2010. május 21. Közélet

A lajbis parlamenti jelenet alatt éppen letartóztatták azt a volt világvárosvezető-helyettest, aki addig lelkesen bújt a mentelmi jog mögé.

„ Végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet” – vallotta be egy miniszterelnök nem sokkal a választás után. „…a hazugságot fogja képviselni az új parlamentben” – adott ki nyilatkozatot egy államelnök ugyancsak nem sokkal a választás után.

Májusi hónapban formálódott mind a két mondat. Ám köztük négy esztendő telt el.

Az államelnök személye ugyanaz maradt. Az első vallomáshoz nem volt hozzáfűznivalója: eszerint úgy látta, hogy ha egy miniszterelnök másfél-két éven keresztül hazudik az állampolgároknak, akkor az nem veszélyezteti a demokratikus rendet. A hazugsággal egy másik politikust vádolt meg, pont azt, aki az adott esetben nem hazudott, hanem betartotta – meglehetősen kétes és szerencsétlen – ígéretét.

Ez utóbbi politikus támadhatóan, bírálhatóan, és nagy valószínűséggel – majd a bíróság dönt - helytelenül járt el. Fittyet hányt egy hatályos bírósági ítéletre, és ezzel nem a jogkövető magatartásra serkentette híveit, ami frissen fölesküdött törvényhozóként kötelessége lett volna. Minden bizonnyal hibázott, egyetlen dolgot azonban nem csinált: nem hazudott.

Az államelnöknek mégis a hazugság vádja jutott eszébe.. Lehet, hogy „ spétreflexszel” most lépett föl a négy évvel korábbi hazugság ellen?…

 Egyébként már jó előre fölhergelték: „Az alakuló ülés méltóságát, a demokrácia értékrendjét és a törvényességet azonban komoly sérelem fenyegeti” – írta neki nyílt levélben egy levitézlett pártelnök. A demokrácia értékrendjét féltette az, aki évtizedeken át apparátusi tagja volt a forradalom után sortüzeket rendelő, s azokkal népet irtó pártnak – és ezekért a sortüzekért a volt apparátustag sajnos mindmáig nem kért bocsánatot.

„ A radikális párt már előzetesen jelezte, hogy képviselői egységesen a betiltott Nemzeti Testőrség egyenruhájára emlékeztető öltözetben kívánnak megjelenni” – írta a levitézlett pártelnök. Füllentett. A radikális vezető ugyanis előzetesen jelezte, hogy egyedül ő lesz fekete lajbiban. A levitézlett pártelnök tehát az államelnöknek írt levelében is lódított. Ám ezért nem kapott feddést.

Mit akar a lajbis politikus a levitézlett pártelnök szerint? „…kibújni a törvényes következmények alól, részint a mentelmi jog mögé bújva…”

Mentelmi jog…?

Pont ennek a pártnak az elnöke hivatkozik rá?… Hiszen a lajbis parlamenti jelenet alatt a világváros másik részében éppen letartóztatták azt a volt világvárosvezető-helyettest, aki addig lelkesen bújt a mentelmi jog mögé. Tehette, mert a levitézlett pártelnök pártja az utolsó pillanatig fenntartotta a korrupcióval meggyanúsított pártpolitikus mentelmi jogát.

A tragikomikus vergődést még szánalmasabbá tette, hogy a levitézlett pártelnök pártja kétnapi gondolkodás után visszavonta adott szavát, és tiltakozott a törvényhozási bizottsági elnöki helyek általa is elfogadott kiosztása ellen.

Vajon miért? Netán a határokon túlról érkezett megkeresés? Nézzük csak: a hazugságpárti volt miniszterelnök-jelölt váratlanul „ állambiztonsági kockázatról” beszélt…?

Vagy a határokon belülről jött a jelzés, hogy az adott poszton a leendő elnök esetleg elősegítheti az elmúlt évek néhány rejtélyes ügyének felderítését? Például a 2006. évi őszi vérengzés parancsláncolatáról… Mit is írt a levitézlett pártelnök az államfőnek: „a demokráciát, a parlamentarizmust mindenképpen megalázzák és az alakuló ülést megfosztják méltóságától.”

A demokrácia méltóságáról beszél az az asszony, aki helyeselte, hogy jogkövető állampolgárokat, akik a hazugságpolitika ellen tiltakoznak, fejmagasságban kilőtt gumilövedékkel tegyenek testi fogyatékossá, viperával verjenek véresre.

Méltóságról beszél az az asszony, aki egyetértőleg volt jelen a következő szavak elhangzásakor: „… húzzatok már a picsába ezzel. Gyerünk előre. Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon.”„…lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni…”„…másról szól ez a kurva ország.”„…vegyen mindenki nagy levegőt, igyon kurva sok bort”„…a kurva életbe!”

Ez a politikusnő vette az arcbőrt, és így írt az államelnöknek: „Ennek megfelelően, tisztelettel arra kérjük Népköztársasági Elnök Urat, hogy figyelmeztesse nyilvánosan a radikális pártot, és kérje fel arra: tartsa tiszteletben a demokrácia írott és íratlan szabályait.”

És a különben tiszteletre méltó államfő – „ spétreflexszel” ugyan, de – valamelyest mintha eleget is tett volna a hazugságpárti felkérésnek.

(gondola.hu alapján szerk.)