2010. június 15. Közélet

Veszélyeztetve érzik a zsidók a felsőbbrendűségüket, mert az egyébként még jelen állapotában is botrányos és szégyenletes szájkosártörvényből kimaradt a világvallásuk szent szava: a „holokauszt”. Mi pedig mindjárt elsírjuk magunkat és hamut szórunk a fejünkre.

Rövid életű lehet a holokauszttagadás büntethetősége, ha az Országgyűlés által a héten elfogadott új törvényt a köztársasági elnök aláírja és ezáltal új, nagy valószínűség szerint alkotmányellenes és bizonyosan alkalmazhatatlan szabály lép a nemrég elfogadott. A szabadságot és az emberi méltóságot tisztelők, azaz más szóval a holokausztiparban érdekelt, gyűlölködő cionnácik által megnyugvással fogadott törvényi rendelkezés helyébe- írja a Hetek című hitgyülekezetes szélsőséges szennylapban Hack Péter.

Tévúton járt az MSZP

Mint az emlékezetes, a szocialista parlamenti többség a folyamatos zsidó cionnáci nyomás ellenére nyolc éven keresztül sikertelenül próbálta törvénnyel tiltani a holokauszt tagadását. A kudarc okai maguk a szocialisták voltak, mivel több előterjesztésben is arra törekedtek, hogy ne csupán a holokauszt tagadását büntessék, hanem szélesebb – és egyben meghatározhatatlanabb körben – az úgynevezett „gyűlöletbeszédet” - mely fogalom úgyszintén, mondanunk sem kell: zsidó találmány. A szocialista javaslatok, annak érdekében, hogy minél több kisebbségi helyzetben lévő csoport támogatását megnyerjék, a lehető legszélesebbre kívánták vonni a védendő kört. Ezzel azonban a köztársasági elnök, és az Alkotmánybíróság szerint is indokolatlanul és túl széles körben korlátozták volna a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát. Gyakorlatilag az egyes csoportok, (nemzeti-, etnikai-, vagy életmód alapján kisebbségi helyzetben lévők) kritizálhatatlanságát teremtették volna meg. Ezzel azonban a szocialisták megakadályozták az alkotmányos keretek közötti tiltás lehetőségét is olyan egyértelmű és ugyanakkor büntetőjogi beavatkozást követelő esetekben is, mint a holokauszttagadás.

A nyolc éves kormányzás legvégén az MSZP felismerte, hogy addig tévúton járt, ráadásul a szélesebb korlátozás melletti érdekcsoportok is meggyengültek a párton belül, így a ciklus végén a párt frakcióvezetője új javaslatot készített, amelyet végül elfogadott az utolsó ülésnapján a Gyurcsány-Bajnai diktatúra országgyűlésnek nevezett parlamenti zsinagógája és a gyáva, elvtelen köztársasági elnök aláírása után ki is hirdettek. A 2010. évi XXXVI. törvény a büntető törvénykönyvbe a következő rendelkezést iktatta:„A holokauszt nyilvános tagadása: 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Mert ugyebár a zsidóknak külön előjogok kellenek a BTK-ban is!

A szövegből kikerült a „holokauszt” szó - de igazán egy tapodtat sem jutottunk vele előbbre

Már a törvényjavaslat vitájában a Fidesz felvetette, hogy csak akkor tudja elfogadni a törvényt, ha a holokauszt tagadása mellett a kommunizmus bűneinek tagadását is törvénybe iktatják. Ezt akkor a szocialisták elutasították, így a Fidesz hitvány és elvtelen módon csak tartózkodott a törvény elfogadásakor.

Az új országgyűlés megalakulása után, azonban a Fidesz és a KDNP képviselői új javaslatot fogadtattak el az országgyűlésben. A szövegből teljesen kikerült a „holokauszt” történelmileg egyébként számszerűleg és a valójában megtörtént tényeket tekintve is teljesen zavaros és tisztázatlan megítélésű fogalma és helyére a következő rendelkezés került: 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Emiatt persze a Fidesznek a föld alá kellene süllyednie a szégyentől, hogy egy ekkora alkotmányellenes és az emberi szabadság és véleménynyilvánítási jogokat súlyosan sértő törvényt hatályában fenntartott, de a Likud és a cionnácik majd megsimogatják érte a buksijukat.

Az új megfogalmazással az első probléma, hogy például Magyarországon a nemzeti szocializmusnak nevezett hitleri eszmerendszer helyett a hungarizmus és a nyilaskeresztes mozgalom volt befolyásos helyzetben, majd hatalmon is, így a „mit követtek el” kérdése helyett a „ki követte el” kérdésre exponál az új szöveg. Ezzel megnyitja arra a lehetőséget, hogy valaki a bíróság előtt arra hivatkozzon, hogy a zsidók és bárki mások egyébként nem túl nagy számban és legtöbbször az ellenséggel való összejátszásért, árulásért történt Dunába-lövése, nem a nemzeti szocializmus, hanem a hungarizmus zászlaja alatt történt így annak jelentéktelen színben való feltöltése nem is büntethető. Ezzel egyet is érthetünk: Magyarországon soha nem volt nemzetiszocialista hatalom. (Német megszállásra a báb kormánya, továbbá a szovjet megszállás báb kormánya a kádárizmus. Bár, hogyan is nevezzük, jogilag egyenrangú egymással. Csak játék a szavakkal.)

Relativizálják a holokausztot - mert még kiderülne, hogy a zsidók nagyságrendekkel több ember pusztítottak el és pusztítanak el ma is

A kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más bűncselekmények (államosítót megtorlás jegyében) bevonása több problémát is felvet. Leginkább talán azt, hogy ez szorosan kötődik a zsidókhoz és a zsidó eredethez: Marx. Engels, Lenin, Trockij, Rákosi és bandája - hogy csak néhány fő zsidó gazembert említsünk. Az első, hogy a javaslat elfogadói ezen keresztül kétségtelenül relativizálják a holokausztot. Nem vitatható, hogy a kommunizmus nevében is sok millió embert irtottak ki és a végrehajtás módjában sem volt különbség. A lényeges különbség, ami a holokausztot páratlanná teszi a történelemben, az az, hogy az egyetlen eset, amikor egy nép faji alapon való teljes kiirtását tették államok – így a magyar állam is - politikájuk részévé. Azt elfelejtette hozzáfűzni a gazember, hogy a kommunisták pedig társadalmi rétegek szerint irtottak ki, vagy éheztettek halálra népcsoportokat, mégpedig összesítve legalább 30-40-szer több embert, mint a nemzetiszocialisták.

A másik lényeges kérdés, hogy mi teszi szükségessé egy magatartás büntetését. A büntetőjogi szabályozást csak végső eszközként, az arányosság követelményét szem előtt tartva lehet alkalmazni. A holokauszt tagadásának büntetését mind Nyugat-, mind Kelet- Európában az „újfasiszta” csoportok újságok, rádiók, internetes honlapok megjelenése indokolta. Magyarországon is ez indokolja. Miszerintünk pedig az, hogy a békés és liberális és eredetileg döntő többségében keresztény Ny-Európába tudták magukat befészkelni úgy a cionnácik, hogy piszkos akaratukat rákényszerítsék a törvényhozásra és az ezredik bőrt is lehúzhassák holokauszt-kárpótlás címén. Milyen érdekes azonban, hogy az Amerikai Egyesült Államok, amely az izraeli apartheid rémállam legfőbb anyagi és katonai támogatója, még nagyon őrzi a szólás-, egyesülési és véleménynyilvánítási szabadságot és ott működhet például a fehér emberek érdekvédelmét és a fehér faj megmaradásának elősegítését is magára vállaló Nemzetiszocialista Mozgalom is.

Fenyegetettség

A holokausztot tagadók fő célja nem történelem megvitatása, hanem megismétlése - folytatja az aljas gyűlölködését és rágalmait a Hack nevű szélsőséges cionnáci gazember. Az iráni vezetés és a szolgálatában álló terrorcsoportok, élvezve európai baloldali és szélsőjobboldali csoportok támogatását, ma is faji alapú népirtásról beszélnek. Izrael pedig nem csak beszél róla, hanem azt is teszi - tehetnénk hozzá. Míg a faji alapú uszítás és ezen keresztül a zsidók és a zsidó állam megsemmisítésére irányuló retorika egyre szélesebb körben terjed, az ilyen nézetekkel szembeni társadalmi méretű kirekesztés, vagy védekezés szerencsére kudarcot vallott, ugyanis az igazságot, a zsidók aljasságát egy bizonyos határ felett eltagadni nem lehet. Ez indokolja a jogi védekezés helyzethez való igazítását. Az Elie Wiesel néven lébecoló közismert holokausztipari szélhámos szerint: „a holokauszt egyik tanulsága, hogy jobban higgyek ellenségeim fenyegetésében, mint barátaim ígéreteiben”. Meg a folyamatosan csordogáló kárpótlás is ugyebár....

A kétségtelenül jelenlevő fenyegetés indokolja, hogy az állam a védelem szintjét felemelje a cionisták szerint. Hasonló veszély a kommunizmussal kapcsolatban nem tapasztalható, így a jogi védekezés kiterjesztése erre a területre érzelmileg érthető, de jogilag nem védhető, és nem indokolható és a zsidó felsőbbrendűség miatt sem fér a bögyébe, hogy nem kapnak külön büntetőjogi védelmet, mely mint a fentiekben is írtuk - ordítóan alkotmányellenes és mielőbb kiiktatandó a jogrendünkből, amit egy normális kormánynak és normális törvényhozásnak kötelessége is megtenni.

Amennyiben az elnök nem írja alá az új törvényt – amire az ugyanazon törvényben szabályozott „három csapás” egyes rendelkezései miatt is van oka – akkor hatályban marad a februárban elfogadott szöveg. A szabadságjogok korlátozásának alkotmányos követelményei alapján ez lenne a kívánatos megoldás - az erőszakos kisebbségi bűnözők pedig garázdálkodjanak, gyilkolásszanak továbbra is, a holokauszt-kárpótlásokból megzsírosodott zsidókat (mint felsőrendűeket) pedig majd megvédi az In-Kal, a többi ember pedig nem számít.
(ATV nyomán Szent Korona Rádió alapján szerk.)