Az eredmény változását meghatározta a kamateredmény és a pénzügyi műveletek eredményének jelentős visszaesése, ami elsősorban a forint- és devizahozamok közötti különbség növekedésével magyarázható. A devizaárfolyam-változásból származó nyereség ugyanakkor közel 60 milliárd forinttal emelkedett, és az egyéb eredménytényezőkből származó nettó ráfordítások is alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban.

Az éves jelentésben az MNB rögzíti: 2012-ben 3,9 milliárd euróval csökkent a devizatartalék, amely tavaly év végén összesen 33,9 milliárd euró volt. A csökkenés mögött meghatározóan a magyar állam adósságtörlesztési célú kifizetései számára biztosított (együttesen mintegy 5,1 milliárd euró) és a devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó euróeladások (1,7 milliárd euró) állnak, amit – jelentős nemzetközi tőkepiaci forrásbevonás híján – csak részben kompenzáltak az Európai Bizottságtól érkező transzferek (3,1 milliárd euró).

Megközelítőleg 40 milliárdos mínusszal zárta a tavalyi évet az MNB

Fotó: MNO

Az elnöki összefoglalóban Simor András közölte: az éves átlagos infláció 2012-ben 5,7 százalék volt, az áremelkedés üteme az év egészében számottevően meghaladta az inflációs cél teljesülése szempontjából utólag még elfogadhatónak tekintett 3 plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávot. A magas infláció elsősorban az indirektadó-emelések következménye volt; az inflációs alapfolyamatot megragadó mutatók visszafogott keresletoldali inflációs nyomást jeleztek.

A jelentés sikeresnek minősíti a július elején elindult napközbeni átutalási rendszert, amelynek révén az elektronikusan beadott átutalási megbízások teljesítési ideje a korábbi egy munkanapról maximum 4 órára csökkent. A lerövidült teljesítési határidő eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltatók lakossági és vállalati ügyfelei időt és pénzt takaríthatnak meg.

A forint hamisításának 2010 végén kezdődött visszaszorulása 2012-ben folytatódott: a forgalomból kivont hamis forintbankjegyek száma 2011-hez képest mintegy 9 százalékkal csökkent – állapítja meg a jelentés.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank leköszönő elnöke szerint hivatali ideje alatt az MNB aktívabban is felléphetett volna a devizahitelezés terjedése ellen, bár más eszközük nem nagyon volt, mint a szavuk, ugyanis a jegybank semmilyen szabályozói eszközzel nem rendelkezett 2012. január elsejéig. Az MNB elnöke az M1 Az Este című műsorában mondta ezt hétfőn. „Azt gondolom, voltak hibás döntéseim, mint ahogy másnak is vannak hibás döntései” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy érez-e felelősséget a helyzetért, amelybe Magyarország került, úgy válaszolt: hibás döntés volt például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada, 70 százaléka az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen. „Amit tehettünk volna, az az, hogy minden héten interjút adunk, és huszonötször elmondjuk egy nap, hogy ez kockázatos dolog. Ezt tehettük volna, de nem tettük. Ez hiba volt” – fogalmazott.

A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során. A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a hét legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.

Ami segítette a külföldi spekulánsok érdekeit.

Szabad Hirek