Sűrű ködbe burkolt reálhozamok

Egyes magánnyugdíjpénztárak nem közlik ügyfeleikkel, mennyivel gyarapodott a befektetésük


Öt naptári napjuk van nyilatkozni azoknak, akik magán-nyugdíjpénztári tagok szeretnének maradni. Ám számos alapinformációt nem kapnak meg az ügyfelek a hiányos vagy szabályozatlan jogi helyzet miatt.


Nem könnyű eligazodni a magán-nyugdíjpénztári tagoknak, pedig már csak öt naptári napjuk van arra, hogy eldöntsék: maradnak-e a magánpénztárban, vagy átlépnek az államiba.
A pénztárak ugyanis többnyire csak a nyugdíjpénztári számlaegyenleg 2010. december 31-i záróösszegét közlik az ügyféllel. A tőke, a kamat és a kivehető reálhozam összegét nem. Pedig a 2009-es számlaértesítőn még többnyire feltüntették ezeket az adatokat.
Ugyanakkor az is tény, hogy számos kérdést nem szabályoznak az idevonatkozó törvények és a kormányrendelet. Például azt sem, hogy a pénztáraknak mennyi pénzt kellett volna kifizetniük a 2013-tól nyugdíjba vonulóknak.
Sokak szerint a kilencvenes évek végén kitalált kötelező koncepció eleve hibás, hiszen a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetésével az állam azt is vállalta, hogy a kieső járulékbevételt a nyugdíjbiztosítási alapnak megtéríti, ami 2009. év végéig 2043 milliárd forint kiadást jelentett, s az államadósság növekedését okozta. Ezt az Állami Számvevőszék is kifogásolta.
A mostani változással azonban annyi bizonyos, január 31-ig kell jelezni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon (ONYF), ha valaki magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni. Aki át akar lépni az államiba, annak nem kell tennie semmit, nyilatkozat hiányában automatikus az átléptetés. Aki azonban rajta kívülálló okból – például betegség vagy hosszabb távú külföldi tartózkodás – nem tud nyilatkozni, annak a jogszabály február 28-ig biztosít lehetőséget erre.
Az Államadósság-kezelő Központ február 1-jéig megküldi a befektetésekkel kapcsolatos információkat a Pénztárak Garanciaalapjának (PGA). Március elsején a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság tájékoztatja a pénztárakat arról, hány tagjuk maradt. Ha kétezer fő alá csökken egy kassza tagjainak száma, akkor meg kell kezdeni a végelszámolását.
Március 1–31. között kell a pénztáraknak felszólítást küldeniük a tagjaiknak arról, nyilatkozzanak, mit kezdenek a reálhozamukkal. Átutaltatják önkéntes pénztárba, az állami alapba, vagy felveszik egy összegben. A tagnak a kézhezvételtől számítva harminc napja van a válaszra. Ha nem reagál, lakcímére utalják a pénzt. Ha nem veszi át, akkor átutalják az állami alapba.

Az ONYF adatai szerint a hárommillió főt számláló pénztári tagságból tegnap délutánig csupán 49 ezren jelezték maradási szándékukat. A cégek ennek tízszeresére számítottak. Becsléseik szerint a mostani 19 magánnyugdíjpénztárral szemben mindössze négy–nyolc marad a piacon. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője elmondta: a pénztáraknak április 18-ig az állami rendszerbe történő visszalépésről ütemtervet kell benyújtaniuk a PSZÁF-hoz, amelyben az elszámolást is részletezniük kell.

A változás fontosabb dátumai:

• Január 31-ig kell nyilatkozniuk azoknak, akik maradnak a magánnyugdíjpénztárban
• Február 28-ig nyilatkozhatnak azok, akik tartósan külföldön tartózkodtak, vagy betegek voltak
• Aki nem tesz nyilatkozatot, az automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül

• Március 1–31. között kell nyilatkozni arról, ki mit akar kezdeni (már ha van) a reálhozamával

(nemzetihang.hu)

JOBBOLDALI GONDOLAT