2011. október 14. Közélet

A kormány még nem döntött, megvétózza-e Szerbia uniós tagjelölti státuszát az Európai Tanács december 9-i ülésen, ha azonban Belgrád törvényi úton nem orvosolja a délvidéki magyarokat kollektív bűnösséggel sújtó kárpótlási törvényt, „komoly gond lesz” - fogalmazott mai sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter.

Szerdán az Európai Bizottság kiadta bővítési jelentését, amelyben értékelték az egyes tagjelölti státuszra váró országokat, megállapítva, hogy „kisebb-nagyobb mértékben”, de mindenhol előrelépés tapasztalható. Szerbia esetében a jelentés megemlíti, hogy a tagjelöltté válás feltétele a Koszovóval való viszony normalizálása, az ún. vagyon-visszaszármaztatási törvényt azonban nem említi a dokumentum, vagyis az unió nem találja problémásnak, hogy a délvidéki magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján kirekesztik a kárpótlásra jogosultak köréből.

Magyarország továbbra is támogatja Szerbia európai uniós tagságát, a diszkriminatív és legalapvetőbb nemzetközi jogokat sértő kárpótlási törvény viszont ebben a formában a magyar kormány számára „erkölcsileg, jogilag és politikailag is elfogadhatatlan”. Martonyi hangsúlyozta, hogy nem magyar-szerb vitáról, hanem európai problémáról van szó, amelyben a magyar mellett számos más nemzet (például németek, bolgárok) is érintett. Egy zavaros hasonlattal élve a külügyminiszter kijelentette: a kényszersorozások miatt a „megszálló magyar csapatok” és leszármazottaik azért sem vonhatóak felelősségre, amiért például az 1956-ban a parancsra Budapestre bevonuló szovjet katonák sem.

A magyar kormány célja, hogy világos jogi helyzet jöjjön létre, és Belgrád törvényalkotás formájában biztosítsa, hogy a délvidéki magyarokat nem sújtják kollektív büntetéssel.

Újságírói kérdése, miszerint Magyarország megvétózza-e Szerbia uniós tagjelölti státuszát az Európai Tanács december 9-i ülésen, Martonyi János azt mondta, erről még nem született döntés, „de komoly gond lesz abból, hogyha ezt a kérdést nem oldja meg Szerbia. Azt hiszem, hogy ezzel utaltam a végkimenetelre is” - zárta le a kérdést a külügyér.

„Örülünk neki, hogy másfél év után a magyar külpolitikában végre nem – az egyébként fontos – párbeszéd, hanem a nemzeti érdek került előtérbe, és biztatjuk a kormányt, hogy ez ne csak szavakban, hanem tettekben is nyilvánuljon majd meg” - nyilatkozta a barikad.hu-nak Szávay István. A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke hozzátette, hogy emellett számos más megoldatlan sérelme is van a délvidéki magyarságnak, elég csak a temerini fiúkra, illetve az éppen szomorú aktualitással bíró újabb temerini esetre, vagy a magyar emlékművek folyamatos megrongálására gondolni. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a vitatott vagyon-visszaszármaztatási törvény még kedvező módosítása esetén sem kárpótolja azt a több tízezer délvidéki magyar embert, illetve leszármazottaikat, akiket 1944-45 telén Tito kommunista partizánjai végeztek ki. (Barikád.hu)

Kommenták

Magyarországon is az  "antifasisztának" nevezett kommandó civil embereket, nőket és gyermekeket gyilkolt meg. Cserébe kiemelt nyugdíjat kapnak.

Szabad Hírek