A Dob Köztársaság rendezvényén jártunk, ahol Kertész Ákostól megtudtuk, nem fog bocsánatot kérni. Kiderült, hogy Wass Albertnek, ha élne, el kellene határolódnia önmagától.

Amikor tegnap délután a Dob utcai Piros Pont előtt megpillantottuk a két rendőrt, biztosan tudtuk, jó helyen járunk. Szerettünk volna belépni a Dob Köztársaság nevű csoportosulás rendezvényére, ám az ajtóban egy hölgy termett előttünk, majd – talán az effajta körökben szokatlan fiatalos külsőnknek köszönhetően – faggatózásba kezdett arról, hogy honnan értesültünk az eseményről. „Az internetről.” – válaszoltuk. Ennyi persze nem volt elég, pontosan meg kellett nevezni a forrást. Miután sikeresen teljesítettünk az első fordulón, mint egy iskolai feleletben, el kellett mondanunk, hogy mit tudunk a szervezőről, a Dob Köztársaság nevű internetes csoportról. Nem volt könnyű, de végül bejutottunk.

Vissza a szocreálba

Mintha 30 évet visszamentünk volna az időben, a kommunizmus belsőépítészetének mintapéldányába csöppentünk. Vastag, nehéz vörös függönyök, kopott linóleum, lambéria a falon, kis ütött-kopott színpad, kissé dohos levegő. A közönség pedig tökéletesen illett a környezetbe, mintha az egy héttel ezelőtti tüntetésről, a Gyurcsány-hívek egy része csődült volna ide. Ezek az emberek talán akkor voltak fiatalok, amikor a helyen fellelhető stílus tombolt.

A színpadon igazi balliberális szellemi csapat jött össze. A beszélgetést Németh Péter, a Népszava főszerkesztője vezette, partnere Kertész Ákos, író, valamint Bartus László az Amerikai Népszava főszerkesztője volt. Bartus az interneten keresztül, Amerikából csatlakozott a beszélgetéshez. Németh Péter az est elején, megkongatva a vészharangot, arra hívta fel a figyelmet, hogy Tarlós István megfosztotta Kertész Ákost fővárosi díszpolgári címétől, majd alig néhány hétre rá pedig kinevezte a szélsőjobboldali Dörner Györgyöt színházigazgatónak. Hozzátette: ez a budapestiek hibája, mert megválasztották Tarlóst.

Kertész próféta, Wass Albert kérjen bocsánatot

Persze nem maradhatott el Kertész Ákos ominózus cikkének kivesézése sem, amellyel kapcsolatban Bartus László elmondta, az elmúlt időszak egyik legfontosabb írása volt, amelyet mindenkinek el kellene olvasnia, mert a magyarság problémáinak gyökerét tárta fel. Sőt, mondandóját fokozta: Kertész Ákos nem más, mint egy próféta. Valóban furcsán hatott, hogy Istent ebben a körben emlegetik, ám Bartus szerint vannak emberek, akiket Isten prófétának teremt. Bartus közölte, Kertész Ákos ellen antiszemita hecckampányt indítottak. Számára a liberálisok értetlensége a legfájóbb, ugyanis félreértették Kertész írását, pedig azt még egy hetedik osztályos is fel tudja fogni.

Ekkor Németh Péter, Wass Alberttől idézett:

„Aztán van a harmadik csoport, a nagy csoport, amit úgyis nevezhetünk: a nép. Akinek nincsen arca, sem rossz, sem jó. Sem szép, sem csúnya. Se nem hős, se nem áruló. Senki és semmi. Tömeg. Nyáj. Nem tesz se jót, se rosszat. Semmit se tesz. Csak meghúzódik és vár. És mint a fű a rátaposó láb alatt, meghajlik, meggörbed tűr, mindent eltűr, s amikor tovább lép a nagy láb, akkor lassan felegyenesedik megint. De sohasem egészen. Egy kissé mindég meghajolva marad, készen arra, hogy újra lelapuljon egy másik láb alatt. Érted? Eszébe sem jut, hogy tegyen valamit a rátaposó láb ellen, megvágja, megszúrja, küzdjön ellene, kockázatot vállaljon jussáért, a szabadságáért, bármiért, érted?”

Bartus László ezt követően igencsak háborodott gondolatot fogalmazott meg, ugyanis véleménye szerint, ha Wass Albert élne, akkor el kellene határolódnia saját magától.  Úgy gondolja ugyanis, hogy Wass írása nagyon hasonlít Kertész Ákos gondolataira, sőt még talán keményebben bírálja a népet.

Bartus azonban okfejtésében elfelejtette, hogy Wass Albert az arctalan, megadó tömegeket bírálta, Kertész Ákos viszont a magyarságot gyalázta, genetikailag alattvalónak titulálva. Az Amerikai Népszava főszerkesztője végül megjegyezte, az aki bírálja a magyarságot, még nem magyarellenes.

Nem tudjuk Bartus László Jeszenszky Géza kijelentéséről, miszerint, aki Izraelt bírálja antiszemita, hogyan vélekedik fenn említett kijelentéseit alapul véve.

Kertésznek nem számít a Kossuth-díj

Ekkor Kertész elmagyarázta a sok „értetlennek”, hogy mit is írt valójában. Szerinte az a mondat, hogy a magyar genetikailag alattvaló, az azt jelenti, hogy történelmében már olyan sokan tapostak a nemzeten, hogy az alattvalói attitűd beleivódott a magyarságba.

Az író arra a kérdésre, mit gondol elveszik-e a Kossuth-díját, a következőket mondta: „Ha elveszik az ő szégyenük.” Kertész úgy gondolja már letett annyit az asztalra, amely számára jelent annyit, mint egy Kossuth-díj.

Bartus szerint rendkívül rossz visszhangja lenne külföldön, ha elvennék Kertésztől a díjat. Az igazi hazafias főszerkesztő szerint, ez azért sem lenne jó, mert a legtöbb külföldön élő magyar már így is szégyelli származását. Ez pedig csak tovább rontana a helyzeten.

Elhangzottak a megszokott lózungok, beszéltek Magyarország fasiszta mivoltáról is, emellett szóba került az MSZP.

A közönség soraiból megtudtuk, hogy Gyurcsány tisztességes volt és csak jót akart a magyaroknak, Kertész szerint, a bukott miniszterelnök a szocialista párt egyetlen karizmatikus vezetője, vagyis ahogy nevezte az „MSZP Orbánja”. Az író megemlítette, hogy Bajnai egykor szőrös szívű kapitalista volt, aki miatt többen öngyilkosak lettek, ám miniszterelnökként tisztességes vezető lett belőle.

Árokra megsértődött a Turul meggyalázója

Ezalatt megérkezett Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének vezetője is. Nem tudott zökkenőmentesen bekapcsolódni a beszélgetésbe. Ugyanis amikor a színpadra ért, a közönség soraiból felugrott egy hölgy, aki arra kérte határolódjon el a szélsőjobbtól és mondja el komolyan gondolja-e, hogy folyamatosan nyilatkozik a barikad.hu-nak. A kérdező „felkészültségét” tökéletesen jellemzi az általa említett párhuzam. Árok Kornél válasza nem volt számára kielégítő, ezért a hölgy, a harcos antifasiszta Nyári Zsolttal, a Joggal a Jobbik ellen csoport alapítójával, a Turul-szobor meggyalázójával karöltve távozott a rendezvényről.

Németh Péter szinte végig arról faggatta Árok Kornélt, hogy a Magyar Szolidaritás Mozgalom, amelynek egyik alapítója, 2014-ben indul-e a választásokon. Az érdekképviseleti vezető csak annyit válaszol, ha a többség úgy határoz, hogy induljanak, akkor eleget tesznek ennek a kérésnek.

Az esemény végén Árok Kornél az N1 stábjának elmondta, nem érzi szégyennek, hogy egy asztalhoz ült Kertész Ákossal, mert nem az ominózus, felháborodást kiváltó cikkről szólt a beszélgetés, amiről egyébként magánemberként megvan a véleménye.

Kertész Ákos, az N1 híradójában kijelentette, fenntartja a véleményét, amelyet a magyarokról írt, nem akar bocsánatot kérni azoktól, akiket a cikkével megsértett, mert véleménye szerint az igazságot írta el.(barikad.hu)

Szabad Hírek