2011. január 27. Közélet

Megb.... a ló! – ahogyan a nép egyszerű gyermeke szokta volt fogalmazni mifelénk a városi szóhasználatban az efféle megképződött szituésünök láttán. Nos igen, ma, az Úrnak 2011. esztendejében, annak is január, vagyis fergeteg havának 26. napján immáron mindenki számára kétségtelenül világossá és egyértelművé vált: itt állunk immáron védtelenül és kiszolgáltatottan, innentől kezdve nemcsak az igazság-, de kétségtelenül a jogszolgáltatásnak is befellegzett.

Ma ugyanis elvették tőlünk azt a jogot, hogy megvédhessük magunkat! És azt is, hogy közösségbe szerveződve egymást megvédjük! Újabb mérföldkőhöz ért az istentelen köztársaság lefelé vezető útján. Kádár még a szocializmus, a vadkapitalizmus globálnyik(ha)jai pedig a leépülés útján terelgetik ezt a szerencsétlen sorsú népet.

Szemlézünk kicsikét a HVG internetes oldaláról:

Megkezdődött a bankoknak ultimátumot adó VÉSZ-elnök pere

Megkezdődött szerdán a II-III. kerületi bíróságon Éliás Ádám kényszerítés miatt indult büntetőpere; a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) elnökét azzal vádolják, hogy 2009 júliusában a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához.

Ebben a vádlott kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban állónak tekinti magát a bankokkal. Felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanjainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben banki feketelista összeállítását, a betétesek betéteinek kivételére való felszólítását, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba. A szerdán kezdődött büntetőperben Simor András jegybankelnököt, Felcsuti Pétert, a Raiffeisen Bank volt elnök-vezérigazgatóját, valamint Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját is tanúként hallgatták meg. Valamennyien azt mondták, hogy komolyan kellett venniük a fenyegetést.

Forrás: HVG.hu

Emlékeznek még Bayer Zsoltra? Amikor a Magyar Hírlap hasábjain arra buzdította a jónépet, hogy ne fizessék be a csekkjeiket? Már akkor is mondtam, rossz megoldás. Sokkal jobb, ha mindenki bemegy a bankba és kiveszi a pénzét, megszünteti a folyószámláját. Senki nem tilthatja meg. Gondoltam én akkor! De mi van most?

Megtiltani persze most sem tilthatja meg senki, csak éppen buzdítani nem szabad rá, mert akkor már kényszerítjük a bankrendszert és hipp-hopp, rögtön három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnek minket, ahogy Simor András fogalmazott, a magyar bankrendszer működőképességének veszélyeztetéséért. Legalábbis a tárgyaláson azt mondta, neki kizárólag a magyar bakrendszer működőképességének fenntartása a célja, és hát ugye mint a Magyar Nemzeti Bank nevű pénzintézet felkent illetékes vezetője, akinek nem mellesleg pont ez a dolga, ő ugye őrködik.

No, mármost valamennyien érzékeljük azt, hogy micsoda cinikusan képmutató pofátlanság a „ kényszerítés” szó ijedtén fokú önkényes értelmezése, amikor számtalanszor tapasztalhatjuk a pénzintézetek részéről történő egyoldalú szerződésmódosításokat. A dologban azonban nem ez a legrosszabb, hanem az, hogy most már meg sem védheted magad! Innentől kezdve ki sem mondhatod, amit gondolsz, mert lecsuknak érte, mondván, te kényszerítőlegűen léptél fel.

Amúgy egyébként az egész egy közröhej. Ha valaki már látta Éliás Ádámot képet alkothat arról, micsoda fenyegetést jelent ő maga és személye a magyar bankrendszerre és annak működésére. Kósa Lajos, meg a Szíjjártó gyerek jutott az eszembe, amikor hirtelen egy pillanat alatt világpolitikai tényezőkké válva alapjaiban rengették meg a forint árfolyamát a nemzetközi tőzsdéken.

Visszatérve a VÉSZ elnökére. Az egész egyébként meglehetősen VÉSZjósló. Ha Éliás Ádámot lecsukják, de még akkor is, ha csak feltételest kap, mindannyian érezzük, hogy itt ismét eltört valami.

(Milyen érdekes! Csak az adósoknak lehet feketelistájuk, a bankoknak nem. BÁR…)

Most a megfélemlítéssel próbálkoznak. Iktasd ki a vezért, szétszéled a sereg. Bekasztlizzuk a nagypofájú hangadót, majd ebből tanul a többi. Ahelyett, hogy a kétharmados fülkeforradalom nagyhangú győztesei beváltanák ígéreteiket és mondjuk egy tollvonással eltörölnék, vagy megváltoztatnák az olyan ostoba jogszabályokat, amelyek létezése miatt egyáltalán létezik a VÉSZ (Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége), melynek Éliás Ádám az elnöke. Gondolok itt elsősorban arra a sokakat érintő vérlázító rendelkezésre, miszerint az ÁFA-t mindig minden körülmények között be kell fizetni, még akkoris, ha az alapját képező bevétel még be sem érkezett. Akkor miből is fizessem be? Hogyhogy miből?! Hát előre meghitelezed! Ez csak természetes, nem?

NEM!

Még a nem fizető megrendelőnek áll feljebb, amikor a mesterember vagy a cég, elunván a pénze utáni hiába való ácsorgást, kimegy a helyszínre és elkezdi a visszabontást. Mi az, hogy? Dejszen ez az én házam! A tiéd? Tényleg? Kifizetted? Próbálnál a boltban leemelni egy kiflit a biztonsági őr előtt és hangos csámcsogás közepette elmajszolni, majd fizetés nélkül távozni! Úgy lekapna azonnal a tíz körmödről a security, hogy csak pislognál, mint Grisa a körmoziban. Egy kiflinél azt mondanák rád, hogy loptál. És egy háznál?

Itt tartunk ma!

A kerékvas bank első embere aszonta, ha tömegesen vennék ki a pénzüket az emberek egy adott pénzintézetből, az olyan nagyfokú bizalomvesztést jelentene, amely gazdasági károkat okozna.

Tényleg? És a kisembernek okozott gazdasági károk? Azok komilfó, mert hát a hazai bankszektornak ugye működnie kell – ahogy Schneider úr operába jár, azaz – minden körülmények között. És a kisembernek? Neki nem kell „ működnie”? Az álom- és állampolgár dögöljön meg?

Nekem meg az jutott eszembe, bizonyára oka lenne annak, ha emberek tömegesen vennék ki a pénzüket egy adott pénzintézetből. Nyilván el kellene gondolkodnia azon az adott bank vezetőinek, hogy tevékenységük nem szült-e visszatetszést vagy bizalmatlanságot azokban, akik annak idején bizalommal fordultak hozzájuk. Ahogy Kosztolányi Dezső oly bölcsen és lényeglátón fejezi ki Comprendre c’est tout pardonner című szösszenetében:

Csodálkozol a kokainistán,
s nem érted?
Gondolkozzál az okain is tán -
s megérted!

Gondolkozzunk hát mi is! Javaslom legyünk szerények. Többet ésszel, mint erővel! A forgóajtóban nyugodtan engedjük előre a többieket, mi nem sietünk! Ne döngessük féltéglával a mellünket, hogy „möggyüttünk, mink vónánk a mélymagyarok”! Ne! Egyszerűen csak menjünk be ‘oszt szüntessük meg a számlánkat. Indok rengeteg van, mondjuk, hogy nem voltak szimpatikusak. Ébresztő! Mert mire felébredne a bankok lenyúlják a temetkezési helyedet is...Az ördög azt mondja neked: "velem nem történhet meg". Ha mégis megtörténik?

Isten áldja Magyarországot!

1 öntudatos pécsi polgár
(Nemzeti InternetFigyelő)

JOBBOLDALI GONDOLAT