2011. november 8. Közélet

Népszerű időtöltés napjainkban az euró bukásáról írni, ami a jelenlegi gazdaságpolitikát tekintve jóval egyszerűbb, mint azon a szűk ösvényen járni, amelyre egyes politikusok rákényszerülnek azzal, hogy egyszerre próbálják a nemzeti igényeket az uniós kívánalmakkal összeegyeztetni, ugyanakkor igyekeznek megőrizni a választók és az üzleti élet bizalmát, valamint a napi válságkezeléssel egy időben törekszenek egy hosszú távú gazdaságstratégia kidolgozására. Úgy tartják, a politikában egy hét hosszú idő; mostanában azonban egy fél nap is hosszú idő a gazdaságban – olvasható Cséfalvay írásában.

Az unióban erős az elkötelezettség a bajba jutott országok felszínen tartásában, de az egyes EU-tagállamok eltérő prioritásai és szükségletei miatt a tárgyalások kétségkívül hosszúak, bonyolultak és kiélezettek. Az eredmény pedig ismétlődő kompromisszum az eladósodott dél-európai országok pénzügyi segélyezési igénye és az észak-európai országok fizetési hajlandósága között – szerepel a bejegyzésben. Az államtitkár szerint ezáltal egy ördögi körben vagyunk, melyben a katasztrófától való rettegés hajtja az országokat az egyik válságtól és kompromisszumtól a másikig és vissza. Ennek a gazdasági hullámvasútnak és a vele járó bizonytalanságnak a hatása nem csak Európában, de a nemzetközi piacokon is érezteti hatását – tette hozzá.

A bizonytalanság a legnagyobb veszély

Véleménye szerint a legnagyobb veszély jelenleg az európai gazdaságokra, kiváltképp pedig a közép-európai régióra, a gazdasági bizonytalanság. Ez a bizonytalanság szemben áll azokkal a jelekkel, melyek azt mutatják, hogy a válság enyhülésével régiónk a gyors fejlődés középpontja lehet. A nyugati és a kelet-közép európai országok GDP-jének a különbsége azt jelenti, hogy az ösztönzők és a gazdasági növekedés lehetőségei adottak. A kelet-közép-európai országoknak most kell felkészülni erre az időszakra – szerepel a bejegyzésben.

Cséfalvay emlékeztetett arra is, hogy a nemrégiben befejeződött európai csúcsértekezlet egy fontos lépés volt a további fejlődés megalapozásában. Ugyanakkor a várható görög népszavazás fényében a találkozó nem hozott áttörést: Európa vezetői nem oldották meg a feladatukat, és nem engedhetik meg maguknak, hogy karba tett kézzel pihenjenek. Ez csak megerősíti azt az igényt, hogy a politikának a tűzoltáson túl kell lépni, a jövő építésével és a problémák okaival kell foglalkozni akkor is, ha azok nehéznek és megoldhatatlannak is tűnnek – tette hozzá. Az EU Versenyképességi Tanácsának elnökeként módomban állt az európai egységes szabványrendszer régóta fennálló és sürgető gondjaival foglalkozni, és személyesen azt tapasztaltam, hogy igenis lehetséges összetett és látszólag megoldhatatlan kérdésekben is áttörést elérni – fogalmazott az államtitkár. „A politikai akarat valóban képes keresztülvinni a látszólag lehetetlent.”

Jelentősen csökkent az adósságállomány

Úgy véli, az Európa előtt manapság álló legnagyobb kihívások a költségvetési stabilitásban és a versenyképesség elősegítésében rejlenek. Mióta a magyar kormány múlt évben hivatalba lépett, éppen ez a két terület a magyar gazdaságpolitika két fő pillére. Cséfalvay szerint Magyarország nem rettent vissza attól, hogy kemény gazdasági és költségvetési döntéseket hozzon, hogy kiadásokat csökkentsen és olyan különleges intézkedéseket vezessen be, mint például az átmeneti, bizonyos területeket érintő „ válságadók”. Ezek eredményeként a költségvetési hiány 2011-ben a 3 százalékos cél alá került, és a GDP-hez viszonyított adósságállomány 81 százalékról 73 százalékra csökkent. A kormány kötelezettséget vállalt a folyamatos hiánycsökkentésre és a válságadók megszüntetésére 2013-ban, és ezeket az ígéreteket tartani is fogja – olvasható a cnbc.com-on.

Cséfalvay szerint a különleges és rövid távú intézkedéseket az tette szükségessé, hogy az ország időt nyerjen a hosszabb távú reformok bevezetéséig. Magyarország jelenleg a széleskörű strukturális reformok bevezetésénél tart, melyek az adó- és oktatási rendszert, a nyugdíjakat, a közigazgatást és az egészségügyet is érintik. Ezeknek a reformoknak a középpontjában négy gazdaságpolitikai prioritás áll, melyek mindegyike az ország versenyképességének megerősítését célozza: adócsökkentés (például az egykulcsos jövedelemadóval); az adminisztratív költségek csökkentése 1,8 milliárd euróval; rugalmas munkaerő-piaci  szabályozás; és egy kisebb, de hatékonyabb állam létrehozása – mutatott rá az államtitkár.

Csak a kemény munka a kiút

„ Adam Smith óta széles körben elismert az a nézet, hogy a gazdasági problémák a politika és az emberi természet velejárói. Manapság a közgazdaságtan nagy öregje rámutatna, hogy jelenlegi problémáink a hitelekre épülő szociális rendszerben gyökereznek.” Európának ismét meg kell tanulnia, hogy a szociális ellátásoknak az állam és polgárai közötti kölcsönös felelősségen kell alapulniuk; hogy a kormányok nem tudnak nem létező javakat szétosztani, és hogy szociális ellátás csak kemény munkára épülhet – tette hozzá Cséfalvay. Ez persze nem egyszerű – viszont szükséges, és Magyarország elkötelezetten ezen az úton fog haladni – zárul a bejegyzés. ( mno.hu)

Szabad Hírek