2010. május 14. Közélet

Az MSZP össze van zavarodva: nem tudja, hogy most kinek is legyen az ellenzéke.
A sajtó pedig folyamatosan kihátrál mögüle.
Így bukhat el még Lendvai Ildikó is.
 
Csak lassan kezdjük átérezni, hogy micsoda változások történnek Magyarországon.
Lendvai Ildikót például alig fél nap alatt szembesítette a magyar média azzal, hogy, khm, hogyan is mondjuk ezt szépen, megpróbálta saját pártja vétkét egy másik pártra kenni.
Ilyen szembesítésre az elmúlt nyolc, de inkább húsz évben nem nagyon volt példa.

Daliás idők

Minden pártnak megvan a maga megmondóembere, a párt ökle: az, aki szemrebbenés nélkül darálja a lózungokat, ha kell, üti az ellent, ha kell, hazudik, mint a vízfolyás.
Ezek az emberek azonban fogyóeszközök.

Bár Lendvai is rendre ebben a műfajban játszott, mégsem kopott el.
Egyrészt mint nőt, soha nem lehetett úgy támadni, mint a többieket.
Másrészt a pártja mindig ott állt mögötte.
Mások egy idő után kínosak lettek és ezért eldobták őket, de nem Lendvait.
Lendvai ugyanis nagyon értette és kiismerte pártját.
Az MSZP-hez húzó média pedig ennek megfelelően gyakorlatilag soha nem támadta hátba.
Így emelkedhetett a párt ökléből valódi potentáttá.
Miközben a többi fejes, Medgyessy, Kiss, Szekeres vagy éppen Gyurcsány néha-néha megkapta a magáét a baráti sajtóban, ő soha.
Nem tudjuk, hogy van-e ennek köze Lendvai nyolcvanas évekbeli cenzori karrierjéhez, de mindenesetre a baloldali médiarendszer mindig zárt mögötte.
Ezért aztán nem is nagyon égette meg magát látványosan.
 
Egészen tegnapig.

A sánta kutya rajtol...

Mint ismeretes, kedden az MSZP tárgyalóküldöttsége a Jobbikkal olyan alkut kötött, miszerint előbbi a költségvetési, utóbbi pedig a nemzetbiztonsági bizottság elnökét adja.
 
A parlamenti jegyzőkönyv szerint 14 óra 38 perckor Mesterházy Attila egészen pontosan ezt mondta:

Köszönöm szépen. Elnézést a lihegésért, csak siettünk, hogy ne késsünk annyit. Elnézést a csúszásért!
A következő javaslattal élne a szocialista frakció, hogy feloldjuk az eddig elhangzott vitákat.
Bizottsági elnöki tisztségre három bizottságban kérnénk elnöki mandátumot.
A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság, a második a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság, a harmadik pedig a fogyasztóvédelmi bizottság.
Ebből az következik, hogy a szocialista frakció lemond a nemzetbiztonsági bizottsági elnöki posztról, és ezt az eddigi vita alapján átengedi a Jobbiknak.
Ez elég világosnak tűnik.
 
Szerda reggel azonban Lendvai Ildikó már máshogy emlékezett.

Lendvai azt állította, nem az MSZP mondott le a posztról, hanem azt a Jobbik és a Fidesz összefogásának eredményeképpen szerezte meg az előbbi.
 
Amiről pedig tudjuk, tudja, hogy nem igaz.

Ez eddig nem is lenne meglepő, hiszen Lendvai nem először „ csavar egyet“ egy történeten.
Még csak az sem meglepő, hogy a Mokka szerkesztője az internetes klip fejlécébe
 
„A nemzetbiztonsági poszt esetében a Fidesz támogatta a Jobbikot?“ szöveget írta.
 
Nem meglepő, csupán az évek óta bejáratott reflexek jöttek elő.

Valami ami azonban mégis megváltozott.
 
Délutánra ugyanis már valamennyi internetes médium (a Népszavát nem néztük) tényként kezelte, hogy bizony-bizony az MSZP adta oda a bizottsági elnöki posztot a Jobbiknak.
 
Az egykori pártlap internetes oldalán pedig este már nem találtunk utalást a történet Lendvai Ildikó-féle reggeli változatára.
 
Sőt oda jutottunk, hogy maga Lendvai, vereségét belátva, már nem is beszél a döntésről, hanem „csak a jövőre koncentrál”.
 
Mi történt?

Alapvető változásoknak vagyunk tanúi.
Az MSZP össze van zavarodva.
Nem tudja, hogy kezelje a Jobbikot.
Nem tudja, hogy kezelje az LMP-t.
Nem tudja, hogy most kinek is legyen az ellenzéke: a Fideszé vagy a Jobbiké?
Honnan fenyegeti a legnagyobb stratégiai veszély: a Fidesz vagy az LMP oldaláról?
 
A balliberális sajtó pedig folyamatosan kihátrál mögüle.
Az MSZP nem találja a helyét.
Így bukhat el még Lendvai Ildikó is.
   (Polgári Hirszemle alapján szerk.)