2011. szeptember 8. Közélet

Az előző kormány mintegy 120 millió Eurót kapott romák életkörülményeinek javitására.  Hová lett a lové? Mert a romák nem kapták meg. Cserébe a liberális pöcegödör politikájával feszültséget táplált roma és nem roma között. Még mindig nem tudjuk ki vagy kik fizették a roma gyilkosságokat. Csak az elkövető van meg. Az ételmi szerző nincs meg.

A Jászság fővárosának címét viselő kisváros egyes területei a Latin-amerikai szegény negyedek világát idézik. Szeméthegyek, töméntelen mocsok és olyan felfoghatatlan nyomor uralkodik itt, hogy a sokat látott emberfia is megdöbben.

Pedig tudjuk, hogy a XXI. század Magyarországában több tucatnyi ilyen nyomortelepet találhat az, aki kíváncsi rá. Mi lehet az oka annak, hogy a vidéki élet lassan a nyomor szinonímája lesz szótárunkban és miért lehet az, hogy ez az elképesztő nyomor tömegével sújtja a honi cigányokat? Megkeressük a válaszokat.

Hangsúlyozzuk, Jászberény problémája nem egyedi, sőt, lassan általánossá válik és Kelet - Északkelet - Magyarországon már lépten-nyomon fellelhetőek hasonló cigánytelepek. A legmegdöbbentőbb tapasztalat egyértelmű következtetéseket eredményez: ezeken a helyeken egyre több gyermek látja meg a napvilágot úgy, hogy gyakorlatilag nulla az esélye arra, hogy valaha is megtanulja a többségi társadalom viselkedési normáit, hogy egyáltalán kitörhessen az analfabétizmus kegyetlen bilincséből. S ami a legrosszabb: szinte törvényszerű, hogy csupán elviselhetetlen kolonc lesz a többség nyakán. No, de meddig lehet ezt elviselni? Ma már szociológusok, kriminológusok és még ki tudja hány szakember mondja ki egyre nyíltabban a rideg summázatot: nem sokáig, egy puskaporos hordón ücsörgünk.

Természetesen a Jobbik önálló, átfogó cigánystratégiát hirdetett meg már egy évvel ezelőtt. Csak hát azzal két komoly probléma is van. Egy részről, az a liberális társadalompolitika, melynek árnyékában lassan a második generáció nő fel, azt a paradigmát hirdeti, hogy egyszerűen fel kell számolni a szegénységet, s ezt rendkívüli támogatásokkal, plusz pénzekkel és integrált, liberális alapokon nyugvó oktatással kell megoldani. Napjainkra világossá vált, hogy ez az alapvetés tarthatatlan, csődöt mondott. Hiába öntünk romaintegrációba súlyos tízmilliárdokat, a cigányok többsége egyre inkább leszakad, a gyerekeket nem járatják iskolába, ha mégis, ott képtelenek viselkedni, a közmunka programok a jelenlegi formájukban csak tűzoltásra elegendőek, de szakképzés, netán felsőfokú képzés az elképesztő pozitív diszkrimináció ellenére is alig néhány száz cigány fiatalt érint.

Mégis, ezt a politikát tartja ma a magyarországi politikai elit etalonnak - a radikális pártot kivéve. És senki sem hajlandó szembe nézni a kemény valósággal. Az érem másik oldalán pedig maguk a cigányok állnak, akik persze sok-sok nyilatkozatban elmondják, hogy ők szeretnének dolgozni, meg rendesen megélni, de tudjuk, ez nem megy nekik. Nem szeretik a kötöttségeket, nem szeretnek felelősséget vállalni, hiszen rengetegen arra sem veszik a fáradságot, hogy a gyerekeiket minden reggel elkísérjék az iskolába, s délután számon kérjék rajtuk, mit csináltak ott?

Annak ellenére élnek már-már tettetett mélyszegénységben, hogy a szociális háló, no meg civil szervezetek sokasága minden lehetséges plusz támogatást megad nekik. Hogyan lehetséges, hogy a családi pótlék és a legalább hat féle segély, meg a természetbeni juttatások sem elégségesek ahhoz, hogy a gyermekek jól tápláltak legyenek és normális ruhában járjanak? Hogyan lehetséges, hogy olyan piszokban tengődjenek, amilyet csak a Fekete-afrikai menekülttáborokat bemutató dokumentumfilmekben lát az ember? Senki sem tud mit mondani arra, hogy a szegénység, meg a kosz rendesen kéz a kézben jár. Nem így van. Nem törvényszerű.

Mindennek a tetejében van a liberális ostobasággal átitatott főhatalom, az állam és annak szervei, helyhatóságai és szakhatóságai, akik tudják, mi a probléma, de nem tesznek semmit. A gyámügyesek nem mernek feljelentést tenni, a rendőrség gyakorlatilag tehetetlen, helyi polgármesterek többsége pedig beéri azzal, hogy még több fát, konzervet oszt ki. Mikor mi van. Hiába konganak a vészharangok, néhány kivételtől eltekintve a helyi és a központi hatalom arra sem hajlandó, hogy hatályos jogszabályokat betartson és betartasson. S mivel ez a folyamat bő két évtizede zajlik, a cigányság nagy része (tisztelet a kivételnek) már azt is kirekesztőnek tartja és sérelmezi, hogy alapvető kötelezettségeinek eleget tegyen.

Ezt a katasztrofális helyzetet fordította most a visszájára Jászberény jobbikos képviselője, Budai Lóránt, aki előtt már volt számos jó példa: Érpatak, vagy akár Gyöngyöspata képében. S bár Budai Lóránt egyedül küzd, azért tudja, mit tehet és azt meg is teszi. Nem tudjuk, hány önkormányzati képviselő járt kint eddig a Munkás utca környékén, a Neszűrben, s a térség forradalmi országgyűlési képviselője tiszteletét tette-e már (jobbikos országgyűlési képviselők már többen is jártak ott), gyanítjuk nem nagyon. Ha mégis, szégyen, hogy nem tettek semmit. Budai viszont igen, mert végigjárta a putrikat, elbeszélgetett az ott élőkkel, felmérést végzett, dokumentált – végül feljelentést tett kiskorú veszélyeztetése miatt.

Ez másképpen már nem mehet. Budai Lóránt lapunknak elmondta, ha ezt a gyakorlatot nem változtatjuk meg és nem léptetjük működésbe a szakhatóságokat, a nyomozó szerveket, ha nem alkalmazzuk következetesen a törvény adta szankciókat, annak beláthatatlan következményei lesznek.

Valóban, a cigányság ma Magyarországon, sőt egész Európában egy elszabadult hajóágyú, s hiába van uniós romastratégia, ezeket a problémákat kizárólag helyben lehet felszámolni, következetes szigorral és olyan támogatási rendszerrel, ami teljesítmény alapú, tehát nem alanyi jogon jár. Ha ez nem valósul meg, Magyarország összeomlik, de annak áldozatul esik a cigányság is. Márpedig, ép ésszel gondolva, ez nekik sem állhat érdekükben.             (Barikad.hu)

Szabad Hírek