2009. december 21. Közélet

Az Országgyűlés november 30-án 201 igen, 179 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a 2010. évi költségvetést. Az elfogadás várható volt, megszavazása a pártok országgyűlési jobb—bal arányszámait tükrözi.

A költségvetés megszavazása mindig is demonstráció a kormány mellett. Az ellenzék természetes politikai szerepe szerint nem fogadja el. Idáig ez a megszokott viszonyulás menetében folyt, azonban a parlamenti munka eddigi húsz évében a költségvetés kérdése még nem volt ennyire – nem túlzás a szó – életbevágó. Az állam gazdálkodása az ország legfontosabb politikai kérdése. Négy év nem nagy idő, de abban a négy évben, amely választási ciklusként jövő tavasszal véget ér, az ország politikai pártpreferenciája merőleges ellentéte annak amit a mai parlament mutat a 2006 évi választás alapján. Másképpen fogalmazva, a most elfogadott költségvetést az ország népe nem fogadta volna el. Még egyszerűbben: az Országgyűlés összetétele nem felel meg a nép mai követelményeinek.

A gazdasági helyzet miatt tiltakozásokkal mozgalmas év az idei, jeléül annak, hogy a legfőbb kérdés ma a gazdasági helyzet állapota. A költségvetés ellen tüntettek az önkormányzatok néhány hete. A fideszes városvezetők azért tiltakoztak, mert az ideihez képest 8 százalékkal kisebb támogatás szerepel a költségvetésben. Nyolc százalék kiesése valóban nagy tétel a magyarországi önkormányzatoknak, éppen amiatt, hogy az ország gazdálkodásának Budapestre központosítottságában a vidék egyébként is a mostohák életét éli.

A fideszes városvezetők azt mondták, nem tudnak hol spórolni, ezért szerintük veszélybe kerülhet az oktatás és az egészségügy is. A költségvetésben 2010-ben összességében hetven milliárd forinttal kevesebb jut az önkormányzatoknak, ahogy kevesebb pénz jut a közösségi közlekedésre is – 40 milliárd forinttal. De olyan terület is lesz, ahova több jut. Így például 7 milliárd forinttal több pénzt kap majd a rendőrség, és 117 milliárd forintot szán a kormány az „Út a munkához” programra. Ez 20 milliárd forinttal több, mint idén.

A miniszterelnök szerint a jövő évi költségvetés az adócsökkentésről, a biztonságról és a munkáról szól. „Ez a költségvetés kijelöli számunkra azt az utat, amit felrúgni a jövő elárulása volna. A jövő elárulása volna, mondom még egyszer és hangsúlyosan, mert aki letér erről az útról, az a felelős növekedés és a biztos gyarapodás útját hagyja el” – mondta Bajnai Gordon miniszterelnök. Ez már világos fenyegetés a következő kormány számára.

Volt egy másik megnyilatkozás is a költségvetés ellenében. Gazdasági szakemberek, főleg közgazdászok intéztek nyílt levelet az országgyűlési képviselőkhöz, kérve őket, ne szavazzák meg a költségvetést:

„Vajon hány válságnak kell még bekövetkeznie ahhoz, hogy a magyar országgyűlés végre megtanulja, hogy egy ország költségvetése nem játék a számokkal? A Bajnai-kormány 2010-re tervezett költségvetése ugyanúgy rossz irányba viszi a magyar gazdaságot, mint a Gyurcsány-kormány által készített trükkös költségvetések, amelyek évről évre rontották az ország hitelét, versenyképességét. Ennek következtében a nemzetközi válság hazánkat sokkal súlyosabban érintette, mint a szomszédos országokat. A mostani tervezet ugyanúgy nem tartalmazza az évek óta szükséges reformokat, és nem segít a magyar vállalkozások versenyképességének javításán. A felesleges és fojtó bürokrácia visszaszorításában, valamint az országot gúzsba kötő adósságállomány csökkentésében nincs előrelépés, ugyanakkor alul van tervezve a költségvetési hiány, így mindezek következtében az országnak nem lesz esélye kilábalni a válságból. ... Felszólítjuk a magyar országgyűlés valamennyi képviselőjét, hogy ne szavazzák meg az országot rossz irányba vivő költségvetést. Ne sodorják újabb veszélybe az országot!” (29 aláíró: Adamecz Péter, Arnold Mihály, Auth Henrik, Bánki Frigyes, Bod Péter Ákos, Botos Balázs, Csizmadia Norbert, Csordás László, Deák Klára, Faggyas Sándor, Gazsó L. Ferenc, Harczi Marianna, Heim Péter, Horváth Zoltán, Járai Zsigmond, Kovács Antal Ferenc, Mellár Tamás, Nagy Viktória, Náray-Szabó Gábor, Novoszáth Péter, Pakucs János, Rózsás Adela-Isabella, Rózsás Tamás, Sebestyén Tibor, Soós Lőrinc, Subai József, Szapáry György, Szász Károly, Töröcskei István.)

A baloldal kellőképpen fölháborodott ezen a levélen. A pénzügyminiszter szerint a költségvetési tervszámok megalapozottságát a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió is visszaigazolta, a szerkezetátalakítás adósságcsökkentő és versenyképesség-javító hatásaira pedig számos neves elemző mellett legutóbb az OECD hívta fel a figyelmet. (Organisation for Economic Cooperation and Development, nemzetközi szervezet 30 tagországgal, amelyek elfogadják a képviseleti demokrácia és a szabadpiaci gazdaság elveit. 1948-ban hozták létre a Marshall Terv indításakor. Észak-Amerika, Nyugat Európa, most már Közép-Európa, Törökország, Ausztrália, Új-Zéland.)

Az ellene szólók egyikével érdemes foglalkoznunk. Nagy divat az internet vitafórum, amelyikről szólunk, annak a neve „Tarski blogja”. Nagyon leszólja a nyílt levél aláíróit, és többek között megemlíti, hogy:

„A mai napon a Parlamentben jóváhagyásra beterjesztett költségvetést többek között az IMF (Nemzetközi Pénzalap), az Európai Bizottság, az Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék, és más pénzügyi szervezetek bogarászták át, mondták el a véleményüket, mindenfajta politikai előítélettől mentesen, csupán a szakmai szempontokat figyelembe véve. Ezek a szervezetek nem leltek benne ellentmondást, és alkalmasnak találták arra, hogy az ország jövő évi életét pénzügyileg megalapozza.”

„Megítélésem szerint a 29 közgazdász felhívását inkább tekinthetjük egyfajta hűségnyilatkozatnak, egyfajta behódolásnak. A Fidesz ugyanis eddigi retorikájában folyton azt hangsúlyozta, hogy a költségvetés rossz, és ha hatalomra kerülnek, akkor azonnal újat fognak csinálni. Igen, csinálhatnak, ha azt az IMF, az Európai Bizottság jóváhagyja. Itt ugyanis nem arról szól most már a történet, hogy a magyar kormány azt csinál, amit akar, hanem arról, hogy amit engednek neki. A hazai politikai elit régen eljátszotta a bizalmát a külföldi pénzintézetek előtt, és régen nem azt teheti, amit maga jónak lát. Ki lehet, sőt kell dolgozni egy költségvetést, de arra a külföld fogja ráadni az áldását.”

Sajnos, tudjuk, hogy így van, a pénz, ami a magyar gazdaságban működik, nem magyar pénz, kölcsön pénz, aminek használati díja van. Ez idáig rendben is van, mindenki tudja, hogy a kölcsön költséggel jár. Itt azonban többről van szó, teljes pénzügyi ellenőrzés alá vonják az országot, amivel velejár a költségvetés előírásszerű elkészítése. Többről van szó, mint pénzügyi gyámkodás, ellenőrzés alatt van az egész gazdasági élet, kemény tilalmakkal, és mert a gazdasági egység immár az egész kontinens, azt is előírják, hogy mit termelhetünk, és mennyit. A termelésben a kijelölt részt végezhetjük, illetve végzik a külföldi vállalatok, amelyek részére adókedvezményeket kell adni, és annak kell örülni, ha Magyarországon munkát adnak a magyar munkásoknak, és ha másutt olcsóbb munkabéreket találnak, odébb állnak.

Az elmúlt húsz évben csak az Orbán-kormány igyekezett megszabadulni az IMF-diktátumtól a kölcsön visszafizetésével, és igyekezett felerősíteni a magyar kis és közepes vállalkozásokat.

A közelmúltban Bajnai Gordon miniszterelnök előadást tartott a Közgazdasági Egyetemen, amelynek egykor hallgatója volt. Előadása alkalmával egyik hallgató kérdésére adott válaszát iktatjuk ide. A kérdés az volt, hogy egy következő kormány folytatja-e azt a gazdaságpolitikát, amit a kormány bevezetett?

Bajnai szerint három garancia van arra, hogy a következő kormány folytatni fogja a jelenlegi gazdaságpolitikát. 1. Az IMF-el és az Európai Bizottsággal történt megállapodás 2011 októberéig kijelöli az alapvető irányt, és a teendőket. 2. hazánk túlzott deficit eljárás alatt van az EU részéről, s ha nem teljesítjük az elvárásokat, akkor az Uniós pénzeket nem kapjuk meg. 3. a mostani gazdaságpolitikától való eltérés olyan gazdasági visszaesést generálhat, amelyik 1,7 millió devizahiteles családot lehetetleníthetne el. Szerinte egyetlen politikai párt sem vállalhatja fel azt, hogy a fentiekkel ellentétesen cselekedjen, és ismét bekövetkezzen egy sokkal súlyosabb válság. – Kutya kemény lesz a jövő év! – állítja a kormányfő.

„A legfontosabb feladat a növekedés beindítása, ezért az ehhez szükséges lépésekkel, így adócsökkentéssel kell kezdeni a kormányzást” – jelentette ki Szijjártó Péter Fidesz szóvivő az MTI-nek nyilatkozva. Álláspontja szerint a Nemzetközi Valutaalappal kötött szerződés kondícióinak újratárgyalása magától értetődik. Mint mondta, erre azért van szükség, mert a magyar kormány gyengének bizonyult, és csak másoknál sokkal szigorúbb feltételrendszer alapján kapott hitelt a valutaalaptól. Ez súlyos szociális problémákat okozó megszorításokhoz vezetett.

Az új kormány sürgős intézkedései közé tartozna a gyes és a gyed visszaállítása, az ingatlanadó eltörlése és a költségvetés visszavonása. Az egészségügyet okvetlenül forráshoz kell juttatni, hiszen százmilliárdos a hiány. Változtatni kell azon, hogy az orvosok, az ápolók, csak a töredékét keresik annak, amit teljesítményben elvárnak tőlük. Megengedhetetlennek nevezte a balkáni állapotokat az egészségügyben.

Tárgyilagos mérlegeléssel megállapítható, hogy a március óta kormányzó Bajnai-kormány a rendelkezésére álló egy évből nyolc hónapot sikeresen vezetett a költségvetés elfogadására. A baloldal részére határozottan jó lépés volt Gyurcsány félreállítása, aki éppen most éli meg MSZP-elnöki ambícióinak kudarcát is. Tavaszig gazdasági kérdésekben nem várható sok változás, a téli hónapokat a választási kampány foglalja le. A Fidesz kormányra kerülése biztosra vehető, de annak mértékét ma még botorság lenne találgatni. A közvéleménykutató vállalatok már kétszer túlzott reményeket keltettek a Fideszben, jól teszik ha most nem ülnek hátra a karosszékben, várva a kétharmados választási eredményt.

„Hogy mi lesz itt a következő választás után, hát tudja a frász, de Orbán Viktor sem tudja” – vázolt bizonytalan jövőképet a K&H Alapkezelő „Gazdaság és befektetés” konferenciáján Tölgyessy Péter. A politikai elemző szerint a Fidesz elnöke csak egyet tud: minél nagyobb arányban akar nyerni, pártja programjából addig nem árul el semmit, és megteheti, hiszen van akkora fölénye, hogy hallgasson a következő négy év terveiről. Amik egyébként még nem forrottak ki, Tölgyessy ugyanis úgy látja, hogy Orbán a győzelmet követő egy hétben dönti majd el, hogyan kormányozza az országot. Annyi biztos, hogy a válsággal, vagy legalábbis utóhatásaival kezdeni kell valamit a Fidesz elnökének.

A nagy kérdés az, hogy mit csinál majd hatalomra kerülése után. Amit Tölgyessy szerint biztos nem csinál: nem megy szembe a kapitalizmussal. És ez bizony – mondta a politikai elemző – óriási kihívás, ugyanis van egy új jobboldali párt, ami pont a kapitalizmus ellenében lépne fel, így amikor Orbán valóban elkezd kormányozni, nagyon sok híve a Jobbikhoz pártolhat. Azt szintén nem teszi, hogy egy az egyben folytatja a Bajnai-vonalat. Ez mindenféle gazdasági szemponttól függetlenül – Tölgyessy szerint – lehetetlen lenne, hiszen a Fidesz-kommunikációban Bajnai egyenlő Gyurcsánnyal, azaz a sátánnal. A politikai elemző azt jósolja, hogy a Fidesz jó kelet-európai módon a pénzpiacokról is lehúzhat valamit, hiszen ezt a szektort nem érintette olyan keményen a válság, és a nép is örül a bankok sanyargatásának. És persze nagyban függ Orbán cselekvése attól, hogy mennyire nyeri túl magát a Fidesz. Ha kétharmados többséget szerez, akkor Orbán a belső nyomás miatt aligha nem ússza meg, hogy valami rendszer-átalakítást hajtson végre. Ez neki sem jó, mondta Tölgyessy, mert egy ilyen folyamat túl sok támadási felületet ad.

Matolcsy György, a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa a FigyelőNet-nek adott interjúban azt mondta, hogy jövőre egy másik ország és egy másik jegybank lép a világ elé. És hogy egy–másfél éven belül megfelezhető a 4 százalékos GDP-arányos kamatkiadás, s a bürokrácialeépítés keretein belül még meg lehet spórolni a GDP 1–1,5 százalékát, ami már önmagában 700–800 milliárd forint. A szakpolitikus szerint sokkal kisebb létszámmal, de sokkal magasabb bérekkel kellene működnie a magyar közigazgatásnak is. Nemzeti érdek, hogy a pénzügyi szektor fele legyen magyar tulajdonban, a jelenlegi 10–15 százalékos aránnyal szemben. Ma a pénzügyi szektorban valójában nincs vagy gyenge a verseny, a sok szereplő ellenére.

Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e – mint azt egyre többen fölvetik – új alkut kötni a multinacionális cégekkel?, Matolcsy igennel válaszolt, hozzátette, hogy a globális cégek különböző csoportjaival eltérő módon lehet ezt megtenni. Mint mondta: a monopolizált közszolgáltatások területén hazánkban 15–25 százalék közötti profitrátával működnek a multinacionális cégek, miközben saját országukban 5 százalék körüli a profitráta. Ezen az alapon a szerződéseket újra lehet tárgyalni, az állami ellenőrzést és szabályozást meg kell erősíteni.

A multik második csoportja a pénzügyi szektorban működő globális cégek. Matolcsy szerint nemzeti érdek, hogy a pénzügyi szektor fele legyen magyar tulajdonban, a jelenlegi 10–15 százalékos aránnyal szemben. Ma a pénzügyi szektorban valójában nincs vagy gyenge a verseny, a sok szereplő ellenére. Az államnak érdeke, hogy megerősödjön a magyar tulajdonú pénzintézeti bankszektor. Az állam elvégezheti a megerősítést úgy, hogy maga alapít új bankot, támogatja a takarékszövetkezeteket vagy például az OTP-t.

Ezzel kapcsolatban tette az alábbi megjegyzését Tölgyessy Péter: „Az esetleges gazdasági főminiszter lényegében kimondta, hogy nagyobb hiány is elképzelhető, de a gazdaságpolitikát a Valutalappal kötött új megállapodás alapján képzeli el, méghozzá úgy, hogy reformokat ígérünk a külföldi befektetőknek, cserébe az újabb hitelekért. A szélesebb közönség előtti mondanivalója ugyanaz lesz a Fidesznek, viszont egyre többet fogja jelezni a szakértő befektetői közönségnek, hogy nem akar kalandor gazdaságpolitikát, együtt akar működni a világgal” – közölte Tölgyessy Péter.

Láthatjuk, hogy valóban nem nagy a mozgástér, ami felemelkedés elérhető, annak árát az országnak kell megtermelni, a háztartásoknak kispórolni, esetleg az említett és remélhetően elérhető jobb feltételekkel.

Megjelent a Magyar Élet 2009. december 10-i számában

(Magyar Élet (Melbourne) alapján szerk.)