2010. január 23. Közélet
Elközelgett
a 6. szabadnak mondott választás. A lehetőségeink leszűkültek, mármint
a választási lehetőségeink. Pártok szűntek meg, mások beolvadtak
harmadik pártokba, a
keresztények
számára nem nagyon maradt választási lehetőség. Főleg nem akkor, ha
szeretné megtartani kereszténységét, magyarságát, önazonosságát,
nemzethez tartozását.
Van
párt mely tagadja Isten létezését, mégis azzal hitegeti az embert, hogy
rendelkezik hívő tagozattal. A két dolog egyszerre nem megy. Olyan ez
mint a kettes számrendszer: vagy az egyik, vagy a másik. A kettő
egyszerre nem megy. Ez a párt azt állítja, hogy szociálisan érzékeny és
a közjót szolgálja, de az emberei nyomozati, vádemelési és bírósági
szakaszban vannak, mert a bűn útját járták/járják, és elvették a saját
hasznukra mindazt, ami a közösségé volt.
Van
párt, mely mindig keresztény és Isten ellenes volt, bár a mai világban
olyan párt színeiben jelennek meg tagjai és képviselői, mely
kereszténynek indult, sőt még most is hirdeti, hogy az, de tettei és
szavai bizonyítják, hogy Isten ellenessé vált az elmúlt 20 év alatt. Ez
olyan mértékben jelenik meg náluk, hogy a keresztények jogait teljes
mértékben megvonnák, mint az iskoláink támogatásának a csökkentése és
életünknek a templomba szorítása.
Van
párt, mely szélsőséges módon Isten ellenesként kezdte működését, de
egyszer csak a "Damaszkuszi úton" találta magát és elkezdett
keresztényként viselkedni. Mi ezt elhittük neki, mert el akartuk hinni,
hogy minket is képvisel valaki, vagy képviselnek valakik. De csalódni
kellett, mert látszatra tényleg keresztények lettek, csak életvitelük,
tetteik mást bizonyítanak.
Van
párt mely a nevében is keresztény, de működése során nem a keresztényi
viselkedés jelent meg, ezért elfogyott a "levegő" körülötte, ezért
kénytelen volt "gazdatestet" keresni, melyben megélhet. Talált is,
felolvadt benne és már ott tart, hogy saját keresztényi gyökereit,
tanításait is megtagadja - igaz nem látványosan, hanem csak csöndben,
hogy nehogy észre vegyék -, de elvegetál. Feladja saját képviseletét és rábízza a damaszkuti utasokra a képviselői kijelölését.
|
És
van párt, mely a többihez képest kilóg a sorból. Kilóg, mert zömében
fiatalok alkotják, akik konzervatívnak és keresztényinek mondják
magukat és a többivel szemben elítélik a bűnt és fel kívánnak lépni a
bűnnel szemben, mindegy, hogy ki követi el.
Megkérdezem: a bűnt helyeselni, megtűrni vagy elítélni kell?
Keresztény emberként csak egy válasz lehetséges: "El kell ítélni a
bűnt." És ki kell vetni életünkből, társadalmunkból. Mindegy, hogy ki
követi el, ki kell vetni. Ez így radikális megoldás. De világunkban a
radikális megoldásokat a politikailag korrekt - mint helyesnek mondott
liberális - látásmód szerint el kell vetni. Pedig a keresztény ember
tudja, hogy Jézus Krisztus volt az első, igazi radikalizmust elváró
ember, amikor meghívta tanítvánnyá a jövendő apostolokat. Ehhez csak el
kell olvasni a [Mt 9,9], vagy [Mk 2,13] vagy a [Lk 5,27] helyeket ahol
Jézus hívja Lévit (Máté), hogy kövesse őt. De hasonlóan radikális
változást vár el Simontól (Péter) is a [Mt 4,18] szerint. Mert mit
jelent a radikális szó: "alapos, gyökeres, mélyreható" (az Idegen
Szavak Szótára szerint).
Visszatérve a politika, illetve a társadalom - esetünkben a választás -
szintjére, meg kell állapítani, hogy egy lehetséges választása marad a
keresztény embernek: az a párt, amelyik elítéli a bűnt és szeretné
megbüntetni a bűn elkövetőjét, és mellesleg radikális változásokat
akar, radikálisan megjeleníteni gondolatvilágát a társadalom felé.
Fontos megérteni minden kereszténynek, hogy ne féljen (II. János Pál:
"...Ne féljetek, Isten veletek van...") választani, a megfelelőt
választani, még akkor is, ha a média a konformitást (az ő érdeke
szerinti azonosságot ) sulykolja belé. Mindenki gondoljon vissza az
elmúlt húsz évre - különösen az utolsó nyolcra - és válassza azt az
utat, amit Jézus is elvárt a követőitől, hogy radikálisan szakadjanak
el az előző életüktől. Csak úgy követhették Őt. Emlékezzünk a gazdag
fiú esetére [Mt 19,16-22]. Nem tudott szakítani előző életével
(pontosabban nem tudott megválni a vagyonától) - nem tudott radikális
lenni -, ezért Jézus le is mondott róla [Mt 19,23-29].
Ne feledjük el, hogy az egy, szent, katolikus és apostoli
Anyaszentegyház tanítása szerint gyakorolni kell jogainkat így a
választásokon való részvételt is. A Hittani Kongregáció (2003. január
16-ai dokumentuma) szerint:
"A
világi hívők mindenkor „keresztény lelkiismerettel” és az azzal
megegyező értékekkel egyetértésben teljesítik általános politikai
kötelességeiket, gyakorolják sajátos feladatukat, hogy az világi
rendet keresztény módon átitassák. Emellett elismerik az evilági rend
törvényes létét és önállóságát, és illetőségük, valamint felelősségük
szerint együttműködnek a többi állampolgárral. A II. Vatikáni Zsinat
tanításából következik, hogy „világi Krisztus-hívők, annak érdekében,
hogy a világot keresztény szellemben átformálják, semmi módon nem
mondhatnak le a „politikai életben” történő részvételről, vagyis arról
a sokrétű és szerteágazó gazdasági, társadalmi, törvényhozói,
adminisztratív és kulturális munkáról, melynek célja szervezett és
intézményes módon a közjó előmozdítása”. E közjó magába foglalja az
olyan javak támogatását és védelmét, mint a közrend, a béke, a
szabadság, az egyenlőség, az emberi élet tisztelete, a
környezetvédelem, az igazságosság, a szolidaritás, stb."
Nagyon fontos megjegyeznünk a Hittani Kongregáció útmutatását:
"A
katolikus részvétel a politikai életben nem jelenthet kompromisszumot
ezen a téren, mert akkor nem létezne a keresztény hit tanúságtétele a
világban, valamint a hívők egysége és összetartozása. A modern állam
alapját képező demokratikus rendszerek nagyon törékenyek ott, ahol nem
az emberi személy áll a középpontban."
Befejezésül egy utolsó gondolat a Hittani Kongregáció dokumentumából:
"Az
Egyház szociális tanításának egyes kiválasztott vonatkozása iránti
politikai kötődés nem meríti ki a közjó iránti teljes felelősség
vállalását. A katolikusok nem gondolhatják azt sem, hogy felelősségüket
átruházhatják másokra, mivel Jézus Krisztus evangéliuma által arra
hivatottak, hogy hirdessék és valóra váltsák az emberről és a világról
szóló igazságot."
(neményi.net alapján szerk.)
Kapcsolódó hírek:
A felsőrendű zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?
"Társadalmi méretű gazemberség és félrevezetés" - szakjogász a Kúria döntéséről
35 évet kapott egy pedofil brit zenész - Lan Watkins, semmi jel a megbánásra
Balogh István "nem emlékszik", mennyiért vette a házát