2013. január 9. Közélet

Azonnal térjen vissza a kormány az ortodox gazdaságpolitikához, az orbánista-matolcsysta út járhatatlan - nincs nap, hogy ne hallanánk e szlogeneket, és tegnap végre ízelítőt is kaphattunk abból, mi várhat az országra, ha végre visszatér „a tankönyvekben leírt” és az IMF szerint is követendőnek tartott szabályrendszerhez.

Friss hír, hogy az Európai Unióban egy év alatt kétmillióval emelkedett a munkanélküliek száma, legalább húsz éve nem volt ilyen rossz helyzetben a kontinens. A legkilátástalanabb pedig éppen azoknak a tagállamoknak a jövője, ahol a valutaalap elvárásain alapuló, az ortodoxnál is ortodoxabb gazdaságpolitikát folytatnak a pénzügyi elit helytartói. A fiatalok negyede, Dél-Európában pedig több mint a fele munkanélküli, és a 27 ország túlnyomó többségében rekordszintre emelkedett az állástalanok aránya. Ez lenne az oly áhított ortodox válságkezelés sikere? Európa egyelőre szemlátomást képtelen túljutni a válság második hullámán, és – főként Németország, Ausztria és Hollandia kivételével – egyre bizonytalanabb a kilábalás. Az unió gazdasági termelése csökken vagy stagnál, a bankok hitelezése nem állt be egy fenntartható szintre, és folytatódik az ipar kitelepítése a közösség határain túlra.

Ugyanakkor a válság okozta átrendeződés új politikákat, új megoldásokat kényszerített ki, melyek már cseppet sem nevezhetők ortodoxnak. A távközlési, az energetikai szektort és a bankokat sújtó különadóktól kezdve egészen az Európai Központi Bank korábban elképzelhetetlennek tartott államkötvény-vásárlási programjáig. A gazdag adófizetők pénzén portugál, ír, spanyol, olasz és görög államadósságot vesz Frankfurt? Kevesen hitték volna, mégis eljött ennek is az ideje. Akik tehát még mindig az úgynevezett ortodox módszerek tévedhetetlenségét hajtogatják, valószínűleg nincsenek tisztában azzal, hogy mihez ragaszkodnak és mit utasítanak el.

Az ortodoxia központjának számító IMF két vezető közgazdásza a minap hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, miszerint a valutaalap elszámolta az általuk erőltetett megszorító intézkedések negatív hatásait. Igen, elszámolta. Tévedtek, nem úgy történt, ahogy azt a csalhatatlanok előre megjósolták. Az 50 (!) oldalas jelentést teleírták képletekkel, hogy bizonyítsák: senki sem gondolhatta, milyen mélybe taszíthatja a gazdaságokat a fűnyíróelvszerű megszorításokra alapozó ortodox politika. Végül jöjjön a harmadik hír, miszerint az MSZP társadalmi összefogás platformja tegnap jelentette be „reális és megvalósítható” (értsd: nem unortodox) gazdasági programját, amely többek között a következőket ígéri: munkahelyteremtést, növekedést, társadalmi jólétet, felelős költségvetést, együttműködésen alapuló politikát, igazságos adórendszert, jogbiztonságot, hiteles gazdaságpolitikát, a különadók kivezetését, a reálkeresetek (ellenezte a minimálbér emelését, először. szerk) növelését, a foglalkoztatás költségeinek csökkentését, a kis- és közepes vállalkozások segítését és a banki hitelezés fellendítését. A lista legszebb vállalása, hogy az ellenzéki összefogás „visszaépíti a bizalmat a politika és a társadalom között”. Gondolom, körülbelül úgy, ahogy tették 2010 előtt is.

Arra, hogy a visszasírt ortodox módszereikkel, tehát a bankadó és a szektorális adók megszüntetésével vagy az ingatlanadó bevezetésével miként érnék el e figyelemre méltó célokat, nem tértek ki, pedig állítólag tavaly október óta járták az országot és intenzíven dolgoznak a programon. Mindenesetre, amíg meg nem valósítják itthon a Kánaánt és a teljes társadalmi jólétet, maradjunk annyiban, hogy az unortodoxia nem létezik. Van helyette viszont patrióta gazdaságpolitika, amely megpróbálja a lehetőségeinkhez mérten a hazai érdekeket is képviselni a nemzetközi porondon. Igaz, ez valóban szokatlannak számít az eddigi kurzusokhoz képest. (mno.hu)

Szabad Hirek