2011. május 23. Közélet

Parragh László: Úgy költöttük el az uniós források jó részét, hogy az visszament a feladónak

Jelentősebb mértékben kell növekednie a hazai gazdaságnak ahhoz, hogy javuljon a magyar lakosság közérzete, a megtermelt jövedelem jó része
ugyanis számos csatornán át kiáramlik az országból – mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
 
A pénzszivattyú nemcsak a hazai, hanem az uniós pénzeket is érinti, amelyek nagy része visszament a „feladónak”.

A pénzügyi egyensúly megteremtése mellett a gazdasági növekedés gyorsítását tartja a legfontosabbnak a kormány. Az optimista forgatókönyv szerint az idén 3,2, míg jövőre 3,6 százalékkal bővül majd a bruttó hazai össztermék (GDP). „ Jelentős többletet kell termelni ahhoz, hogy a lakosság közérzete is kedvezőbb legyen, mi­után a megtermelt jövedelem nagy része kiáramlik az országból”  – mondta lapunknak Parragh László. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, kamatterhekre a GDP négy-öt százalékát költi el az állam és az önkormányzati szektor évente, s ebben még nincs benne a szintén eladósodott lakosság és az üzleti szféra. Jelentős összegek hagyják el az országot csak az árfolyamveszteség következményeként is. Ezen a téren az elmúlt két évben a lakosság bukta a legnagyobbat, a következő bomba az önkormányzatoknál robban majd. Ha a svájci frankban eladósodott helyhatóságok most realizálnák veszteségei­ket, harminc százalékkal több pénzt kellene visszafizetniük, mint amennyit felvettek.

„Ha sorra vesszük az ágazatokat, akkor ott is azt látjuk, hogy irdatlan összegeket visznek ki egyes gazdasági szereplők az országból ” – folytatta az MKIK elnöke. A kereskedelemben ez főként azokra a társaságokra igaz, amelyek tulajdonosai több mint ötven százalékban külföldiek.
 
A multinacionális cégek magyarországi, illetve régiós befektetései néhány év alatt megtérültek, nem beszélve arról, hogy jelentős piacokat szereztek. Csak egy példa: a 2004-es uniós bővítés óta Németország élelmiszer-kivitele több mint harminc százalékkal nőtt.
Ez azt jelenti, hogy a láncokon keresztül jelentős arányban áramlottak be térségünkbe német termékek.Ez hatással volt a magyar feldolgozóiparra, mezőgazdaságra is, s termelőink részben elvesztették piacaikat.

Parragh László szerint a pénzügyi szektoron keresztül szintén nagy összegek folynak ki az országból. A külföldi bankok magyarországi befektetései 2003–2008 között 155 százalékos megtérülést mutattak. Ráadásul nálunk magasabb kamatmarzsokat érvényesítenek, mint a nyugati országokban.
 
Nemcsak a hitelekért kell hazánkban többet fizetni, hanem az energiáért is. Közműveink külföldi tulajdonba kerültek, a privatizációval monopóliumok jöttek létre, amelyek lényegében fejőstehénként működnek. Ma már nálunk magasabb a gáz és a villamos energia ára, mint Németországban, de többe kerül a telefon és az internethasználat is, mint Nyugaton.

Parragh szerint mindez azt mutatja, hogy hazánkban kevésbé szigorú a szabályozás s nem olyan éles a verseny, mint külföldön. „ Minél fejlettebb a gazdaság, annál inkább féken tudja tartani a monopóliumokat, így nekünk ezen a téren is fejlődnünk kell” – magyarázta az elnök, aki szerint szükségünk van a külföldi tőkére, de meg kell tanulnunk a saját érdekeinket is érvényesíteni úgy, ahogy ezt a németek vagy éppen az osztrákok teszik.Mindez egészen kis dolgokban is megmutatkozik. A kamara vezetője példaként említette: egy magyar pálinkafőző ki akart menni a bécsi karácsonyi vásárra, hogy ott árulja a termékeit.Mire azonban megkapta a szükséges engedélyeket, január lett.

A gyenge érdekérvényesítés és a források kiáramlása nemcsak a hazai pénzek, hanem az uniós támogatások esetében is megmutatkozik. Ennek következménye, hogy nem érzik a hazai vállalkozások a lehívott brüsszeli ezermilliárdokat. Parragh László úgy látja, a támogatásokat jelentős részben olyan termékek vásárlására költöttük, amelyeket nem a magyar ipar állít elő. Ez igaz például a víztisztító berendezésekre, a közösségi közlekedés járműveire is.
 
Az uniós pénzek jó része így visszaáramlott a nyugati országokba.
 
Jól mutatják ezt az autópálya-építések is. Ezeket a beruházásokat rendre külföldi cégek nyerik el. A pénzek három-négy fővállalkozón keresztül futnak át, mire abból valami jobb esetben eljut a magyar alvállalkozókhoz. Gyakori, hogy a külföldi társaság projektcéget hoz létre, amellyel azonnal limitálja a felelősségét.
 
Általában ezekben az esetekben maradnak végül pénz nélkül az alvállalkozók.

„ A helyzet megváltoztatásához nemcsak jogszabályokra, hanem a gondolkodásmód megváltoztatására van szükség. Egy osztrák önkormányzat sohasem engedné meg, hogy a közbeszerzésén magyar cég nyerjen. Finom manipulációkkal eléri, hogy ausztriai vállalkozás fusson be győztesként” – tette hozzá végezetül a kereskedelmi kamara elnöke.
 

Szabad Hírek(Polgári Hirszemle)