2011. június 13.  Közélet

Budaházy György, Novák Előd és három társuk jogerősen megnyerte a rendőrséggel szemben a 2003-as EU népszavazási kampányplakátok használata okán elszenvedett jogsértések miatti kártérítési pert.

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 9-én hozott jogerős ítéletével kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hogy Budaházy György és négy felperes társa (köztük Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője és Takács András, a Szabad Magyarországért Mozgalom vezetője ) javára fizessen meg 350 ezer, illetve a többiek esetében 300 ezer forint és kamatai összegű kártérítést a 2003. áprilisi Európai uniós csatlakozási kampány során használt plakátok miatti meghurcolás ellentételezésképpen. A bíróság ezzel helybenhagyta a Fővárosi Bíróság 2010. október 29-én hozott elsőfokú ítéletét, amely ellen mindkét oldal fellebbezéssel élt, az ügyben felülvizsgálat kizárt. Az elsőfokú ítéletről szóló hír itt olvasható.

2003. április elején a Szabad Magyarországért Mozgalom aktivistáiként Budaházy György, Novák Előd, Takács András és több más hazafi az európai uniós csatlakozási népszavazási kampányban a parlamenti pártok MSZP-től a Fideszig alkotott koalíciójával szemben a „Nem” mellett érveltek, hangsúlyozva az Európai Unió birodalmi jellegét, a csatlakozási feltételek rendkívüli előnytelenségét, illetve a csatlakozás hátrányos hatásait, a plakáton elrettentésül elhelyezték a vörös csillagot és a horogkeresztet is az uniós jelkép mellé. Több ezer plakátot a rendőrség 2003. április elsején a Magyarok Házában lefoglalt, Budaházyt és társait pedig bilincsbe verve állították elő.

(Videofelvétel arról, ahogy 2003. április 1-jén a rendőrök Budaházy Györgyöt, Novák Elődöt, Takács Andrást és társaikat állítják elő. A felvétel különlegessége Budaházy György interjúja, amelyet az előállítását követően adott - Magyarok Háza, 2003. április 1., Kiss Judit és Kőszegi M. László dokumentumfilmje.)

Több órát töltöttek a fogdán, majd ellenük tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt büntetőeljárás indult, amelyben először elítélték őket. Később ezt a plakátot egy év múlva az európai parlamenti választásokon is felhasználta két fiatalember, először őket is elítélték. Közel három év után születtek meg végül a felmentő ítéletek, amelyben kimondta a bíróság: cselekményükkel nem valósítottak meg bűncselekményt, mivel a társadalomra veszélyesség hiányzik. A felmentéssel végződött koncepciós eljárás részletei itt olvashatóak.

Az eset szerepel az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága által 2010. december 8-án elfogadott, a 2002 és 2010 közötti időszak (kivéve 2006 ősz) politikai szabadságjogi jogsértésekről szóló, Gaudi-Nagy Tamás által készített emberi jogi részjelentésben, az 1.3 pontban.

A részjelentés a következőként minősíti a rendőrség eljárását: "A rendőrség 2003. áprilisi fellépése az EU népszavazási kampányban nemleges álláspontot kifejtő szervezetekkel és aktivistáikkal szemben indokolatlan volt, és azt a célt szolgálta, hogy az EU tagságot ellenzők szabad véleménynyilvánítását akadályozza."

A felmentéseket követően indított Budaházy György és hat társa kártérítési pert a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal szemben emberi méltóság, személyes szabadság és választójog keretében gyakorolt politikai véleménynyilvánítási szabadság megsértése miatt. A felperesek jogi képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja látta el, ő volt a védőjük is a büntetőeljárásban.

A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett a Fővárosi Bírósággal abban Budaházyék politikai véleménynyilvánítási szabadságát megsértették, az előállításokra szükségtelenül és aránytalanul került sor, az aktivistákkal szembeni fellépés és a büntetőeljárás az emberi méltóságukat és személyes szabadságukat megsértette és ezért nem vagyoni kártérítés jár, amelynek összegét Budházy György esetében 350 ezer, a többiek esetében fejenként 300 ezer és 2003 áprilistól számított kamatok mértékében állapították meg.

A büntetőeljárás egyértelműen megtorlás volt a népszavazási kampányban „nem-mel” kampányolók ellen, és alkalmas volt arra, hogy érdemben befolyásolja a népszavazás kimenetelét, tehát az ügy jelentősége jóval túlmutat néhány személy kártérítési ügyén. Akkoriban nem csak Budaházyékkal szemben, hanem a Lelkiismeret 88 Csoporttal szemben is a népszavazási kampányban való részvétel miatt megtorló eljárásokat indítottak, amelyek szintén felmentéssel végződtek. Az ügy jól szemlélteti az elmúlt 8 év rendszerének arcát, a hatalom a jogalkalmazás és jogalkotás minden eszközét felhasználta annak érdekében, hogy a saját akaratát rákényszerítse a társadalomra. Ma már nyilvánvalóan látszódik, hogy az európai uniós csatlakozás nem hozta meg azokat az eredményeket, amelyeket ígértek, sőt mi több, kifejezetten veszélyezteti a magyar termőföldet, fokozta a nemzet kiszolgáltatottságát a nemzetközi erőknek, és az önrendelkezés terjedelmét jelentősen szűkítette.

Elképesztő, hogy Budaházy Gyurit, Novák Elődöt és társaikat első fokon az a Nyilas Levente bíró ítélte el törvénytelenül, az akkori politikai elvárásoknak megfelelően, aki most a Budaházy György és 16 társai ellen állítólagos "terrorcselekmények" és más bűncselekmények miatt már több mint két éve zajló politikai koncepciós eljárás bírósági szakaszában az öttagú bírói tanács Kenéz Andrea bíró melletti másik bíró tagja, a három ülnök mellett. Nyilas Levente bíró Budaházyékat elítélő döntésének egyik eleme az volt, hogy az Európai Unióval szemben párhuzam vonása önkényuralmi rendszerekkel nem megengedhető. Nyilvánvaló volt pedig már akkor is, hogy mindazok, akik a Btk. 269/B. §-a szerinti tiltott önkényuralmi jelképeket olyan összefüggésben használják, teszik közszemlére, amely a tiltott önkényuralmi jelképek elítélését jelenti, és azok népszerűsítését nem szolgálja nem követnek el bűncselekményt, mivel hiányzik társadalomra veszélyesség.

Budaházy György két éve, 2009. június 17-e óta ül előzetesben, a Hunnia Mozgalom tagjai elleni koncepciós jellegű büntetőeljárás miatt törvényes indok nélkül politikai fogolyként. (Vádlottársát, Szász Endrét pedig már 2009 áprilisa óta tartják előzetesben). A kétéves évforduló miatt több akcióra és megmozdulásra kerül sor: először június 14-én 16 órakor a Kossuth téren tüntetés. Addig is a két itt és itt elérhető filmet mindenkinek ajánlom Budaházy György közéleti tevékenységéről, illetve a Jobbik TV összefoglalóját a 2010. szeptember 13-án a politikai foglyok szabadon bocsátásáért és a koncepciós per megszüntetéséért tartott Kossuth téri tüntetésről.

Budaházy György példamutató elszántságát és megtörhetetlenségét jól mutatja, hogy bár emberfeletti megpróbáltatást jelent ilyen koncepciós váddal szemben küzdeni, szeretetteitől és bajtársaitól elzárva, eljárási jogaiban folyamosan megsértve, korlátozva, mégis eltökélt következetességgel áll ki a saját és a nemzet jogaiért és nemcsak az őt és társait terroristának minősíteni kívánó és mára már kirívó jogsértések sokaságával zajló eljárásban, amelyet már régen meg kellett volna szüntetni. A rács mögül ez már a negyedik pernyertessége. Korábban a BRFK ellen nyert két pert a 2008. április 11-i Clark Ádám téri tüntetésen történt meghurcolása miatt: előállítása miatti panaszügyében és kártérítési perben, illetve a stop.hu hírportál ellen jóhírnév-sértés miatti perben jogerősen hétszázötvenezer forint nem vagyoni kártérítést kapott.

Ez a mostani döntés azt is jól példázza, hogy hosszú évek szívós, kitartó jogvédő munkája végül mindig eredményre vezet és ez iránymutató a most zajló koncepciós jellegű eljárásra is. Az persze sajnálatos, hogy ennyi év kellett az igazságtételhez ebben az ügyben, azonban a teljes körű igazságtételtől, elszámoltatástól pedig még messze vagyunk mint Makó Jeruzsálemtől, a 8 éves önkény időszakát szolgáló politikusok (Hagyó, Hunvald rácson kívül), ezredparancsnokok, ügyészek és bírák pedig többségükben helyükön, illetve sértetlenül. Budaházy György és társai mellett már akkor sokan tiltakoztunk az EU csatlakozás kegyetlen feltételekkel történő végrehajtása ellen: sajnálatos, hogy a népszavazás eredményeképpen az összes akkori parlamenti párt hazug ígéreteivel az országot bekényszerítették az Európai Unióba, amelynek hátrányos következményei, a másodosztályú és a gyarmatosított állapot sajnálatos módon egyre elkeserítőbbek, ma már egyre többen látják be igaza volt Budaházy Györgyéknek. A gyarmatosítás ellen és egyúttal a nemzet szabadságáért küzdő Budaházy György és társaiért kell közösen kiállnunk minél többen!

Szabadságot a nemzetnek!

Adjon az Isten szebb jövőt !

Budapest, 2011. június 13.
dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, nemzeti jogvédő

Szabad Hírek