2009-10-17 Külföld

Václav Klaus - mára a huszonhetek vezetői közül egyedüliként - hevesen ellenzi az EU intézményi és döntéshozatali rendszerét megújítani hivatott szerződést. Szerinte azzal egy európai szuperállam jönne létre, s ezzel sérülne a tagállamok szuverenitása. 
Szuperállam jön?
"A Lisszaboni Szerződés nem pusztán jogtechnikai eszköz, ahogy azt gyakran feltüntetik." A szerződés "kötelezettséget jelent egy szuverén állam tényleges alapismérveinek felszámolására" - hangoztatja az államfő véleményében, amelyet az alkotmánybíróság felhívására fogalmazott meg a testület október 27-i ülésére. Az ülésen euroszkeptikus szenátoroknak a szerződés ellen irányuló beadványával foglalkoznak majd. 
A 17 cseh szenátor - megfigyelők szerint Klaus sugalmazására - elsősorban azt kéri az alkotmánybíróságtól: foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az Európai Unió nemzetközi szervezet vagy "szuperállam", illetve hogy az európai szabályokat értelmező Európai Bíróságon keresztül megkerülhető-e a cseh bíróság. A kérdések lényege: nem sérül-e a Lisszaboni Szerződés elfogadásával a Cseh Köztársaság szuverenitása.
A cseh elnök elképesztette az EU-t azzal, hogy a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. 
Megelégelik a zsarolást?
Klaus a lapinterjúban visszautasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint a nagy-britanniai választásokig próbálná késleltetni az EU-szerződés csehországi ratifikációját, hogy a Londonban várhatóan hatalomra kerülő konzervatív ellenzék népszavazást írjon ki a Lisszaboni Szerződésről. Ez egyet jelentene a dokumentum megtorpedózásával, mert a brit közvélemény elutasítja az uniós reformszerződést.
A Mladá Fronta Dnes című cseh lap szombaton azt írta, megtörténhet, hogy az EU megelégeli a Klaus-féle zsarolást, és 26 tagállam érvényesnek nyilvánítja a Lisszaboni Szerződést. Ez esetben Csehország, noha formálisan nem zárnák ki a szervezetből, másodrangú tagországgá degradálódhat - írta a liberális prágai napilap.

Václav Klaus Jerzy Buzek EP-elnökkel Prágában: sérül a nemzeti szuverenitás? (Fotó: MTI)

Klaus belátására utalt az is, hogy a lapnyilatkozat megjelenése előtt az elnök hivatalának vezetője kijelentette: a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának újbóli megnyitása nélkül is teljesíthető Václav Klaus azon követelése, hogy a csehek kapjanak felmentést a szerződés részét képező európai emberi jogi charta hatálya alól.

Mint Jirí Weigl elmondta, a kormány tárgyalásokat folytat a követelésről az elnök hivatalával, s az egyik szóba jövő lehetőség hasonló ahhoz, ahogyan az írek is garanciákat kaptak. 

A Lisszaboni Szerződést idén októberben másodszor is népszavazásra terjesztő Írországnak az EU-tagállamok vezetői előzőleg megígérték: jogilag kötelező érvényű, de az uniós joganyaghoz nem tartozó jegyzőkönyvben biztosítják arról, hogy az uniós reformok nem érintik katonai semlegességét, családpolitikáját és adórendszerét, továbbá megmarad biztosi posztja is.
Cseh ígéret Ljubljanában
Közben Katona Béla, az Országgyűlés elnöke Ljubljanában, a Regionális Együttműködés Országainak kétnapos, parlamenti elnöki konferenciájának zárt ülését követően arról számolt be: a cseh szenátus és a képviselőház elnöke egyaránt arra tett ígéretet, hogy januárra Csehország is ratifikálja a Lisszaboni Szerződést .
Szeretnénk világossá tenni a dolgokat. Katona Béla (MSZP) mutyi ígérete a Benes-dekrétummal kapcsolatban semmis, a magyarok kárpótlására vonatkozólag. Már az is szégyen, hogy egy népet amely ki fizette a Holokausz-kárpótlására a dollár milliókat, nem kiván a cseh állam kárpótolni. 
A zárt ülésen elhangzottakkal kapcsolatban Katona közölte (félrevezető dezinformáció azaz duma a népnek): a Lisszaboni Szerződésből adódó egyik legjelentősebb változás, hogy nem kell teljes egyetértés, csak többségi elfogadás a döntések meghozatalához, az egyes parlamenteknek pedig nemzeti kontrollt biztosítanak a döntések kapcsán. A változásokra azonban fel kell készülni, intenzívebbé kell válnia a közép-európai térség együttműködésének. 

Hozzátette, hogy az egyes tagállamoknak nem tetsző döntések esetében az Európai Bírósághoz (még magán embereknek is ) lehet fordulni, "de nem lenne szerencsés, ha politikai, társadalmi, gazdasági kérdéseket bírósági úton döntenének el tárgyalások helyett".
( MTI,Hirszerző alapján szerk.)