2010. augusztus 4. Közélet

New York Times: az európai szövetségesek és a külföldi befektetők spekulációja bedönti a forintot?

Orbán Viktor kihasználja a szociális nehézségeket – írja Landon Thomas, indokolatlannak nevezve Simor András fizetésének csökkentését mint kormányzati beavatkozást a jegybank életébe.

A New York Times komponistája az IMF-tárgyalások megszakadását követő helyzetet elemezve azt állítja, hogy a külföldi bankokat, a spekulánsokat, az EU-t és az IMF-et egy olyan ország kormányfője bírálja, ahol megszorításokat utoljára öt éve vezettek be.

Ennek némileg ellentmond, hogy a lap szerint 2006 óta az ország csökkenti a költségvetési hiányt, amely 9 százalékról 3,9 százalékra mérséklődött. Orbán Viktor az első miniszterelnök Európában, aki versenyezni akar az új ortodoxia nézetével: a költségvetési hiányok csökkentésével párhuzamos strukturális reformokkal.

Az IMF-delegáció kivonulása után fennáll a kockázata, hogy az európai szövetségesek és a külföldi befektetők spekulációja bedönti a forintot, és Magyarország ismét a csőd szélére kerül, mint 2008-ban.

Ráadásul az Orbán-kormány görög típusú finanszírozási krízisbe taszíthatja az országot jövőre, amikor vissza kell fizetni 30 milliárd dollárt, beleértve 2 milliárd euró (2,6 milliárd dollár) hitelt az IMF-nek, amit egy új megállapodás biztosított volna - olvasható a lapban .

Christian Rosenberg, az IMF magyarországi delegációjának vezetője szerint a valódi gondokat a következő évek jelentik, mert a magas államadósság és a hiány miatt nagyon sebezhető az ország.

Washington Post: Precedenst teremtenek Orbánék?

A magyar kormány döntése a Nemzetközi Valutaalap kiutasításáról precedenst teremthet. A döntést több olyan ország is követheti, amelyektől megszorításokat vár el az IMF a kölcsönért cserébe - nyilatkozta Mark Weisbrot, a washingtoni székhelyű gazdasági és politikai kutatóintézet vezetője a Washington Post napilapnak.

A közgazdász szerint a magyar döntés az IMF mellett az Európai Unió vezetőit is kellemetlenül érinti, akik az uniós tagállamoktól költségvetési megszorításokat követelnek a hiány leküzdésére. Weisbrot szerint a múltban azok az országok jártak jól, amelyek ajtót mutattak a valutaalapnak.

Kérdés, hogy a Mandzsuriai elnök (amerikai szabad sajtó a marxista milliárdos zsidó György Sorost nevezi) liberális vállalkozása mennyi magán hasznot kíván még ki rabolni spekulációval országunkból. Ami a hiányhoz vezetett. Mennyit akarnak elvonni úgynevezett holokauszt kárpótlással gyermekeinktől, unokáinktól.

Ne feledjük el a gyűlölet gyengévé tesz.

hírTV – hír24-gondola.hu

(JOBBIK GONDOLAT)