Súlyos választási vereség, az elmúlt nyolc év ügyleteit vizsgáló bizottságok tucatja, feljelentések sorozata, egy- két bírósági kihallgatás és előzetes letartóztatás, néhány bilincs – de közel sem elegendő – a kézen, heti rendszerességgel napvilágra kerülő korrupciós ügyletek egymásutánja, titkok az őszödi beszédről- és az MSZP még mindig él. Hitelét vesztett és belső vitákkal terhes párt, Mesterházy- Gyurcsány iszapbirkózás – és az MSZP még mindig él. A szocialista párt szakadását elemzi a közélet, pedig csak a nyilvánosság szeme előtt tataroznak. Elhordják a korhadt gerendákat, új tartóoszlopok után néznek és közbe- közbe a tervező mesterek is vitákba elegyednek. Bár való igaz: jelenleg még nem tisztázott, hogy ki legyen a tervező mester és milyen stílusban történjen az építkezés.

A belharcok egyes tusáit hosszú oldalakon át lehetne elemezgetni, ám a lövészárkokon túl a célra is érdemes figyelni, ugyanis a szocialisták nagyszabású barkácsolásba fogtak és jelenleg munkások után kutatnak. Az elemzők olykor szeretik megásni az MSZP sírját, mondván nincs vezető személyiség, nincs megújulás, nincs stratégia. De ahhoz képest, hogy erkölcsileg és gazdaságilag lenulláztak egy országot, ahhoz képest, hogy pillanatok alatt feszültséget képesek gerjeszteni a külföldi fórumokon.

Ahhoz képest, hogy Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát még mindig nem sikerült felfüggeszteni, ahhoz képest, hogy Bajnai Gordon Hajdú-Bét és Dataplex-ügyeiről már senki nem beszél és ahhoz képest, hogy egy nyomorba döntött országban még mindig közel egymilliós tábort tudhatnak maguk mögött. Hát ahhoz képest jól állnak, sőt egyenesen sikeresek. Főleg, hogy 1998-ban az első Orbán-kormányból kiábrándult emberek szavazatinak megszerzésére sem építettek különösebb stratégiát, pusztán elegendő volt a csalódottságra és az ígérgetésre alapozni. Lejtőn is vannak, meg alapoznak is. De ki lesz az összecsapás győztese és ki költözhet be az újratatarozott és mégis mindig ódonszagú építménybe?

A június 18-ai MSZP kongresszust az erőviszonyok tisztázására szánták, ám az összecsapásoknak közel sem lett vége. Bár a kongresszus kétharmados többséggel szavazta meg, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció platformja álljon el a pártszavazás ötletétől, a volt miniszterelnök mégsem tette ezt. Így a héten lezárul a szavazás, mellyel a párt tagjai többek között a tisztségviselők megválasztásáról vagy a párt gazdálkodásának átláthatóbbá tételéről dönthetnek. Persze a szavazás tétje nem ez, hanem a tagság színvallatása. Azaz: Mesterházy vagy Gyurcsány? Amíg a kakasdombon eldől a viadal – kié legyen az MSZP? – addig Bajnai Gordon sem unatkozik és a Haza és Haladás nevezetű, a tavalyi évben zászlót bontott alapítványával tör a felszínre.

A volt miniszterelnök egyelőre kínosan ügyel arra, hogy belpolitikai ügyekbe ne bonyolódjon, ugyanakkor az uniós gazdaságpolitikai kérdésekben már nemcsak itthon, hanem külföldön is többször hangoztatta véleményét. Megdicsérte például a magyar EU-elnökséget a közös gazdasági kormányzás felé tett lépései miatt, illetve még erősebb EU-t szorgalmazna, a tagállamok szuverenitásának rovására. Kétség sem férhet tehát hozzá, hogy a bankárvilág által egyébként is kedvelt volt miniszterelnök mögött, egy kedvező pillanatban az egész nemzetközi lobbi szívesen felsorakozna, a Jobbik által megbontott kétpárti váltógazdaság újraélesztése érdekében. Honnan lehet tudni, hogy Bajnai készül valamire?

Csak el kell olvasni az Alapítvány küldetését. Amely a közjóra törekvő, haladó kormányzás felelős és szakszerű gyakorlatának támogatását tűzte ki céljául. Saját meghatározásuk szerint az alapítvány tagjai: magyarok és európaiak, nemzeti hagyományaikra büszke haladó gondolkodású polgárok. Ráadásul a kivitelezésről is gondoskodnak és évente kétszer, kormányzati gyakorlatba átültethető szakpolitikai javaslatcsomagot kívánnak nyilvánosságra hozni, „közben pedig rendezvényeink és publikációink révén polgári gondolkodói közösséget szervezünk.”

Kár lenne a szocialista belháborút pusztán a Mesterházy- Gyurcsány koordinátákban szemlélni, ugyanis igen könnyedén megeshet, hogy a Haza és Haladás Alapítvány egy újabb Bajnai-kormány munkáját készíti elő, lassú víz partot mos alapon. Az alapítványi keretek között zajló építkezés egyébként a szocialistáknál egy új stratégia elindításának is vehető. Itt van például Mesterházy Attila pártelnök, aki a József Attila Alapítvány keretein belül akar szakpolitikai programokat kidolgozni: „őszre készül el a szocialista párt új közpolitikai programja, amelyet társadalmi konzultációra fogunk bocsátani.” Sőt Mesterházy zöldpolitikai fordulatot is hirdetett. Elmondása szerint Magyarországon és Európában, a zöldpolitika pártokon átívelő konszenzusára – értsd: keringőre hívta az LMP-t - van szükség.

Mindent összevetve Mesterházytól és Gyurcsánytól elkezdve, Bajnai Gordonig mindenki begyújtotta az indító rakétákat. Nagyszabású szervezkedésbe fogtak, amely kifutásáról egyelőre csak találgatni lehet. Ripp Zoltán baloldali elemző a 168 óra hetilapnak adott interjújában fel is vázolta a lényeget és a távoli jövő körvonalait. Kifejtve: „nem titok, a szocialisták közül többen már a kongresszus előtt felvetették, hogy legyen egy markáns baloldali párt, amely ugyan a modernizációt sem tagadja meg, elsősorban mégis a hagyományosan baloldali rétegeket szólítja meg, mielőtt a Jobbik végképp elnyerné őket. És legyen egy másik, a liberálisokhoz közeli baloldali párt. (…) Az MSZP esetleges szétválásának csak úgy van értelme, ha békésen történik, időben és jól koordinálva, ha úgy tetszik megalapozva egy választási szövetséget.” Szakadás és építkezés. Látszólagos ellentmondás, 2014-re való készülődéssel.                                                                                                    (barikad.hu)

Szabad Hírek