatban felfüggesztettet és pénzbüntetést kaptak az érintettek.

Dániel Péter - aki Horthy Miklós szobrát rongálta meg, ezzel tiltakozva az emlékmű állítás ellen – a legenyhébb ítéletben, megrovásban részesítették. Ezt pedig azzal indokolta a bíróság, hogy „nem tagadható Horthy és mindazok felelőssége, akik az említett törvények megalkotásában, alkalmazásában és végrehajtásában szerepet vállaltak, a szoborállítás elleni tiltakozás ezért a bíróság szerint erkölcsileg pozitív tartalmú, társadalmilag hasznos figyelemfelhívás.”

A nemzeti képviselő szerint ez az indoklás akkor is vérlázító és elfogadhatatlan, ha a bíró hozzáteszi, hogy ennek a figyelemfelhívásnak Dániel Péter által alkalmazott formája büntetendő, mert rongálással más tulajdonában kárt okozott. Szávay István kiemelte: nevetségessé teszi az egész ügyet, hogy a bíró hangsúlyozta, Horthy Miklós történelmi szerepének a megítélése nem a bíróság feladata. Mindezek betetőzéseként Kovacsics István, bíró közölte: a Horthy rehabilitására irányuló törekvések ellentétesek a kárpótlási törvények szellemiségével, aláássák a múlt bűneivel kapcsolatos társadalmi közmegegyezést.

Szávay felhívta a figyelmet: ez a döntés ékes bizonyítéka annak, hogy ugyanígy szükséges lenne a Jobbik által nemrég javasolt és az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága által elvetett Horthy – év megtartása 2013-ban, annak érdekében, hogy ne születhessenek ilyen ítéletek, és annak érdekében, hogy leszámoljunk ezekkel a marxista, kommunista dogmákkal és Horthy Miklós végre a helyére kerülhessen a magyar történelemtudományban és a társadalmi közgondolkodásban.

A politikus megjegyezte: a két ítélet indoklásból világosan látszik, hogy a magyar igazságszolgáltatásban milyen kettősmérce érvényesül, míg a szovjet emlékmű megrongálóit pénzbírságra és felfüggesztett börtönbüntetésre ítéli ítéli, addig Horthy Miklós szobrát szabadon meg lehet gyalázni, ezért gyakorlatilag Magyarországon bírósági dicséret jár.

A Jobbik nyomatékosan felszólítja Navracsics Tibor, minisztert, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének szíves tájékoztatását kérje arról, hogy egységesnek találja a fent vázolt, kettős mércét alkalmazó bírói gyakorlatot.  

A Kúria szerint ez megengedhetetlen, bíró aki lejáratja a bírói kart

Első fokon rongálás miatt bűnösnek mondta ki a Siófoki Városi Bíróság a kereki Horthy-szobrot festékkel leöntő Dániel Pétert, a bíró azonban meglepte a közvéleményt azzal, hogy minősítette is az ügyet. A Kúria elnök-helyettese szerint ez nem engedhető meg.

Az erőszak és a jog kizárja egymást, ezért nem fogadható el, ha egy bíró erkölcsileg pozitívnak minősíti a Horthy-szobrot festékkel leöntő ügyvéd cselekedetét – így reagált a Kúria elnökhelyettese arra a hírre, hogy bár a Siófoki Városi Bíróság szerdán első fokon bűnösnek mondta ki Dániel Pétert, a bíró külön megjegyzésében mégis a történtek társadalmi hasznosságáról beszélt. Kónya István a Kossuth Rádiónak úgy fogalmazott: „a jog, az ítélkezés, a büntető igazságszolgáltatás soha nem állhat az erőszak mellé. A szobor leöntése (…) rongálás, tehát bűncselekmény. Ez nem a véleménynyilvánítás szabadsága.”

A Kúria elnökhelyettese nem emlékszik arra, hogy történt volna hasonló eset az ítélkezési gyakorlatban. Kónya István szerint a történelmi szempontból vitát kiváltó hasonló ügyekben a bíróságokon különösen figyelnek erre, hiszen – tette hozzá – az ítélet, vagyis a bűnösség kimondása ebben az esetben például ellentétes a bírói véleménnyel. „Mindenütt a bíróságnak arra kellett ügyelnie, a Kúria és jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság is ezeknél az ügyeknél mindig arra ügyelt, hogy a konkrét cselekményre, a tényállásra koncentráljon, és emberi magatartásokat meghatározott szituációkban a törvényhez mérten ítéljen meg. Hogy az tényállásszerű, bűnös-e, vagy sem, elítélendő jogilag, vagy sem, de a cselekmények erkölcsi, történeti motivációjával, annak történeti vagy politikai értékelésével nem foglalkozott.”

Kónya István közölte: a Kúria a bírósági döntések minősítésével nem foglalkozik, azt igazgatási kérdésnek tekinti. (Kossuth Rádió Krónika, hirado.hu)

Szabad Hirek