Bár megérti az emberek dühét, mégis
pozitívumnak tartja az egyik legnagyobb amerikai pénzintézet vezére,
hogy ismét képesek komoly bónuszokat adni dolgozóiknak. A válságban is
az egeket verdeső prémiumok láttán már több felsőbb fórumon is
felvetődött, hogy megregulázzák a juttatásokat, hétvégén pedig a brit
kormányfő pénzintézeteket sújtó adó kivetését indítványozta. Indoklása
szerint a társadalom számára elfogadhatatlan, hogy ha a pénzügyi
szektor jól működik, annak hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd
költségeit azonban mindenki kénytelen viselni.
Nem elítélendő, hanem üdvözlendő fejlemény, hogy
a nagybankok ismét jelentős haszonnal működnek, és képesek nagy összegű
jutalmakat fizetni alkalmazottaiknak, mivel ez azt jelzi, hogy a
világgazdaságban megindult a kilábalás - mondta Londonban idézett
nyilatkozatában a Goldman Sachs bankcsoport elnök-vezérigazgatója.
Lloyd Blankfein a The Sunday Times című vezető
vasárnapi brit lapnak kijelentette: megérti, hogy az emberek dühösek
amiatt, amit a bankárok műveltek. (Hiszen csak a tulajdonosok mohó kapzsisága számít.szerk.) Hozzátette: tudja azt is, hogy ha
például ő felvágná csuklóján az ereket, akkor sokan "üdvrivalgásban
törnének ki".
A bankok "Isten munkáját" (inkább ördögi) vállalják magukra
Kijelentette ugyanakkor: a bankrendszer nagyon
fontos feladatokat lát el, hiszen hozzájárul a vállalatok
növekedéséhez, azzal, hogy segít nekik tőkét felhajtani. A növekvő
vállalatok vagyont teremtenek, és ez teszi lehetővé, hogy "az
embereknek állásuk legyen". Blankfein szerint ezzel a bankok
tulajdonképpen "Isten munkáját" vállalják magukra, és társadalmilag
hasznos tevékenységet folytatnak. (Ami csak átverés a népnek. Mert az egyoldalú hason nem szolgálja a társadalmat.szerk.)
Ez utóbbi vélekedéssel mindazonáltal még a brit
pénzügyi felügyelet (FSA) vezetője sem ért egyet. Lord Adair Turner
néhány hete, a Prospect című brit közéleti magazinnak adott interjúban
kijelentette: a citybeli bankok tevékenységének jelentős részéből a
társadalom egészének semmilyen haszna nem származik.
Az egyik vezető londoni gazdaságelemző csoport, a
Centre for Economics and Business Research (CEBR) nemrég kiadott új
prognózisában azt jósolta, hogy a londoni City bankosai az idei év után
összesen 6,012 milliárd font (több mint 1700 milliárd forint) jutalmat
vehetnek fel, 50 százalékkal többet, mint tavaly.
Törvénnyel tartanák kordában a bónuszokat
A bankári prémiumok ügye mindazonáltal komoly
feszültségeket szít a recesszió sújtotta Nagy-Britanniában, különösen
azóta, hogy több brit nagybankot csak részleges államosítással lehetett
megmenteni az összeomlástól.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter a
kormányzó Munkáspárt őszi kongresszusán bejelentette: a kormány
törvényjavaslattal készül véget vetni az évről évre "automatikusan"
járó banki prémiumok gyakorlatának. A tervezet értelmében bármilyen
bankvezetői jutalmat több évre elosztva lehetne csak folyósítani, és
lehetővé válna a kifizetések megvonása, ha a prémiumot a hosszú távú
teljesítmény nem indokolja.
Bankadót javasol a brit kormányfő
Szintén a bankokat „megregulázni” hivatott
javaslatot tett a hétvégén a G20-ak skóciai tanácskozásán a brit
kormányfő. Gordon Brown úgy véli, a pénzügyi tranzakciók
megadóztatásával kellene csökkenteni a bankrendszerbeli veszteségek
közfinanszírozási kockázatait.
Brown szerint ugyanis a társadalom számára
elfogadhatatlan, hogy ha a pénzügyi szektor jól működik, annak
hozadékából csak kevesek részesülnek, a csőd költségeit azonban
mindenki kénytelen viselni.(Jogos a felvetés, nálunk is gyorsan meg kell fontolni.)
Az USA-nak nem tetszik az ötlet
A brit miniszterelnök javaslata azonban mindeddig
süket fülekre talált. Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a Sky
News hírtelevíziónak adott interjúban például gyakorlatilag nyíltan
elvetette a brit javaslatot, mondván: az Egyesült Államok ezt a
megoldást nem tudja támogatni. (Akkor nélkülük valósul meg Európában. szerk.)
Geithner már a szombati G20-értekezlet után
tartott sajtóértekezletén is csak kitérő választ adott az erre
vonatkozó kérdésekre, mondván: olyan rendszer kialakítása szükséges,
amely biztosítja, hogy a veszteségeket ne az adófizetőknek kelljen
állniuk, és a befektetők se élhessenek abban a hitben, hogy a kormányok
mindig kihúzzák őket az általuk okozott bajból. Az amerikai
pénzügyminiszter azonban nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy
kormánya milyen megoldásban gondolkodik.
Nem pártolta Brown ötletét Dominique
Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója sem, aki szerint egy ilyen
adófajta bevezetése "számos okból nagyon nehéz ... gyakorlatilag
lehetetlen". Strauss-Kahn szerint ugyanis a globális pénzügyi
tranzakciókat "nagyon nehéz mérni, így (az ilyen adót) nagyon könnyű
kikerülni". Jim Flaherty kanadai pénzügyminiszter szintén azt
nyilatkozta, hogy Kanada "nem érdeklődik" a brit felvetés iránt. (Kivéve ha minden ország forrásadót vett ki a pénzmozgásokra. Mint az USA-ban van a külföldi pénz átutalások esetén.szerk.)
Az ötlet nem először merül fel a G20-csoporton
belül a gazdasági-pénzügyi válság kitörése óta, azonban Gordon Brown
szombati kijelentése lényeges módosulásra utal a brit álláspontban,
London ugyanis korábban nem pártolta ezt a - főleg Németország és
Franciaország által szorgalmazott - megoldást.
"Nem akarásnak, nyögés a vége"....
(The Sunday Times- MTI alapján szerk.)
Kapcsolódó hírek:
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Izrael folytatja a rasszista politikáját
Az Amerikát uraló cionista lobbi nem egyezkedik a németekkel
Két millió amerikai fogja veszíteni munkanélküli ellátást