2011. május 11. Közélet

  „Jelenleg is zajlik a zsidó köz- és vallási élet újrarendeződése. Ennek a jogi hátterét végre biztosítani kellene, s remélem, az új egyházi törvény erre is alkalmas lesz” – mondta lapunknak Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, aki szerint a zsidóságnak a teljes társadalom felé is meg kell mutatnia értékeit, mert ez valóban segít lebontani az előítéleteket. Köves Slomó közölte: önmagában nagy előrelépésnek tartja, hogy a kabinet hosszú-hosszú évek után odáig jutott, szélesíteni kell a zsidó közösségekkel való tárgyalást, s mindenkinek, aki komoly munkát végez, meg kell adni a lehetőséget, hogy kinyilvánítsa a véleményét. „Ez történelmi jelentőségű lépés. Az előző kormányok álláspontja rendre az volt, hogy nem kívánnak beavatkozni a zsidó közéletbe. Csakhogy azzal, hogy bizonyos szervezeteket negligáltak, másokat kiemeltek, éppen ezt tették” – jegyezte meg.

Az EMIH vezető rabbija felhívta a figyelmet, arról még nem hallott, hogy az Orbán-kormányt valaki antiszemitának nevezte volna. „Azzal azonban én is egyetértek, hogy a hozzá közeli médiumokban megjelentek antiszemita jellegű írások. Emlékeztetném, hogy az önök lapjának egyik szerzőjével, Bayer Zsolttal is komoly vitám van” – mondta Köves Slomó.

A dolgok ma pozitív irányba tartanak

Köves Slomó történelmi jelentőségű lépésnek tartja, hogy a kabinet végre szélesítette a zsidó közösségekkel való tárgyalást „Jelenleg is zajlik a zsidó köz- és vallási élet újrarendeződése. Ennek a jogi hátterét végre biztosítani kellene, s remélem, az új egyházi törvény erre is alkalmas lesz” – mondta el lapunknak Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. Szerinte a zsidóságnak meg kell mutatnia értékeit a teljes társadalomnak is, mert ez valóban segít lebontani az előítéleteket.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint az előző kormányok éppen azzal avatkoztak be a zsidó közéletbe, hogy bizonyos szervezeteket kiemeltek

– Zsidó viccek olvashatók azokon a plakátokon, amelyekkel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kampányol az egyszázalékos adófelajánlásokért. Igen szokatlan megoldás. Honnan jött az ötlet?

– Az egyszázalékos kampány nemcsak arra alkalmas, hogy a hívektől támogatást szerezzünk, hanem lehetőséget is ad valamilyen üzenet eljuttatására a társadalomhoz. Ezzel a mostani akcióval a negatív sztereotípiákat kívánjuk megdönteni. Mind a zsidó, mind az egyház szóhoz kapcsolódnak előítéletek. A vallásos emberekről többen hajlamosak feltételezni, hogy bigottak, a világtól elrugaszkodva élnek, sőt olykor álszentek. A zsidókról pedig sokan gondolják, hogy túl érzékenyek és ridegek a külvilággal szemben. Ezért amikor valaki az utcán sétálva meglátja valamelyik plakátunkat, remélem, a meglepetéstől megáll egy pillanatra, és elgondolkodik. Van esély arra, hogy rádöbben: egész „emberi”, s nem valami megközelíthetetlen, bezárkózott társaság vagyunk. Ez persze csak gondolatébresztő, innen azonban tovább lehet lépni.

– Mi alapján döntötték el, mely vicceket alkalmazzák?

– Próbáltunk ügyelni arra, hogy durva tréfákat – amelyek egyébként olykor még viccesek is – ne tegyünk ki a plakátokra, mert ez vélhetően nem a jó irányba vinné az ügyet. Egyébként a zsidó vicceknek, különösen Budapesten, óriási hagyományuk van. Rengeteg zsidó származású humorista van, akikre büszkék is vagyunk. Bármilyen furcsa, ennek vallási gyökerei is vannak. A Talmud azt tanítja, Rává, a híres babiloni rabbi, a tanítását mindig egy viccel kezdte, hogy felkeltse hallgatóságának az érdeklődését, és „szellemüket megnyissa”.

– Hamarosan a parlament elé kerül az új egyházi törvény. Bár végleges döntések még nincsenek, a tervezett módosításokról nagy vonalakban már hallhattunk. Mi a véleménye ezekről?

– Eddigi ismereteim szerint a dolgok pozitív irányba tartanak. Egyetértek azzal, hogy nem lehet minden civil szerveződést egyformán kezelni. Habár mindegyik fontos, nyilvánvalóan a magyarországi történelmi egyházak komoly szerepet játszottak mind az európai kultúra, mind a magyar nemzeti örökség kialakulásában.

– Miként érintheti mindez az EMIH-et?

– A zsidóság ebben az értelemben különleges helyzetben van. Az úgynevezett történelmi egyházak finanszírozása jelenleg elsősorban a kommunizmus idején eltulajdonított értékek részleges kompenzációját, és az ezáltali működés lehetőségét takarja. A zsidó közösségektől azonban nemcsak a vagyont vette el annak idején a hatalom, hanem még a hívek nagy részét is elpusztította. Tehát a közösséget is újra kellett, kell építeni, hiszen a holokauszt után, a kommunista diktatúra időszakában a megmaradtak is bezárkóztak, eltávolodtak a hitüktől. Mivel „megszakadt a fonál”, jelenleg is zajlik a zsidó köz- és vallási élet újrarendeződése. Ennek a jogi hátterét végre biztosítani kellene, s remélem, a törvény erre is alkalmas lesz.

– A mostani kormányzat jóval szélesebb körben egyeztet a zsidóság képviselőivel, mint az az előző ciklusokban jellemző volt. Hogy halad ez a folyamat?

– Önmagában nagy előrelépésnek tartom, hogy a kabinet hosszú-hosszú évek után odáig jutott, szélesíteni kell a zsidó közösségekkel való tárgyalást, s mindenkinek, aki komoly munkát végez, meg kell adni a lehetőséget, hogy kinyilvánítsa a véleményét. Ez történelmi jelentőségű lépés. Az előző kormányok álláspontja rendre az volt, hogy nem kívánnak beavatkozni a zsidó közéletbe. Csakhogy azzal, hogy bizonyos szervezeteket negligáltak, másokat kiemeltek, éppen ezt tették. A mostani fórumokon olyan kérdéseket is meg tudunk beszélni, amelyekre eddig nem volt mód.

– A magyar kormánnyal szemben továbbra is hallhatunk elítélő – antiszemitizmusra utaló – megjegyzéseket, sokszor külföldről. Valósak a félelmek?

– Arról még nem hallottam, hogy a kormányt valaki antiszemitának nevezte volna, azzal azonban én is egyetértek, hogy a hozzá közeli médiumokban megjelentek antiszemita jellegű írások. Emlékeztetném, hogy az önök lapjának egyik szerzőjével, Bayer Zsolttal is komoly vitám van. Saját tapasztalataim szerint a választások előtti időszakban igencsak elfajult a közhangulat, engem is gyakran ért verbális inzultus az utcán. A kormányváltás óta az ilyen esetek csökkentek, aminek több oka is lehet. Egyrészt azzal, hogy a demagóg, rasszista kijelentéseket is vállaló szélsőjobboldali párt bekerült a parlamentbe, az ő szavazóik, úgymond, talán kielégültek. Ez azonban korántsem megnyugtató. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy amikor bizonyos rendelkezések, például a médiatörvény vagy az alkotmány miatt kritizálja valaki a kormányt, abba nem szabad belekeverni az antiszemitizmust. Viszont a pártok és különösen a mindenkori kormány közös felelőssége, hogy ne adjanak teret a gyűlöletkeltő megnyilvánulásoknak.

– „Azt kellene hangsúlyozni saját magunk és így a többségi társadalom felé is, hogy a zsidóság több ezer éves történelme során rengeteg pótolhatatlan értékkel gazdagította az emberiséget. A hagyományok ismerete elengedhetetlen a zsidó embernek a pozitív azonosságtudat kialakításához, amely egyúttal védelmet is jelenthet az előítéletekkel szemben” – jelentette ki évekkel ezelőtt lapunknak. Történt előrelépés ezen a területen?

– Feladatunknak érzem, hogy a közösségtől eltávolodó, zsidó származású embereknek megadjuk a lehetőséget saját szellemi örökségük megismerésére. Másrészt a teljes társadalomnak is meg kell mutatnunk értékeinket, mert ez valóban segít lebontani az előítéleteket. Nagyon sok munka van még, de óriási eredményeket tudhatunk magunk mögött. Mondok egy példát. 1998-ban rendeztünk először hanukaünnepséget a Nyugati téren, amitől még a zsidóságon belül is sokan óvtak bennünket, mondván, ezt provokációnak veszik majd egyesek, és csak erősítjük vele az antiszemitizmust. Ez a félelem nem igazolódott be, sőt. Azóta működik például az igen sikeres Zsidó Nyári Fesztivál vagy az ugyancsak népszerű gasztronómiai fesztivál, a gyertyagyújtásainkra pedig most már rendre sok százan járnak ünnepelni. Sajnos egy demokráciában együtt kell élni azzal, hogy vannak, akik vállalhatatlan nézeteket hangoztatnak, de ez természetes. Egyértelműen érzem azonban a pozitív tendenciákat is.

(Magyar Hirlap online)

Kommentál

Drága aranybarátaim..

Mint tudjuk a zsidó vallás, aki közben toleranciát hirdet, megkülönbözteti az embereket zsidóra és nemzsidó tisztátalan (állatoktól származó) emberekre. Talán ezen kéne változtatniuk, akkor megszűnne a gyűlölet és a felsőrendűség hirdetése. Talán be kéne fejezni az új nemzedék törvényes lenyúlását a holokauszt kárpótlás jegyében. Talán úgy kéne élniük, hogy tiszteletbe tartanánk a MAGYAR alkotmányt. Talán úgy kéne élniük, hogy a üzleti hasznuk törvényes részét be fizetnénk a magyar Államkasszába.

Ez ugyebár nagy kérés. Ez olyan mint ha a kígyó a saját farkába harapna...

Vagy az egész nyilatkozat csak azért van, hogy újabb holokauszt kárpótlást nyúljanak le törvényesen az új nemzedéktől? Mert nekik nem számit a váltság ? Legfeljebb a nemzsidóknak kevesebb szociális és nyugdíj jut...

Szabad Hírek