2012. október 16. Közélet

Aki a cenzúrázott botcsinálta marxista történészeket olvasta, az másképpen tudja. Mint tudjuk a történelem megismételte önmagát. Később Rákosi és a Kádár is a szovjet megszállók által törvénytelenül került az országunk élére. Törvénytelen rezsimet építettek ők is.

1944-ben ezen a napon vette át az ország vezetését Szálasi Ferenc. Hatalomra kerülése törvénytelen volt: a német megszállók mozdították el az állam törvényes fejét, Horthy Miklóst, s a kormányzótól kicsikart lemondólevélre hivatkozva emelték az ország élére Szálasi Ferencet. A nyilas rezsimet sokan elutasították, törvénytelennek bélyegezték. A Mindszenty-évben nem árt arra emlékeztetni, hogy a néhai bíboros – 1944-ben még veszprémi püspök – szintén a nyilas hatalom ellen foglalt állást.

Köztudott, hogy 1944 novemberében a nyilasok letartóztatták Mindszenty Józsefet. Az is köztudott, hogy a néhai főpap már korábban is több jelét adta annak, hogy – a bolsevizmushoz hasonlóan – élesen szemben áll a nemzetiszocialista eszmékkel, így azok hazai verziójával is. Azt viszont sokáig nem tudtuk, hogy a nyilas puccs után Mindszenty írásban is megfogalmazta, miért nem lehet letenni az esküt a Szálasi vezette rezsimre. A tanulmányvázlat címe: Juramentum non (Nincs eskü). Alcíme: A forradalmat és az Egyházat egyszerre szolgálni nem lehet.

Mindszenty József írását tíz évvel ezelőtt tette közzé egyik tanulmánykötetébenMészáros István, a néhai prímás életútjának jeles kutatója, aki a fontos szövegközlés után többek között így kommentálta Mindszenty szavait:

„Mindszenty nyilván nem hallgatta el mélyen elítélő véleményét papjai és hívei előtt sem. Nem politizált, hanem azt tette, amit egész életében mintjó lelkipásztor tett: védte papjai és hívei hitét, óvta magyarságukat, hazaszeretetüket mindenfajta torzító ártalomtól, s hirdette a vallás, az erkölcs örök értékeit az ezekkel ellentétes nézetekkel, ideológiákkal, eszmerendszerekkel – s azok képviselőivel - szemben. Ez volt papi, főpásztori kötelessége.”

(Mészáros István: Mindszenty-mozaik. Bp., Ecclesia, 2002, 57. o.)

A mai évfordulón érdemes felidézni, milyen szempontok alapján utasította el a nyilas hatalmat Mindszenty József. A tanulmányvázlat négy pontban foglalja össze a hungarista veszedelmet.

Az első pont szerint a nyilas rendszer „szemben áll a hittel. Hamis istenfogalmat - faji isten – hirdet.” A szerző szerint „a népfölségből eredő totalitás elfogadhatatlan az egyén, a család és az Egyház szempontjából”.

A második pontban azt állítja Mindszenty, hogy a nyilas rendszer csorbítja az Egyház jogait, mert például megszünteti az egyházi iskolákat, s az állami iskolákban hittan „csak akkor lesz, ha a katolikus papok elfogadják a faji vallást”. A szerző szerint a nyilas pártprogram rögzíti az egyházi földbirtokok elvételét, ami szintén a jog megcsúfolása. Végezetül Szöllősi Jenő nyilas miniszterelnök-helyettes két évvel korábbi beszédére hivatkozik Mindszenty: Szöllősi azt kifogásolta, hogy „a kultuszminiszter mindig katolikus”, és számos kérdésben támadta az Egyházat.

A harmadik pontban azt olvassuk, hogy a nyilasok célja „az erkölcsi alapelvek szétdúlása”. Számukra nincsenek emberi jogok, minden erőszak megengedett. Majd ezt írja Mindszenty:

„A magyar nemzeti szocializmus abból a német nemzeti szocializmusból fakadt, amelyet Mit brennender Sorge figyelt a Szentatya és kárhoztatta is, mint valóságos pogányságot.”

(Mészáros: i. m. 54. o.)

Köztudott, hogy XI. Pius pápa 1937 tavaszán kelt, Mit brennender Sorge (Égő aggodalommal) kezdetű enciklikája elítélte a hitleri újpogányságot. Mindszenty tehát nem véletlenül hivatkozik erre a híres dokumentumra: ő a magyar földön támadt újpogányság ellen írta Juramentum non címen a maga észrevételeit.

Mindszenty azt is leszögezi, hogy korábban a magyar független bíróság már ítéletet mondott a hungarista eszme, a magyar nemzeti szocializmus fölött, s megállapíttatott, hogy a nyilas mozgalom alkotmányellenes, „államfelforgató” mozgalom, melynek célja „diktatórikus uralom létesítése”.

Mindszenty arra is kitér, hogy Szálasi Ferencet még egyes vezetőtársai, a nyilas hívek egy része is fenntartásokkal kezeli:

„A Gyepük, Duna-Kárpát Nagyhaza, vérvalóság, hitvalóság, rögvalóság általános nevetésbe fúlt. Legközelebbi vezérei is megdöbbentek.”

(Mészáros: i. m. 56. o.)

Szálasiról egyébként azt írja Mindszenty, hogy „súlyosan büntetett előéletű emberekkel /…/ készítette elő a felforgatást”, s egyes nyilaspártiak is úgy vélték, a „felelősségérzés abszolút hiánya miatt” jó lenne, ha Szálasi visszavonulna.

Végezetül a negyedik pontban arról ír Mindszenty József, hogy a nyilas rendszer ahaza ellen van. Szálasiék kiszolgáltatják az országot a németeknek, idegen katonák ostromolják meg a várat, miközben az oroszok özönlenek be az országba. Írását ezekkel a szavakkal zárta Mindszenty József:

„Szálasi minden lesz, a haza pedig kisbírósággá olvad össze, mint börtön mégis jókora. Esküt kíván a vezér és köpköd a németektől deportált Kormányzó után.”

(Mészáros: i. m. 56. o.)

 A fenti kivonatos ismertetés is bizonyítja: a nyilas eszmét és rendszert megalapozottan, jogosan utasította el Mindszenty József. A Szálasi által elgondolt totális állam szemben állt az Egyházzal, a jézusi tanítással. Szálasi Ferenc egyik írásából idézek:

„A mi mozgalmunknak a vallási Egyházzal soha semmi baja nem lesz, sőt bennünk fogja minden körülmények között legigazibb, leghívebb, legerősebb támaszát megtalálni. A politizáló Egyházat azonban mozgalmunk semmilyen formában nem fogja tűrni.

Isten szolgái ne politizáljanak, hogy szent hivatásukat tisztán és maradéktalanul betölthessék.”

(Szálasi Ferenc. Hungarizmus. 1. A cél. Bp., Gede Testvérek Bt., 2004, 111. o.)

A nyilas vezér a közéletben nem akarta megtűrni, a templom falai mögé akarta száműzni az Egyházat. Szálasi úgy gondolta, az Egyháznak egyetlen feladata lehet: a hungarista törekvések kiszolgálása „Az egyház ne politizáljon” jelszó ennek a törekvésnek a félreérthetetlen megfogalmazása. (Emlékszünk rá? 1989 után a balliberálisok kedvenc jelszava volt. Az emberek be vették, mint "demokratikus út". Szálasí jelszavát.szerk.)

Nem múlt el sok idő, s egy másik diktatórikus eszme ugyanennek a jelszónak a jegyében hirdetett harcot az Egyház ellen. Mindszenty akkor sem mondhatott mást:Juramentum non. Őt igazolta az idő.

Szabad Hirek