Mint azt korábban megírtuk, március 13-án az Ecofin, azaz a tagállamok pénzügyminiszterei jóváhagyták a brüsszeli testület február 22-i javaslatát, amely 2013 januári hatállyal 495 millió eurónyi, a felzárkóztatási alapokból lehívható forrás felfüggesztését irányozta elő Magyarország számára.
 Ahogyan azt a javaslatot, úgy a mostanit is jóvá kell még hagyniuk az uniós pénzügyminisztereknek, amit várhatóan június 22-i ülésükön tesznek meg. Bizottsági források szerint kevés az esélye annak, hogy a tagállami szakminiszterek felülbírálják a testület javaslatát, kvázi borítékolható a „felfüggesztés felfüggesztése”.

Más kérdés, hogy a presztízsen kívül ténylegesen mit nyer ezzel Magyarország. A döntés ugyanis a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalások 29 százalékára terjedt ki, 71 százalék továbbra is leköthető lett volna. Márpedig uniós szakértők szerint 70 százalékos szintet még a nagy tagállamok sem igen érnek el, az intézkedést ezért is aposztrofálták többen szimbolikus lépésként.
Elképzelhető persze, látva azt, hogy milyen ádáz harcot folytatnak a kisebb, elsősorban új tagállamok azért, hogy a következő hétéves költségvetési időszakban (2014-től) se csökkenjenek a kohéziós pénzek, és közeledve a jelenlegi periódus végéhez, megnő a lekötések volumene.

Marad a rekordhosszúságú túlzottdeficit-eljárás

A másik témában viszont nem engedett az Európai Bizottság: a Magyarország ellen 2004 júliusa óta zajló túlzottdeficit-eljárás megszüntetését egyelőre nem javasolták. (Ilyen hosszú ideig egyetlen tagállam sem állt az eljárás alatt.MSZP alatt csak öszödi kormányzás volt.: hazudtunk éjjel nappal mi szocialisták.A spekulációs lenyúlás miatt a befektető tőke támogatta.) Pedig legutóbbi, tavaszi gazdasági előrejelzésében már a testület is úgy látta, hogy teljesül a 3 százalékos államháztartási kritérium. Az idei évre 2,5; jövőre pedig 2,9 százalékosra (a magyar vállalás 2,2 százalékról szól) becsülik a hazai deficitet.
A szerdán bemutatott jelentés szerint bár a benyújtott nemzeti reformprogram alapján a magyar kormány jó irányba tesz lépéseket, ezek az EB szerint több ponton nem elegendők, és Magyarország rövid- és középtávon továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe.

A brüsszeli testület hiányosnak tartja a kiigazítások szerkezeti reformjaihoz kapcsolódó politikai válaszokat, bírálja az adórendszer átalakításának hatásait, a Költségvetési Tanács szűk hatáskörét, a középtávú költségvetési tervezés hiányát, a közigazgatás átláthatóságát és az oktatási reformot. Felhívják a figyelmet arra, hogy a gazdasági stabilitásról már elfogadott sarkalatos törvény nem tartalmaz kötelező erejű középtávú költségvetési keretet.

„Ezen túlmenően a közelmúltbeli adóváltoztatások negatívan hatottak az alacsony keresetűekre, és ennek folytán nem járultak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez” - olvasható az értékelésben. Az EB megjegyzi azt is, hogy a közfoglalkoztatás átszervezése összességében szűküléssel járt, ami ellentétes irányú a 2011-es ajánlásokkal.

„Kemény adatokat” várnak hazánktól

Az uniós testület a Magyarországnak szóló ún. országspecifikus ajánlások között első helyen emeli ki, hogy erősíteni kell a fiskális erőfeszítéseket a túlzott deficit mérséklése érdekében, ami hozzájárul a közadósság magas szintjének csökkentéséhez is. Brüsszel szerint Magyarországnak „költségvetés-semleges módon” növelnie kell a munkaerő-piaci szereplők számát, enyhítenie kell az adóreformnak az alacsony keresetűekre gyakorolt hatását. Azt is elvárja hazánktól a testület, hogy valósítsa meg az üzleti környezet javítását célzó intézkedéseket annak a szabályozási reformnak és az adminisztratív terheknek a csökkentése révén, amelyeket a nemzeti reformprogram tartalmaz.
Olli Rehn, az Európai Bizottság alelnöke a szerdai sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva örömét fejezte ki, hogy a magyar kormány 2013-tól az „egyedi intézkedéseket állandó jellegűekkel” egészíti ki. Nyomatékosította ugyanakkor, hogy a testületnek látnia kell a „kemény adatokat” a magyar államháztartás alakulásáról, amelyek szerinte csak jövőre lesznek meg. E kijelentés fényében tehát nem valószínű, hogy a következő fél évben számíthatunk a deficiteljárás megszüntetésére.
Nincs kizárva, hogy a halogatás mögött az áll, hogy a testület még nem tudta megvizsgálni a csak nemrég bejelentett, igaz, a magyar Parlament által már el is fogadott új adókat, a távközlési- és a tranzakciós adót. Emellett folyik a párbeszéd Brüsszel és Magyarország között egyebek mellett az étkezési utalványok vagy az új felsőoktatási törvény több passzusával kapcsolatban is.