2010. január 5. Közélet

Több mint 20 ezer milliárd forint hazánk államadóssága
 
A háztartások megtakarításai (nettó finanszírozási képessége) 933 milliárd forintot, a GDP 3,6 százalékát tették ki a 2009 harmadik negyedévével záruló egy évben a pénzügyi számlák adatai szerint, amelyet hétfőn tett közzé a Magyar Nemzeti Bank. AZ MNB közlése szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009 harmadik negyedévének végén a GDP 78,4 százalékán állt (20 423 milliárd forintot tett ki).

A múlt év harmadik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 1,7 százalékára (108 milliárd forintra) nőtt az előző negyedévben regisztrált GDP-arányos 0,8 százalékról (52 milliárd forint). A pénzügyi eszközök között a devizabetétek és a nyugdíjpénztári követelések (112 milliárd, illetve 134 milliárd forintos) növelése volt jelentős, miközben a készpénz (111 milliárd forint) és a tőzsdei részvények (82 milliárd forint) számottevő csökkenése mellett a központi kormányzat értékpapírjaiban befektettek összegek nettó kivonása is jellemző volt. A kötelezettségek között a forinthitelek (60 milliárdos) növekedése és a devizahitelek ennél valamivel nagyobb (72 milliárd forintos) csökkenése volt jellemző. A forint kismértékű árfolyamváltozása nem gyakorolt jelentősebb hatást a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékére a harmadik negyedévben

A pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 5,9 százalékát tette ki (1538 milliárd forint) a három hónappal korábbi 5,0 százalékkal (1,292 milliárd forinttal) szemben. A harmadik negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 3,8 százalékát érte el (246 milliárd forint). Az adatokból kiderül: a 2009 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás finanszírozásában a lakosság 933 milliárd forinttal (ez a GDP 3,6 százaléka), a nem pénzügyi vállatok 575 milliárd forinttal (ami a GDP 2,2 százaléka), a külföld 55 milliárd forinttal (ami a GDP 0,2 százaléka) vett részt.

AZ MNB közlése szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága – a túlzott hiány-eljárás keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009 harmadik negyedévének végén a GDP 78,4 százalékán állt (20 423 milliárd forintot tett ki). A központi kormányzat finanszírozási igényét (200 milliárd forint) 2009 harmadik negyedévében alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével és hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával fedezte, miközben jelentősen nőttek a jegybanknál elhelyezett betétei, a hitelintézeteknek nyújtott hitelei, és csökkentek a hitelintézetek felé fennálló tartozásai.

A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (60 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (106 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól származó hiteltartozásaik növekedése fedezte.

Kommentár

Ne feledjük el a balliberálisok által felvett kölcsön a külföldi bankok tulajdonosai tették zsebre. Valamint a Jegybanknak ment, hogy fedezni tudja a Euró-Forint árfolyam spekulációit. Ami a hitel teljes kivonása az országból. De nekünk magyaroknak kell az adófizetők pénzéből kifizetni. Nem tudjuk mennyit zsebeltek be offshore cégeken keresztül magán számlára. Emlékszünk rá, hogy a kádárizmus alatt felvett hitelt 1989 után tízszeresét fizettük vissza. Cserébe a hitelező kanadai cég 1 milliárd dollárt osztott széjjel a volt MSZMP KB bővitet tagjainak, mintegy ötszáz családnak. Akik uralkodnak örszágunkban a mai napig. Lásd Lengyelországban felszámolták őket. A váltság sem érinti annyira az embereket.

( mno.hu-MTI alapján szerk.)