Lépéskényszer, adósság kamatozik a forint elleni jegybanki támadás miatt. Mert minél gyengébb a forint, annál magasabb az államadósság forintban. Mert minél gyengébb a forint, annál több profitot vonnak ki a deviza-hitel által a külföldi magán bankok.
2012. október 8. Közélet

Lázasan keresik Európában a menekülési útvonalakat, de amíg nem találják meg a gazdaságélénkítés mikéntjét, addig is marad feladatként a költségvetések ráncba szedése.

A válságkezelésre eddig bevetett bankóprés hatása csak átmeneti lehet, rövid egérút a kilábalási tervek elkészültéig. Pénzt ugyanis tonnaszámra nyomtathat az Európai Központi Bank, a Bank of England, a svájci jegybank és az amerikai Fed, egyszer ennek a hatása is kifullad. De mi lesz utána? Lázasan keresik Európában a menekülési útvonalakat, de amíg nem találják meg a gazdaságélénkítés mikéntjét, addig is marad feladatként a költségvetések ráncba szedése. A takarékossági politikának ma nincs alternatívája egész Európában, és valószínűleg az Egyesült Államokban is kibontják az igazság részleteit az elnökválasztási kampány lezárultával. 181 millió dollárt hízelgett össze a hetekben Obama.

Mindebből nekünk tanulságul szolgálhat, hogy a gazdaságunk háromnegyedét meghatározó export megrendeléseinek zömét a jelenleg stagnáló vagy recesszióba süllyedő Európától kapjuk.

Augusztusban 0,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjához mérten – jelentette pénteken az előzetes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A friss előrejelzések szerint ezért jövőre mindössze egyszázalékos növekedésre van kilátásunk, miközben hat-hét százalékos kamattal kell törlesztenünk az előző két ciklus alatt felhalmozott adóssághalmazt. Nem nehéz kiszámolni, hogy mindez csak további takarékossági intézkedésekkel lehetséges, körülbelül annyival, amennyi az adósságszolgálat és a növekedés között tátongó szakadékot áthidalhatja.

És aki most erre azt találná mondani, hogy „elmúltnyolcévezni” könnyű, annak ajánlom, kérdezze meg a bankját, hogy a korábban felvett hitelének visszafizetését megtagadhatja-e azzal a nyomatékos érvvel, hogy ne mutogassanak már visszafelé. Egy kísérletet talán megér. Kényszerhelyzet miatt kellett kidolgozni a kormány pénteken nyilvánosságra hozott takarékossági csomagját, ám ezért a kényszerhelyzetért nem ez a kormány felel.

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Veres János az állam nevében vette fel a nemzetközi kölcsönöket, értük nem ad más jótállást, garanciát, csak az állam – azaz mi, adófizetők.

A 400 milliárd forintot kitevő intézkedésekből máris levonhatjuk a jegybank tranzakciós adóját, amit Brüsszelben Simor András elnök kérésére azonnal megfúrtak, pedig elvileg igenis lehetséges, hogy a nemzeti bankban hatszázalékos kamaton heverő több ezer milliárd forintnyi kötvény után a kereskedelmi bankok is fizessenek egy ezreléknyi terhet. (Máshol ennek a felét sem kapják meg haszonként.) A jegybanki híres „függetlenség” árát most ismét a társadalommal fizettetik meg, így lett a lakosságra háruló egy ezrelékből végül háromezrelékes illeték – mindannyiunk és a jegybank legnagyobb örömére.

A csomag ugyanakkor cáfolja azt a szlogent, miszerint „a kormány a gazdagokat segíti”: a legjobban kereső rétegeket érintő társadalombiztosítási plafon eltörlése onnan vesz el, ahonnan még lehetséges. A másik fontos üzenet az uniós pályázatok állami önerejének csökkentése, amellyel a kormány nemcsak spórol, hanem a forráshiány miatt elakadt fejlesztéseket is kihúzhatja a kátyúból.

A munkanélküliség a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint az előrehozott nyugdíjazás lehetőségének megszüntetése mellett átmenetileg csak mérsékeltebb ütemben csökken a következő években. A munkaerőpiacra visszalépők egy része ugyanis feltehetőleg nem tud azonnal elhelyezkedni, s így átmenetileg a munkanélküliséget fogja növelni.

A takarékosság nagy vesztesei egyértelműen a pedagógusok lettek. Nemcsak hogy egy évvel később kapják meg az életpályamodellel járó béremelést, de most kell megküzdeniük a közoktatási átalakításokkal járó nehézségekkel is. Érdemes lenne meghallgatni a szakmai véleményeket a változtatásokkal járó felesleges adminisztrációról, többletmunkáról és a papíron jól festő, de a gyakorlatban megvalósíthatatlan előírásokról. Mert nem csak a béremelés elhalasztásával lehet vérig sérteni társadalmi rétegeket. (mno.hu)

Intézkedés Bruttó hatás
1. Fejlesztések európai uniós társfinanszírozásának növelése 55 Mrd Ft
2. Bürokrácia csökkentése 30 Mrd Ft
3. Hatékonyabb bérszabályozás a közszférában 73 Mrd Ft
4. Szociális ellátások célzottságának növelése 8 Mrd Ft
5. Társadalombiztosítási járulék degresszivitásának megszüntetése 51 Mrd Ft
6. Pénzügyi tranzakciós illeték 60 Mrd Ft
a. MÁK fizetési kötelezettségének növelése 30 Mrd Ft
b. 0,3%-os pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése a készpénzfelvételre 30 Mrd Ft
7. A gazdaság fehérítése, az adóelkerülés visszaszorítása, az adóbeszedés hatékonyságának érdemi javítása és a kisvállalati adó eltérő szabálytozása  120 Mrd Ft
a. Adóelkerülés visszaszorítása: fordított ÁFA kiterjesztése a sertés kereskedelemre 10 Mrd Ft
b. Adóelkerülés visszaszorítása: pénztárgépek összekötése a NAV-al 95 Mrd Ft
c. Kisvállalati adózás eltérő szabályozása 15 Mrd Ft
Összesen:  397 Mrd Ft

Szabad Hirek