2010. július 16. Közélet

A gazdaság stabilitása úgy tűnik, hogy veszélybe kerülhet, ha hétfőig nem állapodik meg a kormány az IMF-fel. Számos ellentét látszik kirajzolódni a kormány és a nemzetközi szervezetek között. Az IMF-fel, az EU-val és az EKB-val is szembekerült a kormány.

Első töréspont: A 3 százalékos költségvetési hiány tartása 2011-ben

Az IMF-EU delegáció a tárgyalások előre haladtával egyre bizonyosabb, hogy ki kívánják használni az Orbán-kormány kétharmados parlamenti többségét. Ezt a nagyarányú győzelmet üdvözölték a Magyarországot finanszírozó intézmények és befektetők, mert azt remélték, hogy ekkora felhatalmazással a második Orbán-kormány belevág az olyan nagyszabású reformokba, mint az önkormányzati, egészségügyi, oktatási és más területeket érintő reformok.

Az IMF-delegációja és a kormány közötti tárgyalások jelenleg is folynak,a Nemzetközi Valutaalap ragaszkodik az idei 3,9 százalékos és a 2011-es 3 százalékos hiánycélhoz, de ehhez a kormánynak folytatnia kell a szigorú fiskális politikát, és strukturális reformokat kell végrehajtania. Matolcsy György a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője úgy vélekedett, hogy 2011-ben nem érhető el a 3 százalékos hiány, ha ez megtörténi, az az IMF-tárgyalások kudarcát jelentheti. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes viszont a Reutersnak adott interjúban úgy fogalmazott: a jövő évi hiányt 3 százalék alá kell szorítani.

Mint arról a Világgazdaság beszámol, több százmilliárd forinttal kell javítani az egyenleget a hiánycél teljesítéséhez, hiszen a költségvetési Tanács jövő évi előrejelzése szerint 200 milliárdos hiánytöbbletet okoz az elfogadott adócsomag. Ráadásul mindez csak akkor ennyi, ha a bankadó marad, márpedig a nemzetközi szervezetek ezt a pontot is bírálják. Ha nincs bankadó, akkor a jövő évi szja-átalakítás önmagában 210 milliárdos költségvetési kiesést okoz. A hazai és az európai bankszövetség is bírálja a különadó mértékét.

Itt és itt lenyúzni bőrt országunkról, hogy

újabb hitellel járuljunk hozzá a

  magán külföldi bankosok hasznához.

Tudjanak spekulálni országunk

ellen. (kép JOBBIK GONDOLAT)

Második töréspont: A bankadó

A pénzügyi szervezetek különadójának bevezetésével úgy tűnik, hogy sikerül megteremtenie ezt az egyensúlyt a kormánynak, mert 2010-re stabilizálja a büdzsét ez az adóbevétel. 2011-re azonban újabb intézkedésre lesz szükség, mert a Költségvetési Tanács számítása szerint a bankadó hatása a jövő évre már összességében negatívan befolyásolja az alap makro-pályát.

Több adószakértő véleménye szerint egyértelműen tiltott állami támogatásnak minősülhet a bankadóhoz Rogán Antal által benyújtott javaslat, melyet a kormány később keresztül vitt. Eszerint a 2007. július 1-je után alapított biztosítók mentességet élveznének a bankadó alól, így a Járai Zsigmond érdekeltségébe tartózó CIG Pannónia Életbiztosító 400 milliós és a Wáberer György érdekeltségi köreiben lévő Wabard Biztosító 300 milliós befizetési kötelezettség alól mentesülhet. Rogán Antal a törvény szükségességét igazolandó elmondta, hogy egy biztosítónál csak az első 5-8 évet követően várható nyereség. Ha mindennek ellenére a Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítené a törvényt, akkor a kamattal növelt adóelőnyt visszafizetteti az érintettekkel Brüsszel.

A piacon ugyanakkor több olyan életbiztosító is jelen van, melyek szintén az elmúlt években indult, így nem egyértelmű, hogy a törvénybe foglalt 2007. júliusi választóvonal mi alapján lett meghatározva, szemben az indoklásban foglalt 5-8 éves időszakkal. Szakmai vélemények alátámasztják, hogy az életbiztosítási piacon tevékenykedő társaságok csak a második-harmadik év végére termelik ki a szerződések szerzési költségeit, azaz a jutalékokat, ebben az időszakban minimális nyereséggel számolhatnak a biztosítók.

Az IMF-delegáció aggodalmát fejezte ki a bankadóval kapcsolatosan, véleményük szerint a kormány ugyan egyik oldalról elvonja a 200 milliárdot, míg a másik oldalon felvásárolja a bankok rossz hitelállományát, a bedőlt jelzáloghiteleket. Ebből a célból egy állami eszközkezelő társaságot állítana, fel a kormány mely kivásárolná a problémás hitelállományt a bankoktól, ugyanakkor a Valutalap és az unió képviselői szerint ilyen társaság életre hívása csak ott elfogadható, ahol az ilyen követelések tömege csődbe vitte a pénzintézeteket.

Harmadik töréspont: Simor András fizetése

A kormány elkötelezett, hogy Simor András fizetését is csökkentsék, még úgy is, hogy az EKB határozottan kijelentette: a bércsökkentés csak az újonnan kinevezettekre vonatkozhat, a jegybanki függetlenségre hivatkozva. A jegybank elnökének 8,3 millió forintos fizetését 2 millió forintra kívánják csökkenteni, akár a többi közszférában dolgozó állami alkalmazottét. Ugyan nem tudjuk, hogy a jegybank függetlenségét mennyiben befolyásolná, ha a szervezet is szolidaritást vállalna ilyen válságos időkben.

(szebbjovo.jobbikdebrecen.hu alapján JOBBIK GONDOLAT)