Ne feled el, hogyan jutottunk idáig, röviden. A magán spekulációs tőke lerombolta spekulációval a termelést. Majd kölcsönt adott nekik az állam. Közben munkahelyeket zártak be. Csökkent az állam bevétele. Viszont a magán bankok tulajdonosai által felvett hitelt az államnak magas kamattal kell fizetnie. A kölcsön adó meg követeli a nyugdíj, szociális kiadás, oktatás csökkentését, kevesebb munkabért, hogy biztos visszafizetés legyen az állam részéről.
2011. május 14. Közélet

Ha többen dolgoznak, nagyobb lesz az állam bevétele és kisebb a kiadása - vagyis a foglalkoztatás könnyítése közös érdek. Ám azon az áron, hogy vége legyen az egybefüggő kéthetes szabadságnak és a túlórapénznek? A Heti Válasz összevetette a terveket a jelenlegi magyar és az osztrák szabályozással, és meglepő eredményre jutott.
 

  Létezik olyan szakszervezet, amely a tagsága ellenére köt megállapodást a munkáltatóval? Persze - feleli Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Kis magyar abszurd, de segít megérteni, miért tartják az érdekképviseletek felháborítónak, hogy a kormány három hónapról hatra nyújtaná a munkába állók próbaidejét, hiszen erre csak akkor kerülhetne sor, ha a szakszervezet megállapodna a céggel. Gaskó azt állítja, a munkavállalók olyan kiszolgáltatottak, hogy képtelenek megvédeni saját érdekeiket. A cégek még a munkajogi védelemben részesülő szakszervezeti vezetőket is kirúgják, ha ellenükre tesznek. A Magyar Suzuki Zrt.-től az Elektroluxon keresztül a Tescóig fordult már elő ilyen. Ha pedig a dolgozók egy része már ma is olyan kiszolgáltatott, hogy a meglévő törvények sem védik őket, akkor miért kellene ezeken még lazítani is? - érvel a szakszervezeti vezető.


Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára viszont úgy látja: az 1992-ben a döntően nagyvállalati környezetre megalkotott munka törvénykönyve betarthatatlan a mai kisvállalkozási világban, ráadásul annyi adminisztrációt követel, hogy az már rontja az ország versenyképességét. Az aggodalmakat alaptalannak tartja, a munkáltatók megbecsülik a jó munkaerőt, az viszont jogos elvárásuk, hogy a rosszul teljesítőktől könnyebben megszabadulhassanak. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hozzáteszi: a kormány nem hirtelen ötlettől vezéreltetve hozza meg a bürokráciacsökkentő csomagot - uniós vállalás, hogy 2012-ig 25 százalékkal kell enyhíteni a terheket, ahogy például a belgák is teszik Kafka-programjuk segítségével. Az államtitkár fájlalja, hogy a sajtó a foglalkoztatóknak ötszázmilliárd forintos megtakarítást ígérő magyar " Kafka-program" számos pontja közül csak a dolgozókat érintőkről beszél. Közben a mindenki által támogatott lépésekről alig esik szó, például arról, hogy a munkavállaláshoz kapcsolódó bejelentéshez jelenleg 23 adat kell, a jövőben ehhez az adószám is elég lesz, vagy az adóhatóság most 150-féle adószámlát vezet, ennek a felét megszüntetik.

A munkavállalókat érintő kérdések kapcsán sok a félreértés. A Heti Válasz ezért mindhárom "oldal" képviselőjével sorra vette a Széll Kálmán-terv bürokráciacsökkentő része, a konvergenciaprogram és a június elsején hatályba léptetni kívánt salátatörvény-javaslat legvitatottabb elemeit. S hogy a helyenként élesen eltérő álláspontok közepette eldönthessük, valóban a törvénybe foglalt "szép, vadkapitalista új világ" küszöbén állunk-e, a vitatott pontokat egybevetettük egy erős érdekképviseleti rendszerrel rendelkező ország, Ausztria munkajogi szabályaival. (Utóbbiban Laki Brigitta munkajogász volt segítségünkre, aki az osztrák munkaügyi tárca és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által kezdeményezett, ausztriai magyar munkavállalókat segítő projekt munkatársa.)

Két hét egybefüggő szabadságot!

A tervek két ponton is érintik a szabadságon tölthető időszakot Egyfelől megszüntetnék a jelenlegi bonyolult szabályozást, amikor az éves szabadság hossza a dolgozó életkorától és gyermekeinek számától is függ, a jövőben mindenkinek ugyanannyi nap járna. Ám erről csak annyi sejthető, hogy az idősebbek januártól rosszabbul járnak majd. Aligha elképzelhető például, hogy az egységesítés után egy húszéves pályakezdőnek (aki ma 20 napot kap) ugyanannyi nyaralóidőt biztosítanának, mint a 45 éves, háromgyermekes családapának, aki jelenleg 37 napot pihenhet. Vagyis - ha mindez a parlamenten is átmegy - akkor a munkáltatók nagy győzelmet aratnak, hiszen milliók veszíthetik el szabadságkeretük legalább harmadát. A szakszervezetek pedig joggal kifogásolnák, hogy nem éppen családbarát döntés született.

A másik vitatott pont a szabadság "feldarabolása". Tényleg vége a kéthetes nyaralásoknak? Valójában az alkalmazott kérésére a négy-öt heti pihenés ma is több részletben adható ki, júniustól azonban "a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok" esetén a munkáltató is jogot kapna a darabolásra. Tizennégy naptári napnál rövidebb szabadságra csak a dolgozó beleegyezésével lehetne bárkit elküldeni. Szó sincs tehát a hosszabb nyári pihenőidő megszüntetéséről, a felek azonban nagyobb mozgásteret kapnának. "Az államnak nem az a dolga, hogy megmondja, milyen legyen a sütemény a cukrászdákban, csak azt kell biztosítania, hogy ne kapjunk szalmonellát tőle" - indokol Cséfalvay.

Hogy van ez Ausztriában? A szabadság hossza 25 év munkaviszonyig öt hét. A munka törvénykönyve értelmében a szabadságról meg kell egyezni a munkáltatónak és a munkavállalónak, ennek hiányában a dolgozó egy napra sem maradhat távol a munkahelyétől. Viszont pert indíthat, és az ítéletnek két héten belül meg kell születnie.

Indokolják meg az elbocsátást!

Cséfalvay Zoltán szerint itt tévedésben vannak a szakszervezetek, a kormány ugyanis nem azt tervezi, hogy megszünteti az indoklást, ehelyett a munkáltatókat "sablonokkal" segítenék. Januártól nem kellene ehhez a munkavállaló képességeire negatív értékítéletet tartalmazó nyilatkozatot kiállítani. Jelenleg a munkaügyi perek kimenetele nehezen megítélhető a cégek számára, és a kártérítés mértéke attól függ, mennyire húzódik el a pereskedés. Többnyire évekre, és a végén a vállalkozásoknak milliós összegeket kell fizetniük. Azt remélik, az új szabályoktól egyértelműbbé válik, hogy kit és miként lehet jogszerűen elküldeni. Emellett a kormány csökkentené a felmondási idő hosszát és a végkielégítések mértékét. Vélhetően a 15 évnél hosszabb ideig egy helyben maradók járnak majd rosszul, mert a kormány úgy véli, nálunk az ő elbocsátásuk aránytalanul sokba kerül a munkáltatóknak a többi kelet-európai országhoz képest (Magyarországon 15 év után 4 hónap végkielégítés jár, Csehországban 13 hét).

Hogy van ez Ausztriában ? A rendes felmondást a munkáltatónak nem kell megindokolnia. A végkielégítést 2003 óta nem a cégek fizetik, a munkavállalóktól vonják le bérük 1,53 százalékát, a befizetéseiket pedig a mi magán nyugdíjpénztárainkhoz hasonló magánszámlán tartják. Elbocsátás esetén a dolgozó annyi pénzt vehet fel, amennyit utolsó végkielégítése óta összegyűjtött.

 Negyvenórás munkahetet!

A legnagyobb vihart kiváltó pont kétszeres félreértésen Egyrészt a munkahelyeken már jelenleg is meg lehet egyezni abban, hogy átmenetileg csökkentik a 40 órás heti munkaidőt, majd ugyanennyivel növelik. Fontos a sorrend, tehát először legfeljebb egy évre négy órával rövidíthető, majd egy esztendőre ugyanennyivel megnyújtható a heti munkaidő, mégpedig úgy, hogy mindkét időszakra ugyanannyi fizetést kell kapni. Teljes bér jár a 36 órás munkahétért is, és akkor is csak ennyi, ha 44-et dolgoznak. A szabály nem roppantotta meg a munkerőpiacot, alig alkalmazták valahol, most pedig csak annyi történik, hogy december végén nem szűnik meg, továbbra is érvényben marad.

Hogy van ez Ausztriában ? A válság hatására hasonló szabályt hoztak, ám ott a gazdaság élénkülésével megszüntetik az alkalmazását. A munkahét Ausztriában is 40 óra, ám mivel az erős szakszervezeti mozgalom miatt kilencszáz ágazati kollektív szerződéssel rendelkeznek, a többség csak 38,5 órát dolgozik.

Fizessék meg a túlórát!

A hektikus munkavégzést igénylő kisvállalkozások számára komoly adminisztrációs teher a rendkívüli munkaidő elrendelése, ezért megengednék a napi nyolcórás, heti negyvenórás munkaidőtől való eltérést. Egy "normál munkahelyen" maximum napi 12 órát, heti 48 órát lehetne dolgozni, de éves szinten a munkaidőkeret változatlan maradna. Tehát egy határ-idős megrendelés esetén elrendelt túlmunkát máskor le lehetne "csúsztatni". A túlórát eddig csak akkor lehetetett szabadnapként kiadni, ha abba a munkavállaló beleegyezett, ezután a munkáltató dönthet arról, hogy fizet vagy pihenőidőt biztosít. A szakszervezetek azért tiltakoznak ez ellen, mert jelentős többletjövedelemtől eshetnek el a munkavállalók. A kormány és a munkáltatók szerint az intézkedés javíthatja a magyar cégek versenyképességét.

Hogy van ez Ausztriában ? A túlóra szabadnappal is "kifizethető".

Három hónapos próbaidőt!

A próbaidő alatt t bárki indoklás nélkül elbocsátható, a munkavállalók számára ezért ez a legbizonytalanabb időszak. Jelenleg három hónapnál nem lehet hosszabb, a jövőben is megmarad ez a szabály, egy kivétellel: a kollektív szerződésben hat hónapban is meg lehet állapodni. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a cégek nyomására akkor is kénytelenek lesznek ilyen szerződéseket kötni, ha az hátrányos a munkavállalóknak.

Hogy van ez Ausztriában ? Az átlag munkavállaló számára egy hónap a próbaidő. A kollektív szerződésben akár fél évet is kiköthetnek.

Bércetlit a dolgozónak!

Januártól nem kapunk auomatikusan havi bérjegyzéket, csak akkor, ha kérjük. A szakszervezet szerint ez növeli az alkalmazottak kiszolgáltatottságát, az államtitkár azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy addigra létrehoznak egy központi nyilvántartást, melyhez minden dolgozó belépési kódot kap, és így ellenőrizheti, mennyi munkabér után mennyi járulékot fizet utána a munkáltatója. Mindez összhangban áll több nyugat-európai ország gyakorlatával.

Hogy van ez Ausztriában ? Bérjegyzéket nem állítanak ki a munkavállalók részére, az adatokat a társadalombiztosításnál tartják nyilván, ahogy nálunk is tervezik.

A dolgozónak a saját adataira van rálátása, és így tudja ellenőrizni a munkáltatóját.

Üzemi tanácsokat mindenhova!

Jelenleg 15 dolgozó felett kell üzemi tanácsnokot választani, ám ha ez elmarad, nincs szankció, ezért sok helyen nagyobb cégnél sem működik érdekképviselet. A jövőben a választás nem lenne kötelező, ami a kormány és a munkáltatók szerint egy felesleges formalitás megszüntetése. Gaskó István viszont úgy véli, vagy fel kell számolni, vagy kötelezővé kell tenni az üzemi tanácsi választásokat.

Hogy van ez Ausztriában? Öt dolgozó felett kell üzemi tanácsot választani.

Tüntető rendőrök, tűzoltók - mennyi az annyi?

Európa számos fővárosában robbantak füstbombák az elmúlt években, mert a kormányok egymás után szigorítottak a nyugdíjkorhatáron, és ebből a rendőröket és a tűzoltókat sem hagyták ki.

Szlovákia - enyhítés
15 év szolgálati idő után elmehetnek nyugdíjba, vagyis már harmincas éveikben obsitot kaphatnak.

Lengyelország - szigorítás
A férfiak 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, feltéve, hogy legalább 15 évig rendőrként, tűzoltóként, börtönőrként szolgáltak.

Németország - szigorítás
A katonáknál megkülönböztetik az altiszteket (55 éves korhatár), a tiszteket (59 év), illetve a főtiszteket (62 év). A rendőröknél és a tűzoltóknál tartományi szintű a szabályozás, általában 60 évről 62 évre emelik a korhatárt.

Románia - szigorítás
55 év a korhatár, feltéve, ha igazolni tudják, hogy 25 éven keresztül tűzoltók voltak, vagy valamely fegyveres testületnél szolgáltak.


Százötvenezer új munkahely?

Túl optimistának gondolom ezt a várakozást, de lehet foglalkoztatást növelő hatása - nyilatkozza lapunknak Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár. Ha kevesebb megkötés fog vonatkozni a munkavállalók foglalkoztatására, akkor talán több külföldi befektető jön ide, de mint minden intézkedésnek, azért ennek is lesz negatív hatása. A munkavállalók ezt valószínűleg úgy fogják megélni, hogy csorbulnak a jogaik. Összevetve a fejlődő államokat Magyarországgal - hiszen hazánknak a fejlődő országok csoportjában kell versenyeznie -, a rugalmasság, a foglalkoztatás növelése, a fölzárkózás érdekében ezeket a lépéseket meg kell tennie. Majd ha elértünk egy magasabb szintre, s Magyarországon is a skandinávokéhoz hasonló jóléti államot sikerül létrehozni, akkor ezeket a jogokat ismét jobban ki lehet terjeszteni. Addig csökkenteni kell a holtterheket, ez pedig nem megy másként, mint hogy minél kevesebb embert kelljen a többieknek eltartaniuk. Azaz minél többeket kell foglalkoztatni, ez pedig csak úgy megy, ha a foglalkoztatásra rakódó terheket a kormány csökkenti - véli a közgazdász.

 (hetivalasz.hu)

Szabad Hírek