Megtartotta alakuló ülését az Országházban csütörtökön a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyarországi zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történő megemlékezés előkészítése.

A kiirtottak

A bizottság elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntő beszédében azt mondta: a kormány azért hozta létre a testületet, mert "kiemelten fontosnak tartja a szembenézést és a bocsánatkérést, amely a kommunista diktatúra alatt elmaradt, az elmúlt huszonkét évben pedig felemásra sikerült".

Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidó szervezet vezetője mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.

Frissítés: "A bocsánatkérést pedig a nemzeti identitás részévé kell tenni", egész évben az '56-osokat akasztó zsidók bocsánatáért kell(ene) könyörögnünk...

A szembenézés és a bocsánatkérés esztendejének kell lennie 2014-nek, a holokauszt emlékévének - mondta a Miniszterelnökséget vezető államtitkár csütörtökön az MTI-nek, miután megtartotta alakuló ülését a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság. Lázár János szerint a szembenézés az emlékezés parancsának és a felejtés tilalmának törvényerőre emelését jelenti, a bocsánatkérést pedig a nemzeti identitás részévé kell tenni.

Lázár János a bizottság megalakulása után az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: a holokauszt emlékévének nem az egyéni, nem az értelmiségi szembenézések és bocsánatkérések idejének, és nem is a jogi-politikai igazságtétel idejének kell lennie, hanem a "nemzeti szembenézés, a nemzeti bocsánatkérés idejének".

"Az elmúlt két évtized szabadsága lehetővé tette volna, hogy a kommunizmus hétköznapi hazugságait, piszkos alkuit és elhallgatásait felmondjuk, katarzist érjünk el a holokauszthoz való nemzeti viszony kérdésében is. Hogy nevén nevezzük a bűnt, hogy felkutassuk a bűnösöket, akik közt magyarok is voltak, és hogy megkövessük az áldozatokat" - fejtette ki az államtitkár, rámutatva ugyanakkor, hogy az elmúlt két évtized ebben a kérdésben sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A fájdalmas évforduló azonban nem tűr el több befejezetlenséget, feldolgozatlanságot a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetével kapcsolatban - jelentette ki, hozzátéve, hogy a szembenézés nem lehet például csak a történészszakma belügye, a bocsánatkérés pedig nem lehet csupán jóakaratú emberek "civil" vezeklése.

Lázár János szerint a szembenézés azt jelenti, hogy "nincs kétféle történelemkönyvünk politikai preferenciáink és világnézetünk szerint: csak magyar történelemkönyvünk, amelyből tanulva az új nemzedékek úgy nőnek fel, hogy a nemzeti emlékezet - amelynek az iskolában válnak részévé - és azok az emlékek, amelyeket a szüleiktől, nagyszüleiktől hallanak, végre nem mondanak egymásnak ellent".

A szembenézés azt jelenti, hogy törvényerőre emelkedik az emlékezés parancsa és a felejtés tilalma - mondta a Miniszterelnökség vezetője, aki úgy véli, ez a legkevesebb, amivel "az áldozatok és a bűnösök leszármazottaiként tartozunk egymásnak, a közösségnek, a hazának".

Emellett - folytatta - "bocsánatkéréssel is tartozunk, mégpedig az áldozatoknak", a magyar állam ugyanis "bűnös volt a holokausztban". Kétszeresen is bűnös: először azért, mert nem védte meg a "megsemmisítéstől" saját polgárait, másodszor pedig azért, mert asszisztált, "erőforrásokat adott a népirtáshoz" - mondta, kiemelve, hogy ezt a bocsánatkérést a magyar államnak a nemzeti emlékezet és identitás részévé kell tennie.

"Ne lehessen úgy magyarnak lenni a 21. században, hogy a szembenézés és a bocsánatkérés ránk eső részét ne viselnénk - ez a célja az emlékévnek" - jelentette ki Lázár János.

Szavait azzal zárta, hogy az emlékbizottság megalakulását nemzetközi zsidó szervezetek is üdvözölték, hozzátéve, hogy ezt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója tolmácsolta az alakuló ülésen.   (MTI nyomán)

Az új nemzedék nem csinálta a holokauszt. Miért tartozik bocsánattal? Közben az új nemzedék fizet a holokauszt leszármazottaknak....Meddig? A kollektív bűnös elve nem európai értékrendet sérti?

Szabad Hirek