2010. október 31. Közélet

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás videó vetítéssel egybekötött sajtótájékoztatót tartottak október 29-én,– a fenti címmel.

Részletesen szóltak: a

• dr.Morvai Krisztinát és dr.Gaudi-Nagy Tamást lejárató vádakról;

• Kemény kritikával illették a 2006. őszi albizottság jelentését;

• A szocialistáktól örökölt, mai napig tartó koncepciós eljárásokról;

• Az elmúlt nyolc év jogsértéseit feltáró jelentésről;

• A rendőrségi törvény módosításának következményéről;

• dr.Morvai Krisztina ismertette Nyílt levelét, melyben a Hír- és Echo-TV nézőit, valamint a Magyar Nemzet, Magyar Hírlap olvasóihoz szólt.

A rendkívüli sajtótájékoztatót azzal indította, hogy mindketten hosszú évek óta nemzeti jogvédők, és egyben népszuverenitási felhatalmazással rendelkező képviselők is.

A tájékoztatót Koncentrált támadás a jogvédők ellen témában hírdették meg. Az első és fontos kérdés, hogy miért éppen most? A válasz megtalálásában az újságírók és tv-munkatársak segítségét kérte.

Érthetetlennek tűnik, hogy most a Hír-tv, Echo-tv, Magyar Nemzet miért támadja őket ilyen agresszíven és összehangoltan, amikor ugyanezek évek óta szép teret adtak a jogvédő munkájuknak, amelyet a 8 évig tartó politikai hatalom jogsértettjei védelmében folytattak. Azok védelmében, akik aktív politizálásukkal vívták ki a hatalom megtorlását, és azokéban, akik csak rossz időben voltak rossz helyen, teljesen passzívan. Az ellenállási mozgalomban a Lelkiismeret 88 2006 előtt fejtette ki tevékenységét, majd azt követően, Budaházy György lett az ellenállás legismertebb személyisége.

Nem kívánnak, mint becsületükért aggódó jogvédők magyarázkodni, mert arra nincs szükségük. Azoknak kell magyarázkodni, akik ezt a helyzetet előidézték, Lendvai Ildikó nyomdokain haladva, aki már márciusban koncentrált támadást indított, hatalmukat féltve.

Gaudi-Nagy Tamást és Ékes Ilonát 2007. dec.16-án Polgári Magyarország díjjal tüntették ki, ahol Navracsics Tibor a civil kurázsi fontosságát hangsúlyozta a mindennapokban, valamint Orbán Viktor ez alkalomból írt levelében a magyarság jogainak feltétlen védelmét, és szakmai felkészültség összhangját méltatta Gaudi személyét illetően. Ezen az összejövetelen Gaudi-Nagy az ellenállókról, az ellenállás jogáról beszélt, és megemlítette Budaházyt, aki ellen akkor már 10 koncepciós eljárás volt folyamatban.

Morvai Krisztina társelnöke volt a Civil Jogászbizottságnak.

• Jelentésük 300 oldalon foglalta össze 2007 februárjában, a legnagyobb elnyomás időszakában a polgári kurázsi bizonyítékaként a jogsértéseket, mellyel nagy elismerést szerzett.

• A 2006. őszi jogsértésekkel kapcsolatban DVD-felvétel készült, melyet osztogattak.

• 2010. januárjában a Magyar Guantanamo CD-t készítették el, a Hunnia Mozgalom tagjai kapcsán észlelt, 2009-ben tapasztalt eljárási szabálysértő-sorozatról.

• A 2002-2010 közötti jogsértésekről készült összegzést szintén DVD-n adják közre.

Morvai Krisztina felhívta a figyelmet az „ötvenes évek” koncepciós pereire, a lélektani hadviselésnek, a megfélemlítésnek a szerepére. Hasonlóságokat emelt ki az akkori, és a mostani gyakorlat között. A bemutatott filmen is látható elrettentést szolgáló, megalázó képek is (tárgyalóterem, megbilincselten, álarcos kommandósok) ezt a célt szolgálják. Sajnálatos, hogy a média képviselői ezeket a képeket használják fel cikkeikben, mintegy az olvasók elrettentésére, mondta a jogvédő, „lélektanilag megágyazva az igazi célt”.

Az igazi cél: félelemmel tölteni el az országot, hogy „itt terroristák vannak”, és támogassák, a terror elhárítási csomag elfogadását, ami által mindenki kiszolgáltatottá válik. A TEH ugyanis korlátozás nélkül az összes emberi jogot felfüggesztheti.

Félő, hogy a politikai és gazdasági ellenfelek is „terrorista gyanússá válhatnak”.

• Miért most és miért így kellett ennek a támadásnak megindulni, és

• miért nem arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc és bűntársainak állami terrorizmusa okán miért nem indultak még büntetőeljárások?

• Miért végződött úgy a 2006. őszi albizottság munkája, úgy, ahogy végződött.

Benkő György hangfelvételeket készített bizonyos S. Józseffel folytatott beszélgetéseiről. Ezeken a felvételeken került megemlítésre a nevük, mint jogvédőké. Olyan jogvédőké, akik a nemzeti ellenállásban résztvevő személyek számára képesek a jog eszközével segítséget adni, az ügyvédi és jogászi hivatásnak megfelelően. Reklámként meg is köszönhetnék. Évek óta ezt teszik, jogászként ez a kötelességük.

Visszautasítják azt a valótlan állítást, miszerint ők azt ígérték nekik (ilyen beszélgetés nem volt), hogy latba vetik befolyásukat, és elintézik az ügyeiket.

Visszautasítják, azt, amit Bencsik András mondott, amiért felelnie is kell, miszerint „Budaházy bűnöző, Morvai, Gaudi bűnsegédek”. Bencsik állításával ellentétben az iszapkatasztrófa áldozatainak is felajánlották ingyenes segítségüket.

Október 20-án Az Emberjogi Bizottság és az Országgyűlés „botrányos jelentést” fogadott el. Az albizottság jelentése a 2006 őszi folyamatokat teljesen fordított és torz módon értelmezi. 2006 őszének az a lényege, hogy Gyurcsány öszödi beszédét követően nemzeti ellenállás bontakozott ki. A tiltakozó emberekkel kapcsolatban a hatalom gátlástalan erőszakot alkalmazott, megtorlások tömegével fojtotta vérbe ezt az ellenállást, melybe belekerültek sajnálatos módon olyanok is, akik az Astoriánál lévő megemlékezésen vettek részt, vagy rossz időben rossz helyen voltak. A hatalom azokkal lépett fel legkeményebben, akik tudatos ellenállást fejtettek ki az „embertelen rendszer”-rel szemben, mint azt Wittner Mária megfogalmazta.

Az albizottságban kemény tényfeltárás volt, 12 ülésen közel 60 ember meghallgatása történt meg. Szabadfi Árpád, akkori ORFK főkapitány helyettes és dr.Gatter László a Fővárosi Bíróság elnöke - nem kizárható okból - a meghallgatások következtében mondtak le.

A 2006.09.19-i titkosított emberi jogi és rendészeti összevont bizottsági ülés országgyűlési jegyzőkönyve többszöri kérés ellenére sem került elő. Az albizottság támogatta Gaudi-Nagy javaslatait. Az albizottság jelentése Balog Zoltán államtitkár, a 2006-2010 közötti elnöke is kritizálta. Több idő kellett volna, hogy nagyon korrekt, nagyon tisztességes jelentés készüljön el a tényállás minden tekintetében.

• A jelentés felmenti Gyurcsány Ferencet, mondván nem volt hatáskörével tisztában, holott 2006 őszén történtek alapján Gyurcsány súlyos politikai és büntetőjogi felelőssége megállapítható. A Gyurcsány rezsimet demokratikus hatalomnak nevezi, mellyel szemben a forradalmi erőszak nem volt megengedhető.

• A politikai és jogi felelősség kiderítése hiányzik.

• Nem jelenik meg az elszámoltatás kérdése konkrétan. Az, hogy a rendőri, ügyészi, bírói, büntetés végrehajtói szervek mely vezetőit milyen felelősség terheli.

• Tagadják az 1956 és 2006 közti párhuzamot. Egyértelmű: a szovjet emlékmű megrongálása, a köztelevízióban a petíció beolvasásának igénye, amit a rendőrség megakadályozott. Ezt követően a nép az ellenállás útjára lépett. Másnap az MSZP székház előtt akartak tüntetni, amit szintén szétvertek, majd folyamatosan embervadászat, bántalmazások, kínzások folytak, annak ellenére, hogy már okt.19-én 5 párti megegyezés született a békés megoldásról. Mindez az október 23-i megtorlásban csúcsosodott ki, ahol az ’56-os forradalomra emlékeztek.

• A fogdákban, BVI-kben, a Magyar Rádióban történt kínzásokat nem tárja fel a jelentés. Egyetlen mondattal, Kondorosi Ferenctől idéz, az embertelen eseményekről.

• Kimaradt a katonai bűncselekmények megállapítása (vadász-fegyver, engedély nélküli lőszer használata)

• A Helsinki Bizottságot állami elismerésre terjesztették fel.

• Kimaradt a jogvédő küzdelem, és elért eredményei.

• Kimaradt a közkegyelem kérdése.

• Az első számú ajánlása ennek a jelentésnek az, hogy meg kell büntetni azokat, akik nem jelennek meg a bizottság előtt. (Ezt már szeptemberben Gaudi benyújtotta, de tárgysorozatba sem vette az országgyűlés.)

• Az emberek szemét kilövöldöző rendőrök anyagi elismerését irányozzák elő.

Gaudi-Nagy Tamás felelősségének érezte, hogy összefoglalja kritikai észrevételeit. Jogvédőként Morvai Krisztinával és jogvédő társaikkal évek óta küzdöttek ezzel az embertelen rendszerrel szemben, őket is lefújták a rendőrök, őket is megfigyelték, személye ellen fegyelmi eljárásokat indítottak, folyamatos sajtótámadások voltak. Morvai Krisztinát politikai támadás is érte, amikor Lendvai Ildikó felszólította, hogy mondjon le EP-mandátumáról, mert „nem képviselheti az országot olyan ember, aki szerinte védelmet kér, a megalapozott gyanú szerint egy terrorista halálbrigád vezetőjének”.

Úgy tűnik, újra felmelegítették a Szilvási-Draskovics-Lendvai boszorkány konyhában kifőzött levest, ami előtt milliók állnak értetlenül. Hogy fordulhat ez elő, és miért nem az elszámoltatásról van szó. Több jogász kollégájával együtt megállapították, hogy a Btk 261.§-a szerint a terrorcselekményt Gyurcsány Ferenc és társai követték el 2006 őszén, akik hatalmuk megtartásáért súlyos, 10-15 évvel járó bűncselekményeket követtek el.

A 18 oldalas, részletekre is kiterjedő jelentést az Emberjogi Bizottság tárgyalni fogja. A 2002 és 2006 ősze közötti állami súlyos jogsértések között 11 jogsértést, a 2006-ot követő időszakban 21 jogsértést tárt fel a jelentés, melyeknél a bíróságok, az ombudsman megállapították a kirívó, súlyos jogsértéseket. Keller László 70 feljelentését mind megszüntették. A jogsértések a nemzeti ünnepek meggyalázásával, a nemzeti ellenállás kiemelkedő alakjaival szembeni eljárások indításával vannak összefüggésben.

A jogsértések a NJSZ honlapján a jogsértések leírása megtekinthető.

A kormány módosító javaslatot terjesztett be, melynek értelmében terrorizmusra hivatkozva bírói tudomás nélkül a lehallgatás, a megfigyelés teljes körű rendőrségi ellenőrzés lehetőségét biztosítja azokkal szemben, akik tekintetében a terrorizmus gyanúja felmerül. Már a terrorizmus megelőzését is használja a törvény, a jogkorlátozást illetően.

Budaházy György ellen jelenleg 13 eljárás zajlik. Ezek 8 év alatt gyűltek össze, melyeket politikai ellenálló tevékenységével gyűjtött össze. A házkutatások alkalmával liszten és üzemanyagon kívül mást a kommandósok lefoglalni nem tudtak.

F. Róbert 2010.10.26-án visszavonta az ellene folyó eljárás alatt tett vallomását, mivel azokat félelemből és családjáért érzett aggodalomból tette, mivel nyomást gyakoroltak rá. Kérte, hogy vallomását a bíróság zárja ki a bizonyítékok sorából. Ennek alapján, mondta Gaudi, a Magyar Nemzetben megjelent F. Róbertre hivatkozó cikknek nincs valós alapja, valamint a Hír TV állításai is ezzel kapcsolatban valótlanok. Budaházy György ellen a gyurcsányi koncepciós per sajnálatosan most is folytatódik.

2006. október 31-én Szilvási György 4 parlamenti bizottság összevont ülésén azt nyilatkozta, hogy szeptember 18-át követően a Gyurcsány-rendszer megdöntésére „szélsőjobboldali” szervezetek, akik addig önállóan dolgoztak, akár a fegyverhasználatot is alkalmazó hálózatok kiépítésére törekedtek. Kapcsolatot kerestek és találtak parlamenti pártokhoz és ismert politikai szervezetekhez. Ilyennek tekintette a 64 Vármegye Mozgalmat, a Lelkiismeret 88-at, a Kuruc infó körülieket, akik kapcsolatot találtak a Magyarok Világszövetsége, a MIÉP, a Jobbik és a Magosz, valamint a helyi Fidesz szervezetek egyes vezetőivel is. A 2006. október 23-i „törvénysértő tevékenységekben” egyes helyi Fidesz szervezetek is részt vettek. Szilvási ez alkalommal mindenkit figyelmeztetett, hogy a hatalom elleni minden lépést megakadályoznak. Szilvási az „alkotmányos” rend elleni tiltakozások hatására indította útjára a koncepciós eljárást a Hunnia Mozgalom ellen, miközben hamis bizonyítékok gyártódtak. Jelenleg 17 személyt vádolnak, 3 személy van másfél év óta előzetes letartóztatásban. A 20.000 oldalnyi vádanyag egyetlen bizonyítékot sem tartalmaz sem a vádanyag, sem az újságcikkek vonatkozásában.

Az emberek elszámoltatást akarnak az elkövetett bűnökért, ezzel kellene a sajtónak végre foglalkoznia. Az albizottsági jelentés sajnálatosan nem teljesítette az elvárásokat.

Az albizottság alelnökeként, jogászi esküjéhez híven az igazságért továbbra is mindent megtesz, „amíg nem jön érte is a „fekete autó””. Jelentésének – melyet az albizottság tárgyalni fog – 21. pontja szól az ellenzéki személyek és szervezetek fokozott kriminalizálásáról, a koncepciós eljárásokról.

szerint a Magyar Nemzet és a többi magát nemzetinek valló sajtóorgánum úgy tűnik, abban érdekelt, hogy a vádiraton túlmenően „hátborzongató” cselekményeket igyekezzen feltárni, mint Lendvai liftben tervezett felrobbantása, Lapid kocsija alján lévő valami. Egyben azt igazolni, hogy a Gyurcsány-rendszer oszlopos vezetői üldöztetés és jogsértő sorozat kiszolgáltatott áldozatai, nem pedig „alávaló gazemberek”, akik a nemzeti ünnepen kilövették az emberek szemét, valamint folyamatosan kifosztották az országot.

Tart attól, hogy amerikai és más terror ellenes szervezetek elvárásnak megfelelően zajlanak ezek a történések, melynek eredménye a TEH létrehozása, az ügyészség igyekezte, hogy megfeleljen. A média pedig „ráhangolja” a nézőket és olvasókat egy – valójában nem létező – ellenségkép kialakításához, mellyel félelemkeltés a cél. Megjegyezte, hogy a sajtóhírrel ellentétben Budaházy ügyvédje nem Gaudi-Nagy Tamás, hanem dr. Király Gábor ügyvéd.

Meglátása szerint az ötvenes évek Rajk perhez hasonlóan állították össze a vádakat a Hunnia csoporttal kapcsolatban. A nemzeti média sajnálatosan Szilvási koncepcióját erősíti Lapid, Lendvai „áldozatkénti” feltüntetésében, miközben Lapid nevéhez kötődnek elsősorban 2006 őszének rendőri megtorlásai.

Morvai Krisztina EP-képviselő, elkötelezett nemzeti jogvédőként ezért nyílt levélben fordult a tv-nézőkhöz és újságolvasókhoz, a segítségüket kérve. Levelét korábban több internetes fórumon is közzétették.

Levelében bemutatja a tényeket, szembe állítva a hamis állításokkal. Felhívja a figyelmet, hogy a most folyó pszichológiai hadviselésnek figyelemelterelés a célja.

Emlékeztetett a hatalom elmúlt 8 évére, a súlyos állami jogsértésekre, melyeknek tömeges megfélemlítés volt a célja a tiltakozó megmozdulások el- és vérbefojtásával. Az elérendő céljuk, hogy senki ne merjen szembe szállni a diktátorokkal, ellenállást gyakorolni az elnyomással, és az ország gazdasági kifosztásával szemben.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tevékenységének köszönhetően a megfélemlítés nem sikerült. Következetes kiállásuk a vádlottak felmentéséért, eredményes volt. Jogtörténeti jelentőségű az emberek kártérítése.

Az albizottság jelentésétől azt is várták, hogy kimondja, az emberi igazságérzetből fakadóan jog és elvárás, hogy a diktatúrával szembe kell szállni, a szabadságot és az emberi jogokat megvédelmezzék.

Megfogalmazása szerint a nemzeti jogvédők dr. Gaudi-Nagy Tamás vezetésével többet tettek Magyarország szabadságáért, mint a 20 év politikusai együttvéve.

Az a támadás, amely a média részéről érte személyüket, azt jelzi, hogy már a jogvédők sincsenek biztonságban. Ott tartunk, hogy már a jogvédőket kell megvédenie az embereknek. Kafkai légkör kezd kialakulni, és nem lesz, aki kiálljon, ha megszűnik a jogvédelem.

Költői kérdéssel zárta a sajtótájékoztatót:

Hogyan fordulhat elő, hogy az új, forradalmi rendszerben a forradalmi személyek ellen folyik eljárás, és nem a bűnösök ellen?!

A Magyar Nemzet jelenlévő újságírója több kérdést is feltett, védve a lap becsületét. Az újságíró és Gaudi-Nagy Tamás között élénk vita bontakozott ki.

(Forrás: Orbán Éva)

JOBBIK GONDOLAT