2010. március 31. Közélet

Nem tudom, hogy ki mennyire szokta követni a Balkánon folyó eseményeket, őszintén szólva én is csak elég felületesen, de talán most egy pillantást, azért érdemes lenne vetni arrafelé. Az arrafelé alatt Bulgáriát, és az éppen ott zajló folyamatokat értem.

Amikor tavaly júliusban, a 2006-ban alapított és így az első országgyűlési választásán induló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt megnyerte a választásokat, szerintem még az ők sem gondolták volna, hogy az ország posztkommunista pusztítás utáni rendbe rakása ilyen döbbenetes mennyiségű ügyet hoz majd a felszínre.

Ha visszatekintünk kicsit a híradásokban, a helyzet fél évvel ezelőtt igazából ott sem volt más, mint manapság nálunk. Az ottani kommunista utódpárt, hasonlóan az itthonihoz, a regnálása alatt teljes korrupcióba züllesztette az országot. A választások megnyerése után a Boyko Borisov vezette jobboldali kormány azzal a fő célkitűzéssel lépett hivatalba, hogy felszámolja a kormányzati visszaéléseket, és hogy visszaterelje Bulgáriát a normális kerékvágásba.

Borisov hatalmas lendülettel látott munkához és a nagytakarítás azóta is folyamatos. Takarítani pedig van is mit. Mára eljutottak odáig, hogy lényegében a volt szocialista kormány minden minisztere ellen nyomozás indult korrupció címén. A szófiai államügyészség tegnapelőtti bejelentése szerint mára 13 minisztérium mintegy 150 ügyét vizsgálják, amelyekben egykori miniszterek és közhivatalnokok egyaránt érintettek.

A jelenlegi kormány nyilatkozata szerint „az elmúlt években rendszeresen jogsértően kötöttek meg közbeszerzési és egyéb szerződéseket, és a hivatali helyzetükkel visszaélő személyek jogtalan előnyökhöz juttatták magukat vagy másokat". Gyakorlattá vált, hogy olyan megrendeléseket hagytak jóvá, amelyekre nem állt rendelkezésre anyagi eszköz.

A folyó vizsgálatok kiderítették, hogy a vitatott állami megrendelések összege közel 300 milliárd forintnak felel meg, azaz ekkora az az összeg, amit a miniszterek és beosztottjaik az érdekeltségükbe tartozó magáncégeknek adtak. Ha a jelenlegi vezetés eleget tenne a kifizetéseknek, Bulgária idei költségvetési hiánya elérné a bruttó hazai termék (GDP) hét százalékát, azaz a költségvetési hiány a tervezettnek a tízszeresére emelkedne.

A legfelsőbb szocialista körökig érő ügyek egész széles skálán mozognak, és az építkezésektől egészen a fegyverszállításokig terjednek. Az első bebukó a szocialisták vezette kormány agrárminisztere, Valeri Cvetanovot volt, akit azzal vádolnak, hogy a hatalmával visszaélve olyan földcsere-ügyleteket engedélyezett, amelyek az államnak jelentős kárt okoztak.

De a pénzeltüntetési ügyeknek maga a volt kormányfő, Szergej Sztanisev is részese volt. Ő a pártfinanszírozásba bukott bele, mert mint kiderült a kampánypénzeik jó része a Sztojkov-Nikolov csoport néven elhíresült ottani maffiacsoporthoz kötődő személyektől származik. A csoport nevében is szereplő Mario Nikolovot, az EU-s fejlesztési segélyek nagyarányú elsikkasztásával már bíróság elé is állították.

Érdemes még megemlíteni a volt munkaügyi miniszter, Emilia Maszlarova esetét is, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva azt gondolta, hogy soha nem fog kiderülni az, hogy a Sztara Zagora-i kórház felújításának költségét - nagyjából 5,6 millió eurót - „ véletlenül” kétszer számoltatta el, egyszer az állami költségvetés, egyszer pedig az Európai Unió PHARE programjának terhére. A túlszámlázott összeg egy részét pedig egyszerűen zsebre tette.

Hasonlóan járt el Nikola Conev volt védelmi miniszter is, aki ellen hatalommal való visszaélés címén indítottak eljárást. Az ügyészek szerint az egykori miniszter több olyan szerződés megkötéséről döntött, amelyek gyaníthatóan előnytelenek voltak a védelmi tárca számára, és ezzel több millió eurónyi kárt okoztak a bolgár államnak. A gyanú szerint a pénz egy része hasonlóan Maszlarovahoz, ebben az esetben is visszacsoroghatott a miniszterhez.

És természetesen nekik is megvan a maguk Nokia-dobozos embere. Hagyó bolgár megfelelőjét Hriszto Monov-nak hívják. Ő, mint a Bolgár Állami Vasúttársaság (BDZ) volt vezetője a vádak szerint több mint 16,5 millió euró értékben, azaz darabonként 550 ezer euróért kötött szerződést 35-40 éves vasúti szerelvények vásárlására egy svájci vállalattal, melyek a szakértők szerint azonban darabonként csak 217 ezer eurót érnek. A The Sofia Echo által idézett szakértők vizsgálatai alapján a vasúti kocsik állapota nem felel meg a bolgár követelményeknek, azokra több mint kilenc éve rájuk se néztek, és azóta nem voltak felújítva sem. A 30 megrendelt szerelvényből ráadásul az első körben csak 12 érkezett meg annak ellenére, hogy a BDZ már addigra az összeg 90 százalékát kifizette.

Gondolom, a fenti szocialista történtek mindenkinek ismerősen hangzanak, és kis túlzással, szinte változtatás nélkül, csupán a nevek kicserélésével a jelenlegi magyar valóságot is pontosan bemutatnák. A sort még lehetne folytatni, de ami szerintem a fontosabb az az, hogy Borisov a korrupció elleni harcban a sajátjai által elkövetett gazemberségek felett sem hunyt szemet.

A húsz évvel ezelőtti bulgáriai rendszerváltozás óta, most először megtörtént az, ami eddig még soha sem. Vád alá helyeztek korrupció címén egy hivatalban lévő tárcavezetőt, egészen pontosan a mostani jobbos kormány egészségügyi miniszterét. A bolgár ügyészség szerint a Bozsidar Nanev, a Roche Holding AG svájci gyógyszergyárral kötött Tamiflu oltóanyag-beszerzési szerződéssel több, mint ötmillió euró kárt okozott a bolgár adófizetőknek. " Ha bűnösnek találják, akár 10 évi börtönbüntetésre is ítélhetik" - közölte Nikolaj Kokinov államügyész. "Fontos, hogy bebizonyítsuk: nincsenek érinthetetlen emberek" - fűzte hozzá.

Azt hiszem, hogy ez az a hozzáállás, ami jól bizonyítja azt, hogyha van rá akarat és szándék, akkor fel lehet számolni a politikusbűnözést, és el lehet rettenteni a következő politikus generációkat is attól, hogy azok újra az elődjeik útjára tévedjenek. A bolgár példából is tanulva talán kijelenthető, hogy akárhogy is alakuljanak az események két hét múlva, kormányon, vagy ellenzékben, de az elszámoltatást el kell végezni, mert enélkül nem lehet továbblépni, enélkül egyszerűen nem lehet új lapot kezdeni.

Húsz éve sikerült nekik (volt MSZMP KB vezetőinek)  megúszni, még egyszer nem lehetünk annyira hülyék, hogy ezt hagyjuk. Menjünk el sokan szavazni. Minden szavazat számít. (Lásd Olaszországban a 65%-os részvétel alacsony részvételnek  számít.)

  (radicalpuzzle.blogspot.hu alapján szerk)