2011. augusztus 17. Külföld

A "Nobel dijas gyűlölet termelők  népe"

NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLE

2011-08-17

FINANCIAL TIMES
ft.com

Az indiai kormány  kedden letartóztatott egy korrupció ellen tüntető veterán aktivistát, ami fokozta az egyre növekvő feszültséget Manmohan Szing miniszterelnök és az országban tevékenykedő aktivisták között, jelenti Mumbaiból (Bombay) a globális brit lap. A letartóztatott Anna Hazare (aki neve ellenére férfi) videó üzenetében kijelentette: „A változásért harcolunk. Ha nem lesz változás, nem lesz szabadság, nem lesz tényleges demokrácia, nem lesz valódi köztársaság és nem lesz valódi népuralom.” A rendőrség akkor tartóztatta le, amikor Hazare elutasította, hogy Uj-Delhiben három napra korlátozza tiltakozó éhségsztrájkját és ne engedjen ötezernél több tiltakozót oda, ahol megkezdte volna éhezési demonstrációját. Kedd estére a tiltakozók elárasztották Delhi, Mumbai, Bangalór és Csennáj utcáit, Hazare szabadon engedését követelve.

CHINA PEOPLE’S  DAILY
english.people.com

A kínai lap felteszi a kérdést, hogy az Egyesült Államok milyen alapon követel több átlátszóságot a most vízre bocsájtott kínai anyahajóval kapcsolatban akkor, amikor Kína az egész világot tájékoztatta a hadrendbe állításról, ellentétben az Egyesült Államokkal, amely Pekinget nem tájékoztatta azon esetekben, amikor anyahajói Kína partjai mellett hajóztak. (Lásd augusztus 12-i lapszemlénket ITT.)

HAARETZ
haaretz.com

Az angol nyelvű izraeli lap arról számol be, hogy „most első ízben rendelték el egy Izraelben vendégmunkástól született és ott nevelkedett gyerek deportálását”. A belügyminisztérium kedden elrendelte, hogy egy négy éves kislányt deportáljanak, fülöp-szigeteki édesanyjával egyetemben. A gyerek Tel-Aviv körzetében született és ott járt óvodába.

STRATFOR
stratfor.com

Az amerikai stratégiai portál hosszabb elemzésben veszi szemügyre, hogy mi történt az immár fél éves arab tavasszal. Megállapítja: az arab világban egyetlen rendszer nem változott meg. Az igaz, hogy elüldözték a tunéziai és egyiptomi diktátort, de attól a rezsim maga fennmaradt. (Az elemző, George Friedman azonban elfelejti hozzátenni, hogy ezek átmeneti rezsimek és hátra vannak még az őszi választások, amelyek eredményét a Stratfor netán nem fogja ünnepelni.) Egyes rezsimek súlyos támadásokat szenvedtek el, mint Líbiában, Szíriában és Jemenben, de azokat túlélték. Azt a fajta gyors és teljes összeomlást, mint amit Kelet-Európában láttunk 1989-ben, az arab világban nem látunk. „Ennél azonban még fontosabb, hogy azok a rezsim változások, amelyek a líbiai vagy szíriai polgárháborúk eredményeként létrejöhet, nem fognak diadalmaskodni; azok, amelyek győznek nem lesznek egyértelműen demokratikusak és azok, amelyek demokratikusak nyilván nem lesznek liberálisak. Az a mítosz, hogy minden líbiai bőre alatt egy  szabadon lélegezni kívánó francia republikánus rejtőzik, rendkívül kétséges.” Ismét szembesülhetünk tehát az uralkodó fősodratú nyugati sajtónyelvezet képmutatásával: nem az a demokratikus, ami a népakaratot fejezi ki, hanem az, aminek eredménye megfelel a nyugati (ez esetben értsd: liberális) ízlésvilágnak. Üzenete világos: tartsatok demokratikus választást, és válasszátok meg azt, aki nekünk tetszik. Nonszensz.

Szabad Hírek