2012. szeptember 24. Közélet

„Nem antidemokratikus, nem részrehajló a szabályozás”

Más stratégia szükséges az ellenzéki együttműködés, illetve a külön indulások esetén, de ez még a jövő zenéje. A jobboldali pártszövetség szempontjából „az egy a tábor, egy a zászló” stratégia igenis bevált – mondta a lapunknak adott interjúban Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. A választási feliratkozás kapcsán közölte, a rendszer több, döntően angolszász országban létezik, használják is, nem jelent nehézséget, nem antidemokratikus és nem részrehajló. A kopogtatócédulák helyébe lépő új rendszerhez több ellenzéki javaslatot is figyelembe vesznek majd. Szerinte az LMP-nek és az MSZP-nek is nehéz összegyűjteni a megfelelő mennyiségű ajánlószelvényt, így számukra is kedvező az új szabályozás. Kubatov Gábor szólt arról is, a Jobbikkal nem működnének együtt, mivel a párt „az elmúlt két évben a parlamentben egyáltalán nem segítette a kormányt, sőt hevesebben támadta, mint a baloldal”. Hangsúlyozta, a Fideszben nincs feszültség a parlamenti létszám 2014-es csökkenésére való készülés kapcsán.

Bővíti a demokráciát az új rendszer 

Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója szerint a jobboldalon nincs ok változtatni, bevált az „egy a tábor, egy a zászló” stratégiája
Más és más stratégia szükséges az ellenzéki összeborulás, illetve a külön indulás esetén is – mondta lapunknak Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója. Hangsúlyozta, szó sincs feszültségről a kormánypártban a parlamenti létszám 2014-es csökkenésére készülés kapcsán.

– Örökzöld téma 2010 óta a Kubatov-listázás. Mit szól hozzá, hogy még ma is gyakran támadja emiatt az ellenzék?
– Mondhatnám, az ellenzéknek ez a dolga, de néhány pontot érdemes tisztázni, hogy mindenki világosan megértse, mi is itt a helyzet. Minden pártnak, így az MSZP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek is van a támogatóiról adatbázisa, ugyanúgy, ahogy a Fidesznek is. Hangsúlyozom, szimpatizánsokról van szó, akik beleegyeztek abba, hogy az adott párt kezelje az adataikat, és megkeresse őket. Ezt az adatgyűjtési folyamatot a törvény rendkívül szigorúan szabályozza. Érdekes, 2010-ben, a két választási forduló között volt egy átfogó ombudsmani vizsgálat, amely két dolgot állapított meg. Elsőként azt, hogy valóban minden pártnak vannak adatbázisai, másodszor pedig azt, hogy az adatkezelés egyedül a Fidesznél jogszerű.

– És mit szól ahhoz, hogy az ellenzék a Fidesz által tervezett előzetes regisztráció rendszerét összeköti a nevével, állítva, az állam a feliratkozott választók névsorát majd kiszolgáltatja a Fidesz pártigazgatójának, hogy könnyebben el tudja érni a szavazókat?
– Ki mint él, úgy ítél – tartja a mondás. De mindentől függetlenül számomra nem először válik világossá, hogy az ellenzék csak riogatással és félelemkeltéssel operál, ahelyett, hogy konkrétan elmondaná, milyen javaslatai vannak. Így viszonylag nehéz bármelyik pártról is azt gondolni, hogy minimálisan is kompetens.

– De a támadással azt sugallják, hogy önök vannak kormányon, így a belügyminiszter ellenőrzése alatt álló névjegyzék bármikor a Fidesz számítógépein landolhat.
– Az előbb említett mondást tudnám megint idézni. Úgy látom, az MSZP-ben még tartja magát a régi jelmondat: „Hazudtunk reggel, hazudtunk nappal, hazudtunk este.” Ha nem így lenne, már régen elhatárolódtak volna Gyurcsány Ferenctől, az őszödi beszéd után megvonták volna a bizalmat az akkori miniszterelnöktől, de sem annak idején, sem most nem tették. Úgyhogy a helyzet mit sem változott: ma is derékig állnak a hazugságban, és praxisszinten használják is.

– Mi szükség van egyébként a feliratkozásra?
– Egyfelől feliratkozás több, döntően angolszász országban létezik, használják is, ott nem jelent nehézséget, nem antidemokratikus, nem részrehajló. Másfelől a Velencei Bizottság azt írja elő, hogy olyan törvényeket kell alkotni, amelyek minden állampolgárra egyformán vonatkoznak. Így a választások előtt fel kell iratkozniuk a magyar névjegyzékbe a kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, a külföldön dolgozó magyaroknak, illetve az állandó lakhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt lakó magyar állampolgároknak is.

– De azt is állítják az ellenzéki megszólalók, hogy a névjegyzékkel nincs semmi probléma, így indokolatlan az itthon élő nyolcmillió magyar választó regisztrációja.
– A 2006-os adatok szerint tízezrével voltak olyan magyar állampolgárok, akik nem szerepeltek a névjegyzékben különböző adminisztrációs hibák miatt. Tehát azzal szemben, amit az ellenzék és szakértői csapata állít, a névjegyzék pontatlan volt. De továbbmegyek: előzetes feliratkozás idáig is létezett. Ha valaki ugyanis nem szerepelt a kifüggesztett névjegyzékben, egy meghatározott időszakban fel kellett vetetnie magát a lajstromba.

– Gondolkodnak-e már a feliratkozási kampány részleteiről?
– Minden attól függ, a szabályozás mit enged meg a pártoknak, mennyit vállal magára az állam ebből a szerepből. Ha olcsóbbá szeretnénk tenni a választást, érdemes elgondolkodni, milyen eszköz lehet bevethető ebben az időszakban. Franciaországban például egyáltalán nincs televíziós pártkampány. Szerintem egy hely van, ahol nem lehet, nem is érdemes szabályozást bevezetni: az internet. A jó hír többek között az, hogy az új jogszabályi háttér arra is lehetőséget adhat, hogy azok az állampolgárok, akiket nem érdekel a politika, megállítsák a küszöbön a kampányt. Hiszen azokat, akik nem regisztrálnak, nem lehet majd felkeresni bizonyos kampányüzenetekkel.

– Eltűnik a kopogtatócédula-rendszer, helyette – a korábbi hétszázötven helyett - csupán kétszáz ajánlás kell majd egy-egy választókerületben az egyéni induláshoz. Miért jobb ez az eljárás?
– Sokszor elhangzik az érv, amely szerint önkényesen hozunk döntéseket fontos kérdésekben, de jó cáfolata ennek ez az új rendszer is. Az LMP javasolta, csökkentsük a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások számát. Gondolom azért, mert nekik kínszenvedés összeszedni ezerötszáz vagy hétszázötven ajánlást. Megfontoltuk a javaslatukat, és megpróbáljuk beépíteni az új törvénybe. Amúgy megjegyzem, az MSZP rendszeresen küszködik a megfelelő mennyiségű ajánlószelvény összegyűjtésével.

– Jól értem, hogy az MSZP-nek és az LMP-nek szeretnének segíteni az ajánlási küszöb letolásával?
– Amennyiben Magyarország valamennyi ellenzéki parlamenti pártjának ilyen nehéz dolga van az ajánlószelvényekkel, akkor mi lehet a többi szervezettel vagy a függetlenekkel? De itt van a Jobbik is, amely 2010-ben „beleizzadt” az V. kerületben, hogy összegyűjtse az induláshoz szükséges kopogtatócédulákat. A demokráciát tehát bővítjük, hiszen a kétszáz ajánlást – főleg úgy, hogy egy szavazó több indulót is jelölhet – sokkal több szervezet és független jelölt tudja majd összegyűjteni, mint az eddigi hétszázötvenet. A választásokra regisztrált szavazópolgár ajánlási ívet ír majd alá. De a kétszáz ajánlásért is meg kell dolgozni, ezt pontosan tudja, aki már próbált ajánlást, aláírást vagy kopogtatócédulát gyűjteni.

– Miként készül a Fidesz a 2014-es választásra?
– A politika örökzöld igazsága: „a választások másnapjától a következő választásra készülj”. És bár a 2010-es megmérettetés óta több mint két esztendő telt el, a Fidesz szervezeti értelemben köszöni, jól van. Magam is annak a híve vagyok, hogy nincs külön párt és parlamenti frakció, csak egységes szövetségi rendszer. A kormányzati időszakban a kabinet, a miniszterek, illetve a frakció vezetése vállalja át a „politikacsinálás” jelentős részét, s nekünk, párttagoknak, kötelességünk bízni bennük, támogatni őket. Mindemellett hónapokkal ezelőtt megkezdtük az új választási rendszerre való átállást, mivel a kormányzati ciklus elején csökkentettük az országgyűlési képviselők számát, az eddigi 176 egyéni induló helyett 106 indulhat 2014-ben. Az új rendszer döntően más működést is jelent a voksolás előtt: a nagyobb választókerületek miatt sokkal nagyobb távolságot kell majd bejárniuk jelöltjeinknek a kampány során. Erre rendesen fel kell készülnünk.

– Nincs feszültség a pártban? Sokan kiesnek a mostani képviselők közül a parlamentből, nekik is kell valamilyen jövőképet ajánlani.
– Látom, az ellenzék örülne egy ilyen „problémának”, de erről szó sincs. 2009-ben a képviselőjelöltjeink mindegyike leült Orbán Viktor pártelnökkel egyeztetni. Első számú kérdés volt, tudják-e támogatni azt, hogy a parlamenti létszámot 2014-től majdnem a felére csökkentsük. Akkor minden jelöltünk igent mondott erre. Egyébiránt aki négy évet már dolgozott parlamenti képviselőként, összegyűjtött annyi tapasztalatot, hogy a politikai élet más területén bizonyosan tudja hasznosítani a tudását.

– Milyen kampányt kell majd vinnie a Fidesznek 2014-ben?
– Ezt még nem lehet megmondani, több tényezőtől is függ. Az ellenzéken, konkrétan az MSZP-n, a Demokratikus Koalíción és az LMP-n nagy a nyomás, hogy álljanak össze. Viszont sok esetben nincs érdekegyezőség közöttük, miközben miniszterelnök-jelölt is kell. Az LMP-nek az összeborulás a halálos ítéletet jelentené, odalenne a függetlensége, a Gyurcsánytól való elhatárolódása, a „se bal, se jobb” attitűd. Szóval más és más stratégia szükséges az ellenzéki együttműködés, illetve a külön indulások esetén. De ez még a jövő zenéje. Ami a jobboldali pártszövetséget illeti, nincs indok a változtatásra. Az „egy a tábor, egy a zászló” stratégia igenis bevált. Amúgy meg hiszek abban, hogy a kampány csak őszinte lehet. Nyíltan kell beszélni az emberekkel az ország helyzetéről és lehetőségeiről. Az őszinteséget mindig értékelik az emberek.

– Minden együttműködést kizárnak a Jobbikkal?
– A Jobbik az elmúlt két évben a parlamentben egyáltalán nem segítette a kormányt Magyarország talpra állításában. Sőt, nagyobb és hevesebb támadásokat kaptunk tőlük, mint a baloldaltól. Nekem kifejezetten rosszulesik, hogy egy magát nemzetinek mondó párt így viselkedik. Nincs konstruktív javaslatuk, csak kiabálás, hőzöngés és botrány. A szememben már-már hasonlítanak a szocialistákra.

– Önhöz hasonlóan Torgyán József is vezette a Fradit. Miért kell a politikusoknak ilyen szerepet vállalniuk?

– Negyven éve vagyok fradista, kisgyerekkorom óta csak ez a klub mozgatja meg a szívemet. Fociztam itt, hétről hétre meccsekre jártam. Amikor az ember nagyon szeret valamit, valakit, kész mindent megtenni érte. Nekem a Fradi ilyen. Ahol tudok, segítek a klubnak, hogy ismét a régi pompájában díszelegjen, s megszűnjenek az elmúlt húsz év bizonytalanságai. Ismét magyar kézbe került a stadion, az angol tulajdonostól az egyesület visszavette a labdarúgást, visszakerültek hozzánk a média- és marketingjogok. A gazdálkodást rendbe tettük: csak a labdarúgó-szakosztálynak hatszáznyolcvanmilliós hiánya volt, ezt redukáltuk háromszázmillióra. Mondhatom, jót tett a szigor. Most már legalább nem akarják naponta kikapcsolni a telefont, a villanyt vagy a gázt. Ilyen állapotok voltak ugyanis, amikor másfél éve megérkeztem. Persze mindent nem lehet napok alatt kijavítani, sok munka vár még ránk.  (Magyar Hirlap online)

Szabad Hirek