2012. augusztus 17. Külföld

Az euró-válság legnagyobb nyertese Németország: újabb számok bizonyítják mindezt.

A dél-európai tagállamok nem találnak kifele az adósság-spirálból: az amúgy is magas adósságukat újabb államkötvények kibocsátásával próbálják meg finanszírozni, azonban a piacok olyannyira bizalmatlanok a mediterrán országokkal szemben, hogy öt-hét százalékos kamatot várnak el az állampapírok után. Így hosszú távon Dél-Európa újabb adósságokba hajszolja magát.

Eközben Németország a maga növekvő gazdaságával és alacsony munkanélküliségi rátájával a befektetők oázisa. Aki óvatos, de biztos nyereséget akar, az német állampapírt vásárol. A német állam olyannyira biztos üzletnek számít, hogy a nullánál alig több kamatot kell csak fizetnie.

Jens Boysen-Hogrefe kieli közgazdász a napokban számolta ki, hogy a német költségvetésnek, amennyiben nem üt be az euró-válság, 160 milliárd eurónyi kamatot kéne fizetnie. Az összeg azonban ma alig több 80 milliárd eurónál, azaz a dél-európai válság ellenhatásaként a német költségvetés 80 milliárd eurót tud spórolni.

A német nyereség mellett eltörpülnek azok az összegek, amivel Németország az euró-válság megoldásához járul hozzá. Görögországnak eddig 15 milliárd eurót, az EU költségvetésébe pedig 9 milliárd eurót fizetett be a német állam. Ennek majdnem tízszeresét nyeri azonban a jelenlegi válsággal.

A kieli közgazdász számításaival szemben azonban a berlini Pénzügyminisztérium arra figyelmeztet, hogy a német állam Görögország esetében 300 milliárd eurónyi kezességet vállalt. Igaz, ez egy virtuális szám, ugyanis csak a görög csőd esetén kéne valóban kifizetniük ezt az összeget. Éppen ezért küzd Berlin az ellen, hogy Görögország kilépjen az euró-övezetből. Ugyan a gazdasági miniszter, a liberális Philipp Rösler megpendítette ennek lehetőségét egy júliusi interjúban, de a szabaddemokrata politikust saját pártja se veszi már komolyan.

Németországnak Boysen-Hogrefe szerint az euró-válság elhúzódása és súlyosbodása az érdeke, ekkor ugyanis a piacok még inkább menekülni kezdenek Dél- és Délkelet-Európából - így akár Magyarországról is -, és a német államkötvények még alacsonyabb, pár tizednyi kamattal is értékesíthetőek. A kamatteher csökkenése pedig újabb bevétel a német költségvetésnek. Mindazonáltal a déli és a délkeleti térség teljes beomlása sem érdekük a németeknek, mert akkor valóban számos kintlevőségük elúszik, és elvesztik a nekik gyenge euróból következő előnyeiket.   (hetivalasz.hu)

Szabad Hirek