(Cikk Front kép )

Az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthatnak a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, megszűnik a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása, és az állam ügynökeinek adatai a jövőben kutathatók lesznek. Ezt tartalmazza  az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatok felülvizsgálatáról szóló, most megjelent kormányrendelet.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek azt mondta: a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai. Az új kormányhatározat és rendelet értelmében a megfigyeltek nem betekintést nyernek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket.

Az állam a nem jogállami eszközökkel készített aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat.

Kifejtette: a Kenedi-bizottság tagjainak megbízatása megszűnik, a testületnek a rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül be kell számolnia eddigi tevékenységéről a miniszterelnöknek.

Hozzátette: a mágnesszalagok, amelyek eddig civil külső kezelésben voltak, visszakerülnek kormányzati kezelésbe, és az azokon található adatok minőségének felülvizsgálata során bármely adathordozón keletkezett iratanyag kezeléséről az Alkotmányvédelmi Hivatal gondoskodik majd.

A parlamenti államtitkár kiemelte: az előző rendszerben megfigyeltek  hozzájuthatnak a róluk készült minden irat, dokumentum eredeti példányához. Azért, hogy az információs önrendelkezési szabadság minél inkább érvényesülhessen, és hogy az érintettek személyes adatainak védelme a legmagasabb szintű legyen, a közigazgatási miniszter törvénytervezetet készít. Ebben kiemelt figyelmet szentelnek majd a minősített adatok védelméhez fűződő közérdekre, és a sérelmet szenvedett személyek információs kárpótlásának széleskörű megvalósítására - mutatott rá.

Hozzátette: nagyon kis arányban lesznek kitakarva az iratokon az olyan személyek, akiket nem ismerhetnek meg az érintettek az Alkotmányvédelmi Hivatal szakembereinek minősítő felülvizsgálata után. Alapvetően mindenki tiszta képet kaphat az elmúlt rendszerben vele történekről - emelte ki a kereszténydemokrata politikus.

Sosem szabad azonban azt sem elfelejteni, hogy a rendszer legerkölcstelenebb üzemeltetői azok voltak, akik ezeket az embereket beszervezték, akik utána másokról jelentettek, akik ezt az egész rendszert  működtették és az "ördögi logikát érvényesítették".

Éppen ezért az állam és ügynökeinek adatai kutathatók lesznek a továbbiak során a Történeti Hivatalban - fűzte hozzá Rétvári Bence.

Bajnai Gordon miniszterelnök idén február 22-én jelentette be a parlamentben: a kormány háromtagú civil bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását. (A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.)

A Kenedi-bizottságban Kenedi Jánoson kívül szerepelt Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára.

2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.(MTI )

Kommentál

Ne feledjük el, hogy a szocializmus is olyan aljas rendszer volt mint a náci megszállás alatt az országunk. Aki nem működött közre az AVH-val annak még aljasul a családját és gyermekeit is megbüntették. Aki együttműködött annak kiváló életszínvonalt biztosított a rendszer. Cserébe lehetett író, zenész stb.

Az aki megtagadta a jelentést, mert ilyen is volt, annak a gyermekét is megbélyegzették. Nem tanulhatott annak ami képességei vagy készsége alapján letehet volna. Vagy a másik eredménye a zsarolt öngyilkossága volt.

JOBBIK GONDOLAT