2012. június 11. Közélet
Szalay László - Hunhír.info

Nézegetem a (szélső)baloldali hírportálokat. Wittner Máriáról egy szót sem találok. Sem a Népszava, sem a Népszabadság honlapján nem bukkanok a nevére. Arra sem méltatták a képviselőasszonyt, az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatát, egykori halálraítéltet, hogy néhány mondatban boldog születésnapot kívánjanak. Wittner Mária 75 éves. Ez az évforduló nem érdekes a média (szélső)bal részének.

Wittner Mária 75 évvel ezelőtt, 1937. június 9-én született Budapesten. 1956. október 23-án már a Corvin közi felkelők között van, a sebesültek ellátásában segédkezett. Később a Vajdahunyad utcai felkelőcsoporthoz csatlakozott. A második szovjet beavatkozás idején, november 4-én megsebesült, kórházba került.

Néhány nap múlva – sikertelen disszidálási kísérlet miatt – letartóztatták, a kihallgatás után azonban szabadon engedték. Külföldre távozott, de néhány hónap múltán – bízva Kádárék büntetlenségi ígéretében – hazatért.

1957. július 16-án letartóztatták, s egy év múlva a Fővárosi Bíróság Tutsek Gusztáv vezette tanácsa a Wittner Mária és társai per I. rendű vádlottjaként halálra ítélte. Ennek a pernek összesen 9 vádlottja volt, közülük négy felkelőre szabták ki a legsúlyosabb ítéletet. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa (tanácsvezető bíró: Borbély János) két vádlott ítéletét mérsékelte: a VII. rendű Bertalan Pál százados 15 évi börtönbüntetését 10 évre, az I. rendű Wittner Mária halálos ítéletét életfogytiglanra változtatta. A másodfokú ítéletet 1959. február 24-én hirdették ki: a két ítélet között eltelt kétszáz napot a kivégzés biztos tudatában a siralomházban töltötte Wittner Mária. A hóhérok végül őt életre ítélték, három társát azonban felakasztották.

Illő, hogy a mostani születésnapon leírjuk azoknak a nevét, akik bitón végezték. A per II. rendű vádlottját, Havrila Béláné Sticker Katalint - Wittner Mária barátnőjét, aki egyébként szintén külföldről tér haza az amnesztia ígéretében bízva - 1959. február 26-án végezték ki. Ugyanezen a napon akasztották fel a per III. rendű vádlottját, Kóté Sörös Józsefet, aki az amnesztiarendelet után szintén a magyar követség segítségével tért haza – meghalni. S ugyancsak ezen a napon, 1959. február 26-án végzett a hóhér a IV. rendű vádlott Tóth Józseffel.

Wittner Mária tehát életre ítéltetett, s csak 1970. március 25-én szabadult. A börtönfalak közül kilépve egy tágasabb, országnyi börtönben élte tovább a megbélyegzettek, megalázottak életét.
Az ún. „rendszerváltás” hajnalán ismerte meg az ország Wittner Mária nevét. Készült vele néhány interjú, 56-os szervezetekben vállalt szerepet. Én 1990-ben találkoztam vele először. Lázár Imre, a külföldön élő – sok-sok évvel ezelőtt elhunyt – filmrendező négy 56-os felkelőről készített dokumentumfilmet külföldiek számára, s ezt a filmet szűk körben levetítették a Kozma utcai börtönben, a Gyűjtőfogházban. Lázár engem is meghívott. A vetítésre 1990 októberében került sor: korabeli feljegyzésem szerint október 30-án, este. A börtön épületében már csend honolt, a rabok nyugovóra tértek. A vetítés után a börtönparancsnok „fogadást” adott a megjelentek tiszteletére – sütemény, némi ital társaságában élvezték a börtön vendégszeretetét egykori elítéltek és a várható ítélet elől külföldre menekült felkelők. Ott volt Pongrátz Gergely, Szlama Árpád, Bocskay T. József és mások. A mellékelt felvétel ezen a késő estén-éjszakán készült, a börtönbeli „fogadáson”: Wittner Mária egy másik neves 56-ossal, Bocskay T. Józseffel beszélget. Szeretettel küldöm ezt a régi képet az ünnepeltnek.

Wittner Mária 2006 óta a Fidesz országgyűlési képviselője. S bár sok nevezetes felszólalás fűződik a nevéhez, leghíresebb beszédét még „civilként” mondta el 2001. február 25-én, az Országgyűlés üléstermében. Ez a beszéd nagy vihart kavart, (szélső)balról gyűlölködőnek bélyegezték az egykori halálraítéltet. Pedig szavaiban nem volt gyűlölet. Mindössze kimondta azt, amit minden jóérzésű ember gondolt és gondol ma is: az állampárt örököseit „erkölcsi hullákká nyilvánítom”. Hallgassuk meg újra ezt a több mint tíz éves beszédet - az elmúlt két évtized egyik legfontosabb megnyilatkozását.

Kedves Wittner Mária! Isten éltesse sokáig!

Szabad Hirek