Markert elmondta, hogy a Velencei Bizottság két külön körben vizsgálja a magyar alkotmányt. Először a magyar kormány kérésére véleményezte az alkotmányozási folyamatot, három konkrét pontra koncentrálva. Ezt a jelentést a Velencei Bizottság már március végén elfogadta és nyilvánosságra hozta (link alább). A mostani vizsgálatot, immáron az alkotmány teljes szövegéről, az Európa Tanács Parlamentáris Közgyűlése kérésére indította meg a bizottság, és június 17-18-án fogadja majd el.

Mivel a végleges jelentés még nem készült el, Markert kiemelte, hogy a Velencei Bizottság második véleményéről nem tud érdemben beszámolni. Felsorolta viszont azokat a pontokat, amelyeket a jelenlegi vizsgálat nagyító alá vesz: a rendelkezés miszerint az alkotmányt a nemzeti hitvallással összhangban kell értelmezni; az 1949-es alkotmány érvénytelennek nyilvánítása; a határon túl élő magyarok sorsáért való felelősségvállalás; a magzat életének védelme; a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés fogalma; a szexuális irányultság alapján történő diszkrimináció explicit tiltásának a hiánya; a házasság, mint kizárólag férfi és nő közötti kapcsolat definíciója; a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése; a bíróságokra vonatkozó szabályok hiányossága, melyeket későbbi sarkalatos törvények szabnak majd meg; a sarkalatos törvények magas száma, és több új területre való kiterjesztése; a költségvetési tanács hatalma a költségvetés elfogadása során; a helyi önkormányzatok szoros központi szabályozása.

Markert szerint az egyik fő probléma, hogy míg sok európai alkotmányban a 2/3-os többséghez kötött alkotmány- illetve törvénymódosítások biztosítják, hogy csak pártok közötti konszenzus létrejöttével lehessen a szabályokat megváltoztatni, ez a mai magyar politikai életre nem alkalmazható, hiszen egyetlen párt bír ekkora többséggel. „A megoldás abban állna, hogy a hatalom birtoklói önmérsékletről tennének tanulságot, de jelenleg ennek nem látjuk nyomát," végezte felszólalását.

Vitatott vita

A szakbizottságban eltérő vélemények hangoztak el arról, hogy mennyire helyénvaló a magyar alkotmányról vitát folytatni. Gál Kinga magyar, néppárti képviselő szerint ez a kérdés „nem tartozik az állampolgári jogi szakbizottság elé.” Mivel az alkotmányok a tagállamok szuverenitása alá tartoznak, és nincsenek általános európai szabályok e téren, minden ország más-más utat jár a saját alkotmányának kidolgozásában. „Ha a szakbizottság a magyar alkotmányról vitázik, akkor ezt sok más európai alkotmánnyal is megtehetné,” mondta.

Simon Busuttil máltai, néppárti képviselő is hasonlóan érvelt. „A néppárt sosem támogatta ezt a vitát, mert nem esik a felelősségkörünk alá,” mondta, hozzátéve, hogy „az első Velencei Bizottsági vélemény szerintem nem érvel azzal, hogy alapjogok sérültek volna meg a magyar alkotmányozási folyamat során, a második vélemény pedig még nem létezik, tehát nem tudom, miről beszélünk.” A képviselő emlékeztetett, hogy az Unió mottója az egység a sokféleségben, és hogy a tagállamoknak más-más értékeik vannak, amiket tisztelni kell.

Az alkotmány egy alapjogi kérdés

Más képviselők szerint a magyar alkotmány alapvető alapjogi kérdéseket vet fel. „A szocialista álláspont nem Magyarország vagy a magyar állampolgárok ellen irányul,” mondta Monika Flašíková Beňová szlovák képviselő. Magyarországnak, mint uniós tagállamnak, tiszteletben kell tartani azokat az értékeket és univerzális alapjogokat, melyek minden tagállamra vonatkoznak. Rui Tavares portugál baloldali képviselő is hasonlóan érvelt. Szerinte „ha a tagállami alkotmányokat minden kritikán felülinek állítjuk be, akkor az egy alkotmányos relativizmushoz vezet." A zöldpárti, holland Judith Sargentini szerint bár a jelenlegi magyar kormányt négy évre választották meg, az mindent megtesz, hogy "trükkökkel bebiztosítsa, hogy akkor is, ha a következő választást elveszítené, bebetonozza a hatalmi pozícióját a sarkalatos törvényekkel."

Sophia in't Veld holland, liberális képviselő szerint nem az egyes elemekkel van gond, hanem ezeknek az összhatásával, valamint az alkotmányozási folyamattal. "Nagyon meg vagyok lepődve, hogy ennyire ellenséges reakciókat vált ki minden olyan felvetés, hogy vitassuk meg a magyar alkotmányt," mondta. „Ha nem tudunk ezekről a témákról vitákat folytatni, akkor mi értelme az európai értékeknek?" - tette fel a kérdést. "Ha nem vagyunk képesek semmiféle önkritikára, akkor hogy várhatjuk el, hogy az uniós tagságra pályázó tagjelölt országok a rájuk irányuló kritikákat eltűrjék?"

A teljes szakbizottsági vitát az alábbi linken tekintheti meg.

Plenáris vita az alkotmányról

Az új magyar alkotmány témája a Parlament következő plenáris ülésének napirendjén is szerepel, a jelenlegi tervezet szerint szerdán, június 8-án, délután. A vitát követően a képviselők egy állásfoglalásról is szavaznak. A napirend tervezet az alábbi linkek között található, de ez nem egy végleges változat: jövő hét szerdán az elnökök konferenciája véglegesíti majd a plenáris napirendjét.

Kommentál

A Velencei Bizottság nincs vitakészsége arról, hogy a Cseh alkotmány részese a Benes-dekrétum. Ami korunk nácizmusa.

Másrészt nem tetszik a zsidóknak, hogy be van írva az alkotmány felfüggesztése a német megszállás. Ezért lobbiztatnak a szocialistákkal Magyarország ellen.

Szabad Hírek