2010. szeptember 25. Közélet

Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként és az Európai Unió soros elnökeként is kész majd fellépni a megosztottság áthidalása és a globális partnerség erősítése érdekében – jelentette ki pénteken New Yorkban Schmitt Pál köztársasági elnök az ENSZ-közgyűlés általános vitájában elmondott felszólalásában.

• „A nemzeti együvé tartozást tettekben is érezni lehet majd”

Biztosíthatom önöket, hogy Magyarország mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjelölt országa a 2012–2013-as időszakra készen áll arra, hogy erőteljes munkát fejtsen ki a megosztottság áthidalása érdekében és erősítse a globális partnerséget a mai, a kölcsönös függőség által meghatározott nemzetközi környezetben – jelentette ki az államfő az ENSZ-palota közgyűlési termének szónoki emelvényén.

Schmitt kifejezte Magyarország sajnálkozását amiatt, hogy elhalasztották az Európai Uniónak az ENSZ tevékenységében történő részvételéről tervezett határozatot. „Magyarország, amely 2011 első félévében betölti az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, aktívan fellép majd annak érdekében, hogy segítse az uniót a globális kérdések hatékony kezelésében, miközben minden tőle telhetőt megtesz majd azért, hogy az ENSZ minden tagállamának bevonásával mozdítsa elő a közös célok megvalósítását a világszervezetben” – mondta a köztársasági elnök.

Schmitt hangsúlyozta, hogy az emberi jogok erősítése és védelme a magyar külpolitika sarokköve, és hogy Magyarország az Emberi Jogi Tanács tagjaként az ENSZ fórumain is aktív szerepet kíván játszani ezen a téren. Mint mondta, Magyarország részt vállal a diszkrimináció minden formája – beleértve a nemzeti vagy etnikai származás miatti megkülönböztetést – elleni nemzetközi fellépésben. (Akkor revideálni fogják a zsidó vallást? Amely bigott módon két -féle embert ismer. A általuk felsőrendű vagy magas IQ-nak hirdetett zsidó /még ha ateista is/, és a többség a nemzsidó aki csak egy állat. Szerk.)

Az államfő kifejtette, hogy a magyar álláspont szerint a kisebbségek jogainak – beleértve a kulturális öntudat és kulturális örökség megőrzéséhez való jogot – fontos helyet kell kapniuk a nemzetközi közösség napirendjében. „Meggyőződésünk, hogy a virágzó nemzeti kisebbségek nemhogy gyengítik a társadalmat, de gazdagítják az országok kulturális sokszínűségét. A többség és a kisebbség között csak akkor alakulhat ki gyümölcsöző kapcsolat, ha nem sérülnek az emberi jogok és ha a tolerancia a társadalom minden szintjén meghatározóvá válik” – mondta a köztársasági elnök. Schmitt Pál szerint ez az egyik oka annak, hogy Magyarország úgy döntött: budapesti központtal megalapítja a Tom Lantos Intézetet, egy olyan nemzetközi központot, amelynek célja az emberi és különösen a kisebbségi jogok előmozdítása és a tolerancia értékrendjének elterjesztése. (Vagy csak egy irányító új „politikai elit” puffoktatásai. Ezek szerint a kisebbségek élősködő, fosztogató, brutális embertelen „offshore” kultúrája a többség kultúrájának szerves részévé válik. Csupán a többségnek még inkább el kell mindezt tűrnie, hogy van általuk hirdetett „kiválasztottság” azaz felsőrendűség? Az emberi jogok nem csak a kisebbségre vonatkoznak, a többségnek is vannak Isten által adományozott emberi jogai: az élethez való joga, a szabadsághoz való joga, a biztonságos léthez való joga... Szerk.)

Magyarország ehhez hasonló fontosságúnak ítéli a nemzetközi humanitárius és emberi jogok megsértésének megakadályozását – jelentette ki az államfő. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra a magyar kezdeményezésre, hogy Budapesten hozzák létre a Népirtás és a Tömeges Atrocitások Elleni Központot, amely fontos szerepet tölthetne be a készülő tragédiák előrejelzésében és ajánlásokat dolgozna ki ezek megelőzésére a nemzetközi közösség számára.(MTI)

JOBBIK GONDOLAT