Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a SZABAD HÍREK közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
SZABAD HÍREK vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2010. május 26. Külföld
A
Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) már hat évtizede ellenőrzi az amerikai
külügyminisztériumot, kidolgozva annak hosszú távú stratégiáit,
konszenzust teremtve az amerikai politikai-gazdasági elitet alkotó
érdekcsoportok között és konfliktusok esetén meghatározva a háborús
célokat. Mindezt a saját tagjai érdekében és bármiféle demokratikus
ellenőrzés nélkül teszi. Teheti, mert 200 multinacionális cég pénzeli.
Több mint négyezer tagot számlál, és közülük kerülnek ki a mindenkori
amerikai kormányok vezető tisztségviselői. A CFR azzal is hozzájárul az
amerikai politikai modell exportálásához, hogy külföldi vezetőket
kooptál soraiba, akik egyébként többnyire a két másik globalista
agytrösztnek, a Bilderberg-csoportnak és a Trilaterális Bizottságnak is
tagjai.
Talán ennyi is elég ahhoz, hogy érzékeltessük azt a rendkívüli
fontosságot, amelyet ez a belterjes think tank birtokol a jenki
külpolitikában, és amelyet az amerikai média nem is mulaszt el
rendszeresen kihangsúlyozni. Egyik tagja, Richard Barnet egyetemi tanár
megfogalmazása szerint „
a CFR-hez való tartozás beavatási rítusnak
tekinthető mindenki számára, aki tényleges hatalmi pozíciót akar
betölteni az USA-ban”. És hogy még teljesebb legyen a kép: először a
CFR kéthavi folyóirata, a Foreign Affairs hasábjain fejtette ki Samuel
Huntington az Egyesült Államok jelenlegi geopolitikai stratégiáját
meghatározó „civilizációk összecsapása” elméletét.
Nos hát, a Külkapcsolatok Tanácsa lehetővé tette, hogy a Pew Research
Center 2009. október 2. és november 16. között véleményfelmérést
végezzen tagjai körében. Az eredmény enyhén szólva meglepőnek bizonyult,
már csak azért is, mert fényt derített arra a szakadékra, amely
országuk külpolitikai prioritásai tekintetében (is) elválasztja
egymástól az amerikai elit és a közvélemény felfogását. A CFR tagjai
ugyanis egyáltalán nem tekintik Izraelt szövetségesnek, ahogyan Iránt
sem valódi ellenségnek, noha a cionista lobbi a médián keresztül
igyekszik ezt elhitetni, a közvélemény pedig el is hiszi.
A felmérésből például kiderült, hogy a franciák Sarkozy vezetésével
hiába tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a britektől elhódítsák „
a
USA elit kondominium legodaadóbb csatlósai” címet, a CFR tagjainak
mindössze 5 százaléka tekinti Franciaországot Amerika fontos jövőbeli
szövetségesének és partnerének. Ennél azonban sokkal ütősebb, hogy a
brancsbeli politikai és gazdasági potentátok kétharmada (67 százalékuk)
szerint az Egyesült Államok túlzásba vitte az Izraelnek való kedvezést,
annál is inkább, mert a szentföldi haramiaállam létét és szerepét nem
tekintik elsőrendű fontosságúnak országuk számára.
Újabb meglepetésekkel szolgáltak a további kérdésekre adott válaszok
is. Arra ugyanis, hogy „
kik lesznek az USA legfontosabb jövőbeli
szövetségesei és partnerei”, csupán a megkérdezettek 4 százaléka
említette Izraelt, holtversenyben Dél-Koreával, és messze leszakadva
Brazília (37 százalék), India (55 százalék) és Kína (58 százalék)
mögött. E tekintetben még Törökország (10 százalék), Németország (9
százalék), Mexikó (8 százalék) és Indonézia (5 százalék) is megelőzi a
cionista entitást.
A zsidók és palesztinok között Izraelben zajló konfliktussal
kapcsolatos kérdésekre válaszolva csupán a CFR tagjainak a 26 százaléka
mondta azt, hogy az előbbiek álláspontját támogatja, miközben az
amerikai nagyközönség körében csaknem kétszer ennyien vannak Izrael
hívei, különösen az USA „
biblikus övezetében” befolyásos
keresztény cionisták aktivizmusának és persze a mainstream média nem
annyira információs, mint inkább propaganda-tevékenységének
köszönhetően. Bizonyos szempontból persze mindenképpen jelzésértékűnek
tekinthető, Obama számára pedig bátorítást jelenthet, hogy azok döntő
többsége (69 százalékuk) szerint, akik ehhez az elitista intézményhez
tartoznak, a jelenlegi amerikai elnök immáron „helyesen egyensúlyoz” az
izraeliek és a palesztinok között.
Ami Iránt illeti, noha a CFR-tagok 64 százaléka egyértelműen az iszlám
köztársaságot tartja az amerikai érdekekre nézve legfőbb fenyegetésnek,
mégis csak az egyharmaduk támogatna egy megelőző támadást ellene, ha
atomfegyverrel szerelkezne fel (szemben az átlag amerikaiak 63
százalékával). Ezek az eredmények ismét csak alátámasztják a „
nem
létező lobbi” befolyását a tömegtájékoztatási eszközökre, amelyek
lényegében kényükre-kedvükre alakítják a nagyközönség véleményét.
Önmagáért beszél az a tény is, hogy egyetlen fontos amerikai újság sem
tartotta fontosnak megismertetni olvasóival az előbbi felmérés
eredményét és tanúságait, annak ellenére sem, hogy az elit sokkal
pontosabb és az izraeli propagandára sokkal kevésbé érzékeny
információforrások alapján alakíthatja ki a véleményét.
És hogy mindebből mire lehet következtetni? Netán arra, hogy a
Külkapcsolatok Tanácsa többé már nem számít elsőrangú politikai
tényezőnek az Egyesült Államokban? Éppen ellenkezőleg: úgy tűnik, hogy
nagyon erősen befolyásolja Barack Obama külpolitikáját, ami persze nem
jelenti azt, hogy Izrael fanatikus támogatói egyik napról a másikra
teret vesztettek volna az amerikai döntéshozók körében. Azt azonban a
Pew Research Center ominózus felmérése alapján is látni lehet, hogy az
USA és Izrael „
szétválása” immáron plauzibilis lehetőségnek
számít az elkövetkező évtizedek távlatában, amellyel a cionista
entitásnak mindenképpen számolnia kell, amint azt az Avigdor Lieberman
által fémjelzett új külpolitikája is tanúsítja.
Semmi nincs azonban végleg lejátszva, hiszen az Egyesült Államokban
jelenleg még rendkívül befolyásos cionistáknak számtalan kártya van a
kezükben, és az amerikai média fölött gyakorolt csaknem korlátlan
befolyásuk révén lehetőségük van arra is, hogy adott esetben marginális
helyzetbe szorítsák Barack Obamát és vele együtt mindazokat, akik a
külügyi apparátusban vagy a Külkapcsolatok Tanácsában fontosabbnak
tartják az USA nemzetközi érdekeit Izrael mindenáron való túlélésénél.
Mint a legutóbbi cikkben hírt adtam az olvasóknak, háromezer USA zsidó, és ezer európai zsidó tiltakozó levelet juttatott el Izrael ellen a palesztin jogok sárba titrálásáért.
(ellenkultura.info alapján szerk.)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Izrael folytatja a rasszista politikáját
Az Amerikát uraló cionista lobbi nem egyezkedik a németekkel
Két millió amerikai fogja veszíteni munkanélküli ellátást