Az alaptörvény megváltoztatását a fideszes Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár terjesztette kedden a Ház elé. A politikus azt rögzítené az alkotmányban, hogy sarkalatos törvény a választójog gyakorlását regisztrációhoz - a javaslat megfogalmazása szerint "kérelemre történő névjegyzékbevételhez" - kötheti.

A választási eljárási törvényjavaslat ezt meg is teszi. Az indítványt Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Ez tartalmazza az előzetes választási regisztráció, a megújuló ajánlási rendszer és a külföldi szavazás szabályait.

Aki volt már szavazó számláló, sokszor fel tette a kérdés: miért van X vagy Y a listán? Hiszen: elhunyt, vagy elköltözött élet szerűen, külföldön van. Felmerül az emberben, vajon ezek adtak ajánló szelvényt pártoknak?

Levélben, interneten is lehet regisztrálni

A feliratkozás menetrendje szerint a választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől - ha a következő év első felében választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra; aki azonban a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe.

A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, illetve szeptember 1-jétől két héten át a jegyzőnek címzett levélben is regisztrálhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.

A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, annak kitűzésekor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján.

Kopogtatók helyett aláírások, akár több is

Az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnik, a jelöltállításhoz ezentúl kétszáz támogató aláírást kell összegyűjteni az egyéni választókerületekben, míg az európai parlamenti voksoláson ötezer ajánlás szükséges a listaállításhoz. Újdonság, hogy egy választópolgár több ajánlást is leadhat. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.

A parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kell bejelenteni. A törvényjavaslat értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.

Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum szerezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet. A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök. A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.

Átalakulnak a szavazókörök

A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egyre legalább ezer, legfeljebb kétezer választópolgár jusson, de továbbra is minden településen kell lennie legalább egy választókörnek.

Szavazni 7 órától 19 óráig lehet, vagyis a szavazókörök az eddiginél egy órával később nyitnak ki. Az este hétkor sorban állók viszont még szavazhatnak. Csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek. A fogyatékossággal élők kérhetnek Braille-írással készült értesítőt és szavazósablont, könnyített formában megírt tájékoztató anyagot, valamint akadálymentes szavazóhelyiséget.

A magyarországi lakcímmel rendelkezőknek fennmarad a lehetőség, hogy ha a szavazás napján külföldön vannak, voksukat a külképviseleteken adják le, de levélben is voksolhatnak. A határon túl élő magyar állampolgárok viszont csak levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. De leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.

Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához.

Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze.

A Jobbik továbbra is ellenzi a regisztrációt

Viszont a Jobbik sikerének fogta fel azt, hogy eltörölték az ajánlószelvények rendszerét, helyette kétszáz aláírást kell az induláshoz összegyűjteni, aminél ma kiderült, egy ember több embert is ajánlhat.

A barikad.hu megkeresésére a képviselő elmondta, az ügyben részletesebb sajtótájékoztatót fognak szerdán tartani, ahol reagálnak a benyújtott javaslatra, továbbá tartják álláspontjukat a regisztrációval kapcsolatban: ez a szabad választójog súlyos korlátozása.

Iránytű Intézet: túl sok a kiskapu és a nyitott kérdés

Az Iránytű Intézet eddigi megállapítása szerint viszont nincs indok a regisztráció szükségességére, mert a névjegyzék eddig is megfelelően működött. Feltehetőleg a Fidesznek fontos szempont a 2014-re kb. 370 ezres külhoni magyar szavazata is, akik addigra állampolgársághoz jutnak a honosítási eljárás után.

Kovács János elmondta: ezek ellenére szükséges volt az 1997. évi C. törvényben szabályozott választási szabályzat módosítása, mivel elavult pontokat tartalmaz, nincs kellő arányosság a körzetek között, valamint az átjelentkezési probléma is komoly gondokat okozott két éve. Az új jelölési rendszer megkönnyíti a kisebb pártok munkáját, ugyanakkor a nagy pártoknak is előnyére válhat, ha az ellenzéki oldal feldarabolódik ilyen módon.

A regisztrációs időszakkal kapcsolatban az intézet elemzője úgy nyilatkozott: hosszabb kampány és nagyobb költségek várhatóak, és feltehetőleg az indulók támogatását is két-háromszorosára emelik. Kovács János leszögezte: szükséges növelni az átláthatóságot a korrupció visszaszorítása érdekében.

A többes jelölés kérdéskörében az elemző úgy látja, a jelöltállítás kötött lista szerint történne, és nem várható komolyabb rivalizálás a településeken, főként, mert a kétszáz ajánlás mellé fel kell mutatni komoly támogatottságot, különben sok szavazat sem várható. Kifejtette: az etnobiznisz mintájára bizonyosan találnak kiskapukat, ám ezeket a törvény életbelépéséig mindenképp be kell zárni.

A számos egyéb nyitott kérdés a viták és módosítók során kerülhet megválaszolásra, például mi a teendő lakhelyváltozás esetén, vagy időközi választás esetén félidőnél valaki meggondolja magát, aki nem regisztrált korábban. A levélben szavazás körülményeit is még vizsgálni kell – mondta honlapunknak Kovács János, és hozzátette: az Iránytű Intézet már vizsgálja a 130 oldalas dokumentumot felmerülő problémákat is keresve.  (MTI)

Szabad Hirek