A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték alkotmánybírónak. Az MSZP nem vett részt az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő bizottság keddi ülésén.

Horváth Zsolt (Fidesz) az ülésen azt mondta: tanulmányai, eddigi munkája és felkészültsége alapján tartják alkalmasnak Juhász Imrét az alkotmánybírói posztra. A testület elnöke, a fideszes Varga István pedig azt emelte ki, hogy a jelölt szakmai munkája során fellépett a „gyalázatos Benes-dekrétumok” ellen.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás jelezte, hogy az esélytelenség miatt pártja nem nevez meg saját jelöltet, ugyanakkor „jó szívvel” tudják támogatni Juhász Imrét, aki részt vett a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos jogsértések feltárásában. Hozzátette: örülnek annak, hogy Juhász Imre nem párthoz kötődik.

Megint nem kérdezték meg melyik liberális marxista gondolkodású lesz a független szerintük. Simon Gábor, a testület szocialista tagja a bizottsági ülés után újságíróknak azt mondta: ehhez a „kutyakomédiához” az MSZP semmilyen formában nem adja a nevét, nem akarnak azonosulni azzal az „alkotmányos ámokfutással”, ami Magyarországon történik. (Emlékszünk rá? A MSZP-SZDSZ a koncokért való küzdelem miatt nem tudott jelöltet állítani hosszú ideig. Nem tartotta fontosnak, hogy az Alkotmány Birósság teljes létszámmal működjön. Hiszen általuk hozott sok törvényt elmeszelt. szerk)

Simon Gábor szerint jelenleg az Alkotmánybíróság „teljes letámadása” zajlik, hiszen míg az alkotmánybírák jelölésében az elmúlt húsz évben a baloldalnak és a jobboldalnak is volt szerepe, addig mára a jobboldal és a baloldal által jelölt alkotmánybírók aránya 9:3 lett. Minden bizonnyal ezt is 10:2-re szeretnék változtatni – jegyezte meg. Hangsúlyozta: az MSZP továbbra is tiltakozik az Alkotmánybíróság „pártszolgálatba rendelése” ellen.(Népi kábítás: Azaz, ha baloldal jelöli az független, ha nem akkor kormányt szolgálja. szerk)

A bizottsági ülésen kiosztott életrajz szerint Juhász Imre 1963-ban született, 1986-ban szerzett jogi diplomát, 2000-ben pedig európai szakjogász másoddiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és ugyanitt védte meg PhD disszertációját 2011 májusában. Életrajza szerint 1986 és 1992 között egyetemi tanársegéd volt az ELTE-n, később ügyvédkedett, majd 1992 óta egyetemi adjunktus az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén.

Juhász Imre 2008 február végén lett a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010 júliusa óta a testület elnöki tisztét tölti be. Idén január 1-jétől Magyarország képviseletében az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottságának tagja. Életrajzában Juhász Imre kiemeli, hogy két petíciót nyújtott be az EU parlamentjéhez a szlovákiai Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezése érdekében. Emellett jelzi azt is, hogy a 2006-os őszi emberijog-sértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagjaként ő jegyezte a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét.

Juhász Imrét a jövő héten hallgathatja meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A jelölt Holló András helyére kerülhet az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai közé, aki április 2-án tölti be a 70. életévét. Holló András 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Ab elnöke volt. Az Országgyűlés 2005 novemberében választotta ismét alkotmánybíróvá. Az Ab tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg minősített többséggel (az összes képviselő kétharmadának szavazatával), tizenkét évre.

Szabad Hirek