2010. február 18. Közélet

A kalandor holokauszt vallású amerikai ügyvédek állnak a dolog mögött, sok érintett nem is tud róla és nem is holokauszt túlélő.

z ún. "holokauszt" túlélőinek a MÁV ellen benyújtott kárpótlási keresetében több Izraelben élő felperes is szerepel, néhányukat felkereste a Heti Világgazdaság. Közülük egyesek valójában nem is "holokauszt-túlélők" és nem is tudnak arról, hogy felperesek lennének az ügyben.

Összesen közel 1800 milliárd forintnyi kártérítést követelnek a Magyar Államvasutak Zrt.-től azok a "holokauszt-túlélők", illetve a "túlélők" leszármazottai, akik szerint a vasúttársaság – illetve jogelődje – 1944-ben aktívan részt vett egyes zsidók munkába szállításában, hiszen szerelvényein - jegyvásárlás nélkül ! - a holokausztvallás egyik tétele szerint 437 ezer magyarországi zsidót szállított dolgozni Auschwitzba, a biztonságos hátországba, az országunk közeledő bolsevista megszállása és a front elől. Megjegyezzük, hogy e szám 200 és 600 ezer között szokott ingadozni, most éppen 437 ezer a vallás által elismert hivatalos adat. A keresetlevél, amely 95 Egyesült Államokban, Izraelben, Nagy-Britanniában, Brazíliában és Magyarországon élő felperest sorol fel, azt a hazug vádat is megfogalmazza, hogy útközben az utazókat ki is fosztották és többeket meg is öltek.

A keresetben számos izraeli név is szerepel. A HVG jeruzsálemi tudósítója, a helyi telefonkönyv segítségével közülük többet felkutatott. A listán szereplő Gávriel Káldor Holonban él. Mint elmondta, ő maga Újvidékről munkaszolgálatosnak vonult be, ott vészelte át a háborút. Tehát nem tekinthető még elméletben sem holokauszt-túlélőnek, mivel nem szállították munkatáborba. Édesanyját és húgát ellenben elvitték Auschwitzba, húga nem jött vissza, édesanyja túlélte és négy évvel ezelőtt Izraelben halt meg. Az izraeli telefonkönyvben ő az egyetlen Gávriel Káldor és véleménye szerint rajta kívül nincs több ilyen nevű férfi. Gavriel Káldor nem tud róla, hogy felperes lenne a MÁV elleni perben.

A Cfáton élő 83 éves Vanda Harel sem tudja, miként került a listára. Mint elmondta, 1944 júniusában a jelenleg felvidéki Zselicen szállt fel a vonatra családjával együtt. Nagyszülei, szülei és testvérei a táborban sajnálatos módon meghaltak, talán azért mert a későbbi felszabadítók tönkrebombázták a tábor ellátását biztosító vasútvonalakat és közutakat. Több testvére sem tért vissza, édesanyja nővérét pedig az elmondása szerint Budapesten lőtték a Dunába valakik, de hogy ennek mik voltak a pontos okai és körülményei, arról nem szól a hír. Ervin nevű testvérével ketten élték túl a háborút, de kivételesen becsületes módon, egyes megélhetési parazitákkal ellentétben, soha nem kért és nem is fogadott el semmit, mert hozzátartozóinak halálát nem lehet pénzen megváltani. Mint mondta: "nem perelek senkit, a sorsot perelem."

Az amerikai ügyvédek intéznek mindent

Ezzel szemben a Givátájimban élő Gellisz Ervin tud róla, hogy részese a MÁV elleni beadványnak. Mint mondta a Yad Vashem nevű holokausztvallási központ éves megemlékezésen hallott az ügyről. Szerinte az izraelieknek semmi közük az egészhez, amerikai állampolgárságú, pénzszagot érző zsidó ügyvédek intéznek mindent és mikor megkérdezték kér-e az esetleges kártérítésből, túlélőként igent mondott. Persze, miért is ne kellene neki az érdemtelenül ölébe hulló potyapénz.

A peres eljárásban való részvételért nem kértek semmiféle hozzájárulást, az ügyvédek, százalékért, azaz sikerdíjért dolgoznak, és szerinte az sem biztos, hogy sor kerül a valódi eljárásra. Az is lehet, hogy peren kívüli megegyezés születik. Az izraeli szervezőket nem ismeri, szerinte az Új Kelet nevű magyar nyelvű napilap főszerkesztője, Dán Ofry többet tud erről a kérdésről.

Ám az Új Kelet főszerkesztője sem tudott felvilágosítást adni arról, hogy minek alapján kerültek az izraeli nevek a listára, ő is az amerikai ügyvédek szerepét hangsúlyozta és szerinte csak olyanok iratkozhattak fel, akik Auschwitzba n dolgoztak. Ő maga a nyugalmas pesti gettóban vészelte át a legveszélyesebb hónapokat, ezért nem is gondolt rá, hogy részese lehetne egy MÁV elleni ügynek.

(HVG  Szent Korona Rádió alapján szerk)